Délmagyarország, 1936. augusztus (12. évfolyam, 182-205. szám)

1936-08-02 / 183. szám

Gjrój Bethlen Margit: ... amit az a oáiros és a rendezőség prodmikál... rlosszu idő telt el, aniig Bethlen Margil g

ófnő titkos telefonját meg tudtuk állapítani. jy, telefonon kérdeztük meg, hogyan látja a szegedi törekvéseket? — Három éven át —. mondotta a telefonba —, minden évben lent voltam a szegedi szabadtéri játékokon Először a Passiót láttam, a következő évben pedig Az ember tragédiáját. A kettő között olyan óriási különbség volt, mintha valami vidéki szinházi és a salzburgi Reinhardt-elöadást néztem volna végig. A mult évi Tragédia gyönyörű volt. Egészen meglepett a hatalmas grandiózus rendezés. Bán ff v Miklós gróf nagyszerű elgondolása. Valószinfileg az idén is megnézem Az ember tragédiáját, nagyon kiváncsi vagyok, hogy az idei rendezés mi ujabbat tud produkálni? —Nem vagyok hive annak, hogy kizárólag Szegeden rendezzenek szabadtéri előadást. Versenyezzenek egymás között a vidéki városok. Majd kialakul lassan az elsőbbség. Persze Tatát nem lehet kihagyni, meri amit ott produkáltak operában, azt csak Szeged közelitette meg Az ember tragédiájának szinrehozatalában. — Nagyon hasznos lenne, ha a szegedi szabadtéri játékok segítségére sietnének ar. illetékes tényezők Ugy anyagi, mint erkölcsi támogatással. mert amit áz a város és az a rendezőség eddig produkált, az megérdemli az áldozatokat. ZKavintfjy frigyes inkognitóban nézte meg a Dóm-téri Tragédiát és nagv jövőt jósol a szegedi játékoknak A Reviczky-uccai palota gróf Bánffy Miklós ttL.ajdona. Itt lakik a földszinten, álomszerüen >v rc! dezett lakásában. A második emeleti appartmentban Karinthy Frigyes ül az egyik karosszékben, az ablak mellett és szivja halomszámra a cigarettákat. — Mi az első kérdése kollega urí — fordult a Délmagyarország munkatársa felé Karinthy. — Hogy ismerem-e a szegedi szabadtéri játékok eredményét? Eddig a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy engem sikerül ebben az ügyben meginterjuolni. És ha ez az interjú jól sikerül, akkor a szegedi szabadtéri játékokkal nagyon meg vagyok elégedve, mert majd meglátjuk, hogy az elkövetkezendő ötven év múlva mire fog a közönség jobban emlékezni: az előadásokra-e, vagy pedig erre az interjúra. — Mert vegye mindenki tudomásul, hogy én Szegeden inkognito megnéztem Az ember tragédiája egyik előadását. Ezt az inkognitót ugy értem, hogy barátaim látogatására érkeztem Szegedre és előadás közben értünk a Dóm-térre. Éppen akkor Csórtos volt a színpadon és Csortos dicséretére legyen mondva, először Lucifert ismertem meg és csak aztán láttam, hogy Csortos van a színpadon. Pedig mind a ketten régi jó ismerőseim. — A szegedi Dóm-tér nagyon alkalmas a sza1 badtéri előadások rendezésére. A szabadtéri gou' dolat csak akkor valósul meg igazán, ha jól meg. választják a megfelelő darabokat, mert szerintem szabadtéri előadást csak a mozi ad vissza kitűnően. Miyen jó lenne, ha végre odáig fejlődnének a szabadiéri előadások, hogy a közönséget mindjárt elviszik a darabban szereplő helyszínre is. Teszem fel például, ha szabadtéren akarnák előadni Strogoff Mihály utazását Moszkvától—Irkutzig, szerintem ezt ugy kellene megrendezni, hogy felültetik a vonatra a közönséget és elviszik Moszkvától Irkulzig. Milyen kitűnő lenne ez az előadás. Vagy ha Berlinben akarnának rendezni egy szabadtéri előadást, amelyben a párisi Arc de Triuniph szintér, felültetnék a berlinieket a vonatra és elvinnék Párisba, a helyszínre. Mit gondol, milyen szivesen mennének a berliniek Párisba. — Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tarlom-e a szegedi szabadtéri játékok állandósítását, örömmel megfelelek. Szeged szabadtéri játékok előadására nagyon megfelel, mert a Dóm-téri háttér kitűnő, csak ne fajuljon odáig a dolog, hogy a mai drámaíró kollégáim darabját adják elő azon a nagyon szép téren. Talán ugy lehetne ezt megakadályozni, ha kimondanák, hogy csak olyan darabok adhatók elő a szegedi Dóm-téren, amelyek régebbiek, mint a háttér. HARSÁNYI ZSOLT: ALDOZATOK ÁRÁN IS FOLYTATNI KELL A János-téri első emeleti lakásban inas nyitja az ajtót. Ha az ajtón nem lenne Harsányi Zsolt névjegye, az újságíró ugy érezné mintha valami vidéki gazdag földesúr lakásába lépne, mert a falakon a különféla vadásztrofeák, valamint az inas szolgálatkészsége és előzékenysége vidéki kúriák hangulatát lopják ide, a budai ház előszobájába. — Déli fél egy és az inas szertartásosan jelenti: — Éppen most kelt fel a nagyságos ur és már rendelkezésre is áll. Jól esik az újságírónak, hogy az irók és költők elképzelt, pókhálós hónaposszobája helyett perzsaszőnyegekbe süppedt a cipője, mikor végighalad a parketten. . Harsányi Zsolt frissen, jókedvűen emlékezik vissza a szép szegedi előadásokra: — A szegedi szabadtéri játékok eredményeit ismerem és tudom, hogy roppant fontos szolgálatokat tetek ezek az előadások az országnak idegenforgalmi szempontból is. Eltekintve a művészi résztől. mert Bánffv Miklós rendezésében Az fmber tragédiája tóbb, mint nagyszerű volt, fontosnak tartom a decentralizációt, • hogy az ilyen fejlődőképes városok Budapesttől függetlenül, saját kulturát termeljenek ki. Szeged már is ragyogó szép eredményeket ért el ezen a téren s éppen ezért reflektálhat a szabadtéri játekek rendezése terén a vezető szerepre, illetve az elsőbbségre. — Bizonyos, hogy előbb-utóbb Budapesten is rendeznek szabadtéri előadásokat és igy majd ezen a téren egész uj irányú darabok keletkeznek, amit szintén fontosnak tartok irodalmi szempontból. Budapest fog versenyezni az elsőbbség kérdésében Szegeddel, de Budapestnek hátránya, mert itt nincsen Dóm-tér, amely kitűnően alkalmas szabadtéri előadások rendezésére. — Nagyon fontosnak tartom a «zegedi szahadtéri játékok állandósítását, mert nemcsak szegedi és országos, hanem már külföldi viszonylatban is megszokták azt, hogy a nyári magyarországi tartózkodáshoz a szegedi játékok is hozzátartoznak és igy nemcsak kulturális, hanem idegenforgalmi szempontból is nagy jel en tőségii ek a szegedi' szabadtéri előadások, amelyeket áldozatok árán is folytatni kell. PETŐ SÁNDOR: CÉLSZERŰ LENNE A SZABADTÉRI ELŐADÁSOKAT A SZEGED' DÓM-TÉRRE SPECIALIZÁLNI A Magyarság szerkesztőségének gyorsütemű munkájában is készségesen szakit időt Pet Sándor főszerkesztő, hogy a Délmagyarország rendelkezésére álljon: — Nem láttam még szabadtéri előadási Szegeden — mondotta —, de barátaimtól értesültem, hogy az előadások óriási művészi és közönség sikert arattak. A szegedi Dóm-tér a maga zárt egységében, nagyszerű akusztikájával, szabadtéri előadások rendezésére kiválóan alkalmas és az évről-évre megrendezendő szabadtéri előadások művészi tökéletesítése érdekében ezekért a produkciókért áldozatot is kell hozni. Éppen az eddigi eredményeket a közvélemény egyhangú elismeréssel honorál la és amellett bizonyít, hogy nagyon célszerű lenne ezeket az előadásokat a szegedi Dóm-térre specializálni, hogy a már elért művészi eredményeket folytathassák és fokozhassák. Káliay Miklós: Szegedre konceniváinám az összes evőkei K á 11 a y Miklós, a Nemzeti Újság kitűnő pub lici stája, a szegedi szabadtéri játékokról a következőkben ismertette véleményét a Délmagyar> ország munkatársa előtt: — Nagyon jól ismerem azokat az eredményeket amelyeket a szegedi szabadtéri játékok által éri el a rendezőbizottság. Hiszen én ugy két évvel ezelőtt mint a mult esztendőben, másfél kolum nán kérésziül irtam a szegedi szabadtéri játékok ról és akkor ezeken a kolumnákon nemcsak di csértem, hanem kritizáltam is. Apró részletem bontottam szét ezelőtt két évvel Az ember tragé diájának előadását, jól esett, mikor a mult évt előadáson azt láttam, hogy gróf Bánffy Miklós akceptálta az általam megtett észrevételeket és ugyancsak akceptálta az általam javasolt rendezést és már javitoft kiadásban hozta szinre mult évben Az ember tragédiáját. — Már évek óta harcolok azért, hogy Szeged legyen a vezető város, ahol szabadtéri játékokat rendeznek. Erre Szegedet predesztinálja a nagyszerű Dóm-tér és az a kitűnő kedvező együttes, amelyik európai színvonalú előadásokat rendezett már eddig is és ezzel megadta azt a vonzóerőt, amely Salzburgot szabadtéri előadásai révén a mai uivóra emelte. — Budapestet abszolúte alkalmatlan talajnak találom szabadtéri előadások rendezésére és Szegedre koncentrálnám az összes erőket, természetesen megtartanám Tatát is, de csak, mint zenei produkció számára alkalmas helyet. Szegeden prózát muzsikával felváltva adatnék, mert a Dómtér nagyszerű akusztikájával direkt erre a célra teremtődött. Nem is tudták az építészek. Iiogv milyen alkalmas a szegedi Dóm-tér szabadtéri előadások rendezésére. Én a magam részéről lapom hasábjain mindent el fogok követni, hogy a nagyszerű szegedi előadásoknak, amilyenekben a múltban részük volt. segítségére legyek Namy Endre: A fáiék magái a% éíeiei ieienii Nagy Endre, az illusztris író a következőket mondotta a szabadtéri játékokról a Délmagyar ország munkatársának: — Országosan közismertek azok az eredmények amelyeket a szabadtéri játékok révén ért el Sze ged. Az a Dóm-tér nagyon szép és nekem az a? érzésem, mintha nem is az egyetem kedvéért épi tették volna, hanem a szab.-idtérí játékok mialt — Szabadtéri előadásra a tér gyönyörű és mint hallottam, nagyszerű előadásokat is tartottak amelyeknek hire az egész világra eljutott. Na gyon helyes, ha mennél több előadást rendezned Szegeden, mert mindig csak a játék a fontos. A játék magát az életet jelenti és nekünk mostaná ban olyan nagy szükségünk van az — életre