Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)
1936-07-09 / 162. szám
DELMAGYAKORSZAG S^S EEES^SSS^Si Csütörtök, 1936 julius 9. kBlc»BnkBnyv)Ar Ct Jegyirodát Aradi * * ncte 8. Telelőm lMft..Nyomdai Löw trn 10 fillér Llpól ucca 1». Telefont 13-0«. . Ihvlratl 6» Icvílclm: Dan-TveroMrAtt Szened XII. évfolyam, 162. S25. ELŐFIZETÉS i Havonta helyben 1.2« Tldtken «• Budapesten 3.W, IcUUVldOq 0.40 peníjfl. — Egye* isAm Ara heikö® nap ÍO, Ta«6r> <• Ünnepnap »• Ull. Hlr. detések «elvétele tartta «zarlnt Megle, lenlk nettó KlTéleléTel naDonla raguéi A szegedi gyümölcs Végig kell csak sétálni a szegedi Hetipiacon s a kételkedő lélek megtelik hittel és reménnyel. Remek aromájú, tűzpiros barackok folyamai áradnak be a tanyákról, mindegyik dülőut egy-egy patak, amelyeken keresztül zamatos, illatos, édesen pirosló barackok áradata ömlik be a városba és innen — szét a nagy világba. Gyönyörű cseresznye termett ebben az évben Szegeden, gyönyörű volt a gyümölcs és — gyönyörű volt az ára. Elég nagy volt a meggytermés is s a meggynek ára egy fillérrel nem volt alacsonyabb, mint a mult évben, amikor alig termett. A termelők megtanulják, hogy a nemes gyümölcsnek mindig nagy ára van, a nemes gyümölcs ára eléggé független már a terméshozamtól, a nemes gyümölcsnek felvevő piaca egész Középeurópa, az ár tekintetében közömbös tehát, hogy a szegedi fák bő terméssel jutalmazzák-e, vagy kevés tennés>&el büntetik-e a gazdát. ha valaki mai -zegedi piacot cstk a ti zenöt-husz év előtti piaccal hasonlítja össze, nyomban szemébe ötlik a nagy változás. Gyönyörű gyümölcskultúra fejlődik ki a szegedi földön szinte a szemünk láttára. Nem akarjuk azt mondani, hogy már elértük a kivánt eredményt, mert valójában még messze vagyunk tőle, de lehetetlen eltagadni, hogy már eddig is nagyon sok történt. Milyen és mennyi harmadrendű gyümölcsöt hoztak be 15—20 évvel ezelőtt a szegedi piacra, voltak nemes gyümölcsfák akkor is, de a szegedi termelők, ha már törődtek a gyümölcs minőségével, olyan fákhoz ragaszkodtak, melyek — husz év alatt érték el teljes termőképességüket. A híres szegedi almának, a szercsíkának fája, 20—25 év alatt fejlődik ki teljesen s ma a legnemesebb almák megteremnek már 7—8 éves fákon. Mennyivel érdemesebb, mennyivel rentábilisabb ma gyümölcstermeléssel foglalkozni, mint volt még pár évvel ezelőtt. Mennyivel nagyobb kelendősége van ma a szegedi gyümölcsnek, mennyivel keresettebb, menynyivel jelentősebb cikk, fontosabb termelési ág lett a szegedi gyümölcs. A szegedi gazdák számára a gyümölcs fontosabb termeivény, mint a buza. S ennek lehet tulajdonítani azt is, hogy egész szemléletünk megváltozott. Tizenöthúsz évvel ezelőtt a korai reggeli órákban az exportőrök ki voltak tiltva a szegedi piacról, a viszont árusoknak nem volt szabad reggel hét óráig vásárolni, hogy fel ne verjék a termeivények árait. Ma azzal törődik a városi hatóság és rendőrség, hogy a termelők árait ne lehessen letörni sem összebeszéléssel, sem más módon. Akkor a fogyasztókat védték, ma védik a termelőket. S ez ellen a nagy változás ellen a termelőknek sincs kifogásuk. A tizenöt-husz évvel ezelőtti termelők nem érdemelték meg azt, hogy a fogyasztókkal szemben a hatóságnál védelmet találjanak, a mai termelők azonban olyan fokra emelték a szegedi gyümölcstermelést, a passzionátus gazdálkodás patriarchális módjából a tervszerű gyümölcskultúra magaslatára emelték fel s ez a tevékenységük megérdemli már a hatóságok törődését s a fogyasztók áldozatait. Igaz, az idei év jó — órában legyen mondva, — eddig rendkivül kedvező volt. A szegedi vidéket elkerülte a tulnagv csapadék, elkerülte a jégverés s az Isten minden más csapása. A föld hálásan és bőven adja vissza a ráfordított munkát. Az ég csatornái ugy ömlöttek, hogy b olgát k e rt élszett é alakították át az egész határt s nem magunk dicsekszünk el vele, de budapesti mezőgazdasági szaklapban olvassuk, hogy ebben az évben Budapestre és Bécsbe Szegedről ment fel az első salátaszállitmány. Természetesen azonban, akármennyire tudunk is örvendezni a szegedi földnek és szegedi munkának ezen az országra szóló sikerén, tudnunk kell, hogy mindez még csak kezdet, mindez még csak egy nagyszerű igéret s abban a konjiínkturába, aminek most örvendezhet a szegedi gyümölcs, tervszerűséget, nagyvonalú irányítást s okosan és körültekintően megszervezett hatósági támogatást kell belevinni. A városnak fel kell készülni arra, hogy a termelők tömegcikkeit felvehesse. Eljön annak az ideje is, hogy hűtők építése válik a város kötelességévé, de addig is gondoskodni kell arról a minimumról, hogy megfelelő helyen, födött helyiségben vehessék át az exportőrök az árut, gon doskodni kell arról, hogy megfelelő tarifa tegye lehetővé a szegedi exportot s nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az exportre alkalmatlan tömegtermeivényeket ipari célre fel lehessen dolgozni. A városnak kötelessége a régi szeszfőzdéit újra üzembe helyezni, vagy legalább is törődni azzal, hogy azok bármikor üzembe helyezhetők legyenek. És végül, — necsak az egységes pártot, de az egységes gyümölcsfajtát is propagálják a szegedi tanyákon. Az egységes gyümölcs termesztésében mindnyájan — egységesekvagyunk. S mennyivel többet ér egyetlen termő gyümölcsfa, mint egy — viharsarok. Abesszin bandák megtámadtak és lemészárollak egy olasz katonai missziói Hivatalos jeleníés fiz repülőtiszt kegyetlen háláidról — Hadi repülőgépek megsemmisítették a martalóc abesszin bandákat Róma, julius 8. Véres esemény színhelye volt Dzsimma, amely Addisz-Abeba és Gore közöt« fekszik. Felfegyverzett abesszin banda lemés:árolt liz olasz repülőtisztet. A repülők két Caproni-gépen szállottak fel Addisz-Abebábán, hogy Dzsimma tartományban egy nagy katonai repülőtér létesítésére alkalmas helyet szemléljenek ki. A gépek egy völgykatlanban szálltak le, a tisztek terepszemlére indultak. Rövidesen nagyszámú felfegyverzett abesszin csapattal találták szemben magukat. A tiszlek revolvereikkel elkeseredetten védekeztek, de repülőgépeiket nem sikerült elérni. Az abesszinek valamennyiüket megölték. Hivatalos jelentés Az abesszinek kegyetlen mészárlásáról szerdán este Rómában a következő hivatalos közlést tették közzé: — Juníus 26-án Addisz-Abebából három repülőgépen olasz katonai misszió indult el Vollega tartományba, hogy birtokába vegye az eddig még meg nem szállott Legamti helyiséget. Legamtiban a katonai misszió tagjait a törzsfőnökök nagy szivélyességgel fogadták és két nappal az ünnepélyes fogadtatás után a volt abesszin hadsereg egyik csapata, amely az utóbbi időben rabolt és fosztogatott, megtámadta a misszió tagjait és lemészárolta őket. Mindössze a repülőtisztek kíséretében levő Borella atya, katolikns hittérítő menekült meg. A katonai misszió tagjait lesből támadták meg az abesszinek. — Az olasz tisztek hősiesen védekeztek, de a túlerőben levő abesszinek a harc során végül is legyőzték őket és lemészárolták. — Borelli atya hosszas és viszontagságos ut után érkezett el a legközelebbi olasz katonai állomásra, julius 5-én, az ő jelentéséből értesültek a» olasz katonai misszió tragikus sorsáról. — Az olasz katonai hatóságok azonna.1 hadi. repülőgépeket küldtek arra a hegyes vidékre, ahová az abesszin harcosok menekültek, flz áldozatok Róma, julius 8. Az olasz-keleta frikai szolgálat jelenti Addisz-Abebából: l Az abesszinek által lemészárolt tisztek között van Maliocro légügyi lábornok, Calderoni vezérkari főnök, Locatelli őrnagy és Frasso mérnök. Julius 5-én az olasz hatóság katonai akciót kezdett a bűnösök kézrekeritésére és méltó megbüntetésükre. Róma, julius 8. Az abesszin támadók megbüntetésére kiküldött olasz repülők teljes mértékben végrehajtották a megtorlásokat és megsemmisítették az abesszin martalócok csapatait. Feketetengeri megegyezés Anglia és a Szovjet között? Londoni jelentés szerint csökkentek az éles ellentétek 22-én kezdődik az uf locarnoi értekezlet páris, julius 8. A francia sajtó a monlreuxi való. hogv a hagyományos ellentét AngUa és értekezletről szóló tudósításaiban kiemeli, hogy J Szovjetoroszország közöt áthidalhatatlanul suArigl'a és Szovjetoroszország között az ellenté- lyosbodik. Oroszország mindenképen az'm fá tek mindinkább kiéleződ-nek. i radozik, hogy a Fekete-tengert zárt tengerré A Petit Journal szerint mindinkább nyilván- i t'egve, ezzel szemben Nagvbritanma mind ra-