Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-09 / 162. szám

SÉ DÍIMAGYARORSZSO julius 9. tfyobb nyomatékkal képviseli a tengerek sza­badságának doktrínáját, amely a brit világbi­rodalom hagyományos flottapolitikájának az alap|d. A meglehetős nyakassággal vezetett tárgyalások során az értekezleten résztvevő hatalmak bizonyos foka átcsoportos'tását le­hetett megfigyelni — írja a tudósitó Lon­don és Törökország között a közeledés mind­inkább érezhetővé válik. Ez természetesen Szov.VtOTniüor^ág képviselőinek idegességéi fn'ROW­Az angoloknak az a törekvése, hogy * 'Sí 5k kormánnyal a iótaráti kapcsolatokat nv-gja­vitsák. arra vezethető vissza, hogy a For^ign Offioe Olas/oiszágra gondol. Az angolok nem feledkeznek meg arról, hogy Törökország és Göiögország Anglia Földközi-tengeri pnlitiká­iábiin rendkiviil fontos támaszpontot jelente­nek. A Matin szintén az angol—orosz ellentétektől ir és ezzel kapcsolatban Franciaország szerepéi vizsgálja. Franciaországnak Montreuxban "gvetlen feladata van, nevezetesen, hogy a kölcsönös segélynyújtási szerződéseket mennél hatályosabbá tegye. A francia lapok végül az olasz kormány tar­tóikodásáról irnak és megállapítják, hogy Olaszország nem juttatta el várt nyilatkozatát a inontreuxi értekezlethez, hanem rejtélyes hnllgalúsba burkolódzik. Kiegyezéses megoldás? London, julius 8. Mini Montreuxból jelentik, lord Stanley másfél óra hosszat tanácsko­zott Litvinovval. A Beuter Iroda jelentése szerint a tanácskozások során minden pontban sikerült némi haladást elemi az angol—orosz "llentétek kiegyezéses megoldása felé. Cáfolták Á Edén „diplomáciai szabásáqál" London, julius 8. Lord Hali fax főpecsétőr -zerdán délelőtt óta a külügyminisztériumban lolgozik, mint a távollevő Éden külügymi­niszter helyettese. A Presse Association szerint londoni hiva­rdos körök cáfolják azt a híresztelést, mintha Eden diplomáciai szabadságra ment volna és hangoztatják, hogy a külügyminiszter 18 hó­nap óta a legcsekélyebb pihenő nélkül megfe­szített erővel dolgozik. Orvosai a legnyomaté­kosabban pihenést ajánlottak neki, amelyet most még minden nehézség nélkül vehet igény­be. Nincs semmi ok arra, hogy Eden ne vegyen részt a locarnoi hatalmak által tervezett brüsz­szeli tanácskozáson. Olaszországot meghívták az ui locarnoi értekezletre Róma, julius 8. A belga kormány jegyzéket intézett az olasz kormányhoz, amelyben meg­hívja a Brüsszelben tartandó locarnoi értekez­letre. Az olasz kormány tanulmányozni fogja a jegyzéket és alkalmas időpontban közölni fogja válaszát a belga kormánnyal. Brüsszelből jelentik: A Spaak külügymi­niszterhez közelálló Peuple azt hiszi, hogy a locarnoi hatalmak brüsszeli értekezletét előre­láthatólag 22—23-án tartják meg. Az értekezlet mindössze két napig fog tartani. Elfogadták a pásztói ajánlásokat Budapest, julius 8. Pásztón szerdán délután döntött a választási biztos a benyújtott ajánlá­sok felett. I v á d y Bélának 4516, Cseresz­nyés Aladárnak 2870 ajánlását fogadták el ér­venyesnek és így a vasárnapi választáson mind a két jelölt indul. A harmadik jelölt, dr. Farkas Gyula kaszás­keresztes, még az ajánlások benyújtása előtt visszalépett. Összeomlott egy iskola Tizennégy gyermek meghalt London, yulius 8. Laboréból jelentik: Bhaun városában Pendzsab államban egy iskolaépü­let a heves felhőszakadás következtében össze­omlott. A romok sok iskolásgr érmeket maguk alá temettek. 14 gyermek életét vesztette. 18 pedig súlyosan megsebesült. „Angliában hivek vágnunk a demokratikus eszményekhez, lauekeneneK Önök Is minél lobban biztosítani a demokrácia te a neo íoöalt" „Mindenek előtt szűkség van titkos választói fogra, $a|lO- es szólás szabadságra" — Érdekes felszólalások az interparlamentáris Vnlo záróülésén Budapest, luhus 8. Az Interparlamentáris Unió szerdán tartotta utolsó ülését. Az ülés programján az államháztartások parlamenti ellenőrzéséről szóló javaslat szerepelt. Cosma Aurél román delegátus után A i m e Berthold francia szenátor az irányított gazdálkodás és a liberálizmus egymáshoz való viszonváról be- ! szélt. Kifejtette, hogy a kritika teljes szabadsá­ga fontos és hogv a liberalizmus világnézete az emberi jogokon és az emberi méltóság tézi­sein alapul. Utána Roberts angol liberális képviselő hangoztatta, hogy Anglia a teljes demokrácia álláspontián van, amelynek három pillére: a titkos választójog, a teljes szólás- és sajtósza­badság és a teljes gyülekezési szabadság. Roberts beszédében még ezeket mondotta: — Mi Angliában megszereztük a nép képvi­selőinek a jogot, hogy a királytól és a minisz­tereitől megtagadhassuk az adókat. Csak a képviselőház hozzájárulásával szedhetik he az adókat. Ez a jog egyike a brit alkotmány alap­jainak. A pénzügyek ellenőrzési joga egymaga természetesen nem biztosithatja a parlamenta­rizmust. Történelmileg a mi parlamentünk eskiidtbiráskodás rendszeréből alakult ki. Y 't idő, amikor nálunk is korlátozták a narlament hatalmát, de a parlament végül mindig vissza­szerezte szabadságát. A barátság jogán, amely a magyar népet az angol néppel összekőli, ké­rem a magyar házigazdákat és valamennyi or­szág képviselőit, hogy igyekezzenek minél jobban bizto­sítani a demokrácia jogait és a nép jogait, amelyek hatalmát1 mindinkább ki kell terjesz­teni a kormányokra. Én magam szerény tagja vagyok annak a Népszövetségnek, amely brit birodalom néven ismeretes. Ez a Népszövetség azon az elven épült fel, hogy minden ország­nak a népe szabad önkormányzatra jogosult. Ennek az önkormányzatnak egyik eleme az es­küdtbiráskodás, amely az Igazságszolgáltatást minden alkotmónvos kormányzásnak az alap­ját, a nép végső ellenőrzése alá helvezi. Fontos kelléke a népképviselők ellenőrzési joga is. De mindez egymagában még nem elég a parla­menti kormányrendszer biztosítására. Minde­nekelőtt szükség van a titkos választói jogra, a teljes sajtó- és szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra, szóval, mindazokra a jogokra, amelyek a brit népnek olyan drágák és amelyekről soha nem fogunk lemondani. Mi Angliában hűek vagyunk a de­mokratikus eszményekhez, mert nem ismerünk más utat, amelyen az országok jobb, boldogabb élet­hez juthatnának. Nikos Manoussis görög delegátus beszé­de után C s i r i c s, a jugoszláv képviselőház elnöke összefoglalta a vita anyagát. Pap anasztázik görög kiküldött tegnap előterjesztett indítványát tárgyalták ezután, az egyes államok együttműködésének megjavítá­sa és a nemzetközi jog tiszteletbentartása érde­kében. Utána Carton de V i a r t felsorolta azo­kat az okokat: miért javasolta, hogy a plénum elé terjesszék a határozati javaslatot. A kongresszus a javaslatot hosszú vita után több módosítással elfogadta. E s t e r 1 i c h spanyol delegátus legmelegebb köszönetét tolmácsolta a sajtónak, amely a konferencia segítségére voll azáltal, hogy a közvéleményt pontosan, lelkiismeretesen tájé­koztatta a nagyjelentőségű ülésekről. Kasai japán delegátus megismételte a ja­pán kormány nevében azt a meghívást, hogy 1937-ben, vagy 1938-ban Tokióban tartsák az Interparlamentáris Unió konferenciáját. Car­ton de Wiart köszönettel vette tudomásul a meghívást, de megjegyezte, hogy 1037-bea a nemzetközi világkiállítás mntt is Páns van soron, viszont 1938 annyira messze van m<'g, hogy addigra határozott választ nem adhat. Ai Unió főtitkára fog későbbi időpontban a kér­déssel foglalkozni. Többen méltatták még a kongresszus sikeres munkáját, majd Carton de Wiart gróf berekesz­tette az ülésszakot. Hosszabb beszédben han­goztatta, hogv ilven jól még nem sikerült az Unió ülésszaka. Szerinte az Interparlamentá­ris Unió tagjait az igazság zarándokainak le­hetne nevezni. . Az elnök beszédével az ülésszak befejeződött Az Unió gazdasági és pénzügyi főosztálya délután tartotta az Országházban Sztere­n y i '.József báró elnöklésével záróülését. Az Unió 1937. őszén Párisban tartandó értekezle­tének napirendjére a dunai államok gazdasági kérdéseit tűzték ki. A kérdés előadójává báró Szterényi Józsefet kéTték fel. As osxiváU beUímwmimnxiev Budapesten Budapest, julius 8. Baar-Bahrenjeld Ede dr osztrák szövetségi alkancellár és belügyminisz­ter felesége és szárnysegéde, Salm Emil gróf tár­saságában szerdán délután autón Budapestre ér­kezett. Az osztrák alkancellár a Dunepalotában száll I meg, ahol megérkezésekor a miniszterelnök kép­viseletében báreziházi Bárczy István államlitkál a külügyminiszter képviseletében Bárczi Róber külügyrrunisztériumi osztálytanácsos, a belügymi­niszter képviseletében Kovács Dénes miniszteri osztályfőnök, az osztrák követ.-ég részéről Neu­stádter-Stürmer követ fogadta a vendégeket­Baar-Bahrenfelel alkancellár budapesti Irogatá­sának célja, hogy felkeresse Gömbös miniszter­elnököt és tolmácsolja Schuschnigg kancellár üd­vözletét és jókívánságát, hogy a miniszteirelnök egészsége mihamarabb teljesen helyreálljon. AJ alkancellár budapesti tartózkodását felhasználja arra is, hogy a magyar közélet vezető személyisé­geivel érintkezésbe lépjen. Délben Neustadter-Stürmer osztrák követ aj osztrák követségen villásreggelit adott. A villás­reggelin megjelent Darányi Kálmán helyettes mi­niszterelnök, Kozma Miklós belügyminiszter és felesége, Hóman Bálint kultuszminiszter és fe­lesége, vitéz nagylaki Rálz Jenő tábornok, Hoyos Rudolf gróf, az osztrák szövetségi gyűlés elnöke, Dick József dr. osztrák szövetségi kiüturtanácsos, Fellner Alfréd tb. osztrák fokomul, továbbá Baar< Bahrenfeld alkancellár kísérete. A délután folyamán az alkancellár Nagytétényben látogatást tett Gömböt miniszterelnöknél. A miniszterelnök teán látta vendégül az oszt­rák minisztert, aki az osztrák kormány jókíván­ságait tolmácsolta. Az alkancellár később udvariassági látogatást tett Darányi Kálmán helyettes minis ztereinök-i né!, K,ozma Miklós beliigymÍTii«zternél és Kánya Kálmán külügyminiszternél. Este Kánya külügyminiszter a Gerbaudban est­ebédet, adott az osztrák alkancellár tiszteletére. A Normandie rekordja Paris, julius 8. A Normandie óriásgőzös ma Le Havreba érkezett és fedélzetén 1867 utgst hozott Amerikából Éurópába. Ez világrekord­nak ••kinthei'T p h"*jÓ7?s történetében, mert ennyi utas meg sohasem íoglalt helyet egy óceánjárón.

Next

/
Oldalképek
Tartalom