Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-13 / 141. szám

PÉNZT KAP mindenki, mert bármily értéktárgyra, ruhára utólag fizetendő törvényes és méltányos kamattal nagy köl­csönt kap az uj zálogházban Kölcsey-O. 4. Zálogcédu­lája kölcsönét felemelem és kiváltom. Pénze után a legmagasabb kamatot kapja, érté*papírját, kényszer­kölcsönét MARUAD DANII Dr. S I M 0 N megveszem IHHUYHÍI DHllll, Kölcsey u. 4. Elvi jelentőségű döntés a gázgyári panaszbizottság első ülésén A bizottság a fogyasztók panaszai ügyében nemcsak egyeztetést kísérel meg, de érdemi határozatot ís hoz — A légszeszgyár képviselői kivonultak a bizottság üléséről — A gázgyár veze­tője nem lehet döntő biró A legszeszgyári panaszbizottság a Délnia­gyarorsZág kérelme folytán szerdán ülést tar­tott és ennek az ülésnek a város egész fogyasztó közönsége szempontjából azért volt rendkívül nagy hordereje, mert az uj légszeszgyári szerződés élet­belépte óta a panaszbizottságot most hivták össze először és igy a panaszbizottság megalakulását és ha­táskörét illetően első izben most hoztak dön­tést. Harminc évre most döntötték el léhát, hogy a panaszbizottság csak figura és papir­biztositék vagy komoly intézménves szerv lesz-e. valahányszor nézeteltérés támad fo­gyasztó és légszeszgyár között. A tanácskozást dr. P á 1 f y József polgár­mester nyitotta meg. Előadó dr. Szekerke Lajos tiszti főügyész volt. A városi mérnökség képviseletében Csánvi Ferenc főmérnök, a Delmajíyarország képviseletében dr. Dettre János és Pásztor József jelent meg. A lég­szeszgyárat J asovszkv János vezérigazga­tó, P o n g r á c z Albert igazgató és dr. Széli Gyula ügyvéd, törvénvhatósági bizottsági tag kepviselte. Megjelent az ülésen Schmidt József gépészmérnök és dr. Kertész Béla, törvényhatósági bizottsági tagok, akiket a köz­gyűlés választott meg a panaszbizottság rendes, illetve póttagja gyanánt. , Mindjárt a megalakulásnál éles vita fejlő­dött ki. Akkor ugyanis, amikor dr. P á 1 f v Jó­zsef polgármester felhívta a Légszeszgyárat, hogy nevezze meg bíráját, aki képviseletében a panaszbizottságban helyet fog foglalni, Jasovszkv János önmagát nevezte meg. Dr Dettre erre szót kért és kifejtette, hogv jogi és erkölcsi tilalmak állnak útjába annak, hogv a gázgyár a saját vezetőjét ültesse he abba a bizottságba, amelyik a gázgyár ellen emelt pa­nasz felett van hivatva dönteni. Az általános jogelvekkel helyezkedik szembe ezzel a pél­dátlan próbálkozással a gázgyár. A fogyasztók és a gázgyár között felmerült vitában sem a panaszt tmelő fogyasztó, sem a bepanaszolt gázgyár biró nem lehet. Jasovszky bizonyítani próbálta még, hogy neki joga van. mint bírónak helyet foglalni a panaszbizottságban, a polgármester azokban felszólította, hogy niás birót nevezzen meg, de tekintettel arra. hogy érdektelen biró a Lég­szeszgyár hibájából nincs jelen, felszólította a légszeszgyár képviselőit arra is, hogv kérjék fel Schmidt József gépészmérnököt, hogy vál­lalja el az ő képviseltükben a panaszbizottsági birói funkciót. Jasovszky ehhez hozzájárult, amire a panaszbizottság megalakult olyan módon, hogy dr. Pálfy József elnöklete mellett a város képviseletében dr. Kertész Bé­la, a légszeszgyár képviseletében Schmidt Jó­zsef vettek részt, előadója dr. Szekerke Lajos, jegyzője Csánvi Ferenc főmérnök lett. Dr. Szekerke ismertette a légszeszgyár ellen beadott panaszt. Az egyik panasz az volt, hogy a Délmagyarországnak a Léeszeszevsrral külön megállapodása van s e megállapodás ér­ielmében a Délmagyarország nem a teljes tari­fát köteles fizetni. Kötelezte tehát a panaszbi­zottság a légszeszgyárat arra, hogy a külön szerződés alapján megállapított mérsékeltebb lalifát fogadja mindaddig, mig a felmerült vi­tás ügyben birói Ítélet nem dönt, viszont a Dél­magyarország kötelezze magát arra, hogy ti­zenöt napon belül beadja a keresetet a légszesz­gyár ellen. Második panasza a Délmagyaror­szágnak az volt, hogy a légszeszgyár zaklatás­szerüen jár el. Legutóbb például háromhetes számlát prezentált azzal, hogy elzárja a vil­lamos áramot, ha a Délmagyarország a há­romhetes számlát nem fizeti ki. pedig a szer­ződésben világosan benne van. hogv a számlá­kat havonta, utólag kell fizetni. Az előadó ismertetése után dr. Dettre János emelkedett szólásra és azt kérte, hogy a panaszbizottság mindenekelőtt állapítsa meg hatáskörét s jelentse ki. hogy a felmerült panaszok jo­gossága felett érdemleges döntést fog hozni. Felhívta a panaszbizottság figyelmét arra, hogy a most hozandó határozat harminc évig fogja hatását éreztetni. A fogyasztóknak, ha panasza alapos, védelmet kell nyújtani, er­ről a védelemről a város a szerződés létrejöt­tekor a panaszbizottság felállításával gondos­kodott. A panaszbizottság maga nem adhatja fel legfontosabb leendőinek elhárításával a fo­gyasztók számára megszerzett védelmet. A szerződés szavaival is bizonyította álláspont­jának helyességét. Jasovszky János ezzel szemben azt vi­tatta. hogy a panaszbizottságnak csak arra van hatásköre, hogy egyeztessen a felek között és akár sikerült, akár nem sikerült az egyeztetés, ezzel a munkával hivatását kimerítette. Pásztor József különösen arra hívta fel a panaszbizottság figyelmét, hogy a légszesz­gyári szerződés taxatíve felsorol eseteket, amikor a légszeszgyár tulkapásaival_ szemben hatósági döntéshez lehet folyamodni. A lég­szeszgvári szerződés utolsó pontja ezzel szem­ben azt mondja, hogy minden olyan esetben, amikor vita támad a fogyasztó és a légszesz­gyár között és nincs kikötve a hatóság dön­tése. össze kell hivni a panaszbizottságot. Nyil­vánvaló azonban, hogy a panaszbizottságnak, amelynek el­nöke a város eskiit tett legelső tisztviselője és egyik tagja a köz­gyűlés delegáltja, nem lehet kisebb hatásköre mint amennvi van akár­melyik beosztott tisztviselőnek, a'mikor ő egytdiil funkcionál. De a szerződés szövegezéséből is következik, hogv a közgyűlésnek ennek a paragrafusnak a beiktatásával csakis az lehetett a célja, hogv az egyedül funkcionáló hatósági személlyel szemben testületi elintézést biztosítson minden olvan esetben, amelvet a szerződés nem sorol fel, amelv tehát nincs hatósági döntéshez köt­ve Nyilvánvaló ebből, hogy a panaszbizottsá­got nem lehet eljelentékteleniteni, mert igenis van döntéshez joga. A panaszbizottság ezután tanácskozásra vo­nult vissza és mintegy negyedórai tanácskozás után Palfy polgármester kihirdette a panasz­bizottságnak azt a határozatát, hogy • bizottság elsősorban megkísérel egyeztetni a felek között, de ab­ban az esetben, ha az egyeztetés nem sikerül, érdemi határozatot hoz és ha a légszeszgyár vonakod­nék végrehajtani a panaszbizott­ság határozatát, gondoskodni fog birói utón való érvény esitcsr 61. Dettre és Pásztor köszönettel tudomásul vet­ték a panaszbizottság határozatát. Jasovszky János ezzel szemben bejelentette, hogy a hatá­rozatot nem veszik tudomásul és miután a pa­naszbizottság ilyen hatáskört állapit meg. néni hajlandók a tárgyaláson tovább résztvenni. Szekerke főügyész figyelmeztette a légszesz­gyár képviselőit, hogy álláspontjuk teljesen jogellenes, hogy a panaszbizottság részére nem lehet kisebb hatáskört megállapítani, mitft amilyen hatáskör meg van állapítva egyes ha­tósági közegek részére és felkérte őket, hogv legalább az egyeztetésen vegyenek részt. Pálfy polgármester nyomban előterjesztette azt az egyeztetési javaslatot, hogy a Délmagyarország a légszeszgyári számlákat az általa vitatott szerződési kulcs szerint legyen köteles fizetni, de köteles a légszeszgyár ellen 15 nap alatt a keresetet a biróságboz beadni. Jasovszky az egyeztetési javaslatot arra való hivatkozással, hogy dr. Széli Gyula elfogadhatatlannak tartja, nem fogadta el, majd utána a légszesz­gyár többi képviselőjével együtt a tanácster­met. ahol a panaszbizottság működött, elhagy­ta. Ezután már csak rövid ideig tartó tanács­kozás következett, majd a panaszbizottság ki­mondta. hogy a Délmagyarország a külön szerző­dés szerinti tarifát kötetes fizetni, ezt a jogát azonban elveszíti, ha 15 nap alatt be nem adja a keresetet a Légszeszgyár ellen. Kimondta vé­gül. hogy a Légszeszgyár csak ha­vonkint utólag adhat be számlát s erre határozatának közlésével fog­ia a Légszeszgvárat kötelezni. U i f a i t a "szemüvegek OKIIARIIIM KEILNCR MARTON cíqné, amaaiaaMi KArAtz u. 3. é—sea— mm^mmmm^m^^^mmmm^^mmmmmmmmammmmmm n városi balpárt választási gyűlése Móravárosban A külvárosi lakosság kívánságai (A Délmagyarország munkatársitól.) A Szö­vetkezett, Városi Balpárt, csütörtökön délután kitűnően sikerült választói gyűlést tartott Mó­ravárosban, a Remény-uccai Sántha-léh ven­déglőben.A nagyszámban megjelenteket Ko­mócsin Illés üdvözölte, majd dr. Berkes Pál orvos mondott beszédet és a külvárosi lakosság jogos igényeit sorolta fel. A külvárosok részé­ről felmerülő igények kielégítését már hosszú évtizedek óta nélkülözi a lakosság, — mondotta. Ez a törvényhatósági bizottság azonban nem olyan, amely képes volna a külvárosi problémák megoldására. Bebizonyosodott tény, hogy a nép széles rétegeinek igényeit csakis teljes de­mokráciával lehet megoldani. A mostani köz­gyűlésről pedig nem lehet azt állítani, hogy demokratikus. Bírálta ezután a városrendezést és megállapította, hogy a városrendezési terv nem jelent előrehaladást. Feiszólalt még a gyűlésen dr. Valentiny Ágoston, aki foglalkozott a túlsó oldal harc­modorával és hangoztatta, hogy a jobboldal a gyűlölködés magvát igyekszik széthinteni a Móraváros lakossága között, de a móravárosiak­nem ülnek fel ennek. A megjelentek nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak a Szövetkezett Városi Balpárt táborához. Befőttjét p°ap^klfj áf"panidi'csomátpUIHDUL -lal tegye el. Akkor lesz tartós! Évek kitűnően bevült gyümölcskonzerváló por Kapható a készítőnél Gergeiy gyógyszerésznél, ísSiS".:^

Next

/
Oldalképek
Tartalom