Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-06 / 136. szám

DEM AGYAKORSZAG SZEGED. Szerketztótég: Somogy* ueca 2Z. I. em. Teleion:23-3VKIndóhlvatal, külclUnkOnyvlAr «• legilroria: Arnfii neca Telefont 13-Ofl. - Nyomda: Iflw Lipót neca 19. Telefont 13-0«. - lávlraíl levAlelmi Délnagyarorizte Meged Szombat, 1936 Junius 6. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 136. sí. ELÖFIZETCSI Bevonle Helyben vidéken ét Budapesten 3.W, kUlldldön e.40 penqtf. - Eore. Hám nap tO, valAr. 6* Ünnepnap »• ••«. "»*' detéaek iel*ciele larli» siorlnl. Mep|e. nik nettó iu»ítrl*»«l aaponla """ Tanulmányutak A szegedi kö igazgatás utolsó két évtizedének bokros története a tanulmányutak legkülönbözőbb rea dszerét és szellemét ismerte. Volt idő, amikor Parisba, Barcelonába, vagy Madridba utaztak el megtalálni és hazahozni a közigazgatási n* yot-alkotás aranygyapját. Annak a rendszernek a legutóbbi hónapokban jöttek a nyitjára, hogy — mondjuk — öt év előtt, meg hat év előtt kiküldték Vöslauba, Badenbe, a bajor tavakhoz, talán a Balatonra is, de a tengerre egész biztosan az egyik városi mérnököt és most, amikor végre alkalom nyilt a régi, de bizonyára nem olcsó, viszont föltételezhetően értékes tapasztalatok gyümölcsöztetésére, akkor kiküldtek nagygyorsan egy másik városi mérnököt a dunai strandok tanulmányozására és épitik kizái ólag a legutóbbi tapasztalatok alapján a — tiszai strandot. A külföldi tanulmányutaknak azonban mintha befellegzett volna. A városházán a belföldi tanulmányutak rendszerére térnek át s nekünk — feltűnő visszásságoktól eltekintve — nem volt k;fogásunk a külföldi és nincs kifogásunk a belföldi tanulmányutak ellen. Nem helyeseljük természetesen, hogy nincs rendszer a tanu'mányutak kiszemelésében, megtételében és finanszírozásában. Általánosan ismert szegedi közéleti férfi mondta, amikor figyelmeztették, hogy ne igyon sört, hogy a hiba nem a sörivásban, hanem a rendszertelenségben van, mert minden étkezéshez pontosan két pohár sört kell meginni, se többet, se kevesebbet.A hatmilliós szegedi költségvetés is kibírna két-három ezer pengőt kimagasló képességű tisztviselők jutalmazására, helyzetük könnyítésére és tapasztalataik öregbítésére. A tanulmányut szolgálná mindezeket a célokat, de ami a legfontosabb, elősegítené, hogy idővel européer tisztviselői legyenek a városnak. Az még nem fordult elő, hogy Budapestről Szegedre jöjjenek tanulmányútra. Nem is tudjuk elképzelni, hogy megtörténjen. Szegedi tisztviselők azonban elmentek a héten Kecskemétet tanulmányozni. Azt mondják, tanultak sokat. A nyilvánosság viszont tanuljon ne a tanulmányut anyagából, hanem abból a tényből, hogy ez a tarfrulmányut megtörténhetett. Nem tudjuk elképzelni, mért ne lehessen felállítani a szegedi tanyai központokat kecskeméti tanulmányut nélkül. Igaz, nagy a hasonlatosság a szegedi és kecskeméti tanyavilág között. A kecskeméti tanyai vasútra épp ugy ráfizetnek, mint a szegedire. Ez az egyik hasonlatosság. Gazdag gyümölcstennő vidék mindakettő, de Kecskemétről — ez azonban már nem hasonlatosság — megszervezetten szállítják ki a gyümölcsöt, míg a szegedi baracknak — azt mondják, dúsan termő jó gyümölcs — állítólag nincs piaca. Szegedről a barackot pálinka alakjában szállítják ki. Nem tudjuk, hogy a kecskeméti tanyai atyafinak kell-e gyalogolni vagy kocsizni negyven-hatvan kilométert, ha szegénységi bizonyítványt akar kérni — mert attól, hogy kért, nagy az ut addig, amig kap —, a szegedi azonban kezdi mór kapiskálni azt az igazságot, hogy a szegénységi bizonyítvány drága bizonyítvány és ha szegénységén nem tudnak segíteni, lesralább azon a bizonyítványon segítsenek, amelynek viszont a szegényen kellene segíteni. Azt is mondják, hogy idegenforgalmi kérdéseket is tanulmányoztak Kecskeméten a derék szegedi városi tisztviselők. Ugy szokták ugyan mondani, hogy aki nagyot markol, keveset fog. Annyit azonban, mint amennyit összesen akartak markolni, mégis lehet fogni. Egyszer majd csak elválik, hogy eredménnyel jártak-e a szegedi közigazgatás reménységei Mi perszp azt szeretnők, ha minden város közigazgatásának reménységei Szegedre jár nának tanulmányutazni. A tanvai központo! nak a jogos igényeket kielégítő élettel teljem rendszerét, a legkörültekintőbben megszervezett gyümölcsexportot s a legrendszeresebben fejlődő idegenforgalmi szervezetet és tevékenységet. Tömegsztrájk és szociális javaslatok a Leon Blum-korirány első napián Pénteken tovább fokozódott a munkabeszüntetés — Rendkívüli intézkedéseket tervez a kormány — Rendzavarás sehol sem történt Leon Blum rádióbeszédében bejelentette a 40 órás munkahét, a fizetéses szabadság és a kollektív szerződések törvénybelktatását Páris, junius 5- A Blum-kormány tegnap hivatalba lépett, első kormányintézkedéseit l nagy érdeklődéssel várják Európaszerte Ugyanakkor azonban tovább fejlődik és félelmetes méreteket ölt a munkássá); tömegaztrá jk ja. A jelentések szerint legalább ötszázezer munkás folytatja a sztrá jkot, ez a szám állandóan növekszik. A munkásság megszállva tartja a gyárépületeket, sok helyen vörös zászlókat tűztek ki a gyárépületre. A munkaadók szövetsége nem hajlandó a tárgyalásokat megkezdeni. A négy szélső baloldali lap kivételével nem jelennek meg a lapok a sztrájk miatt, mert a szállítás nagy nehézségekbe ütközik. Nem a nyomdászok, hanem a szállítómunkások sztrájkolnak. A szocialista párt radikális szövetségesével egyetemben ellenzi a sztrájk mozgalmat és azt minél hamarabb meg akarja szüntetni, ezzel szemben a kommunistapárt éleszti a sztrájkmozgalmat Pénteken reggel megrohanták az élelmiszerflzleteket, mert attól tartanak, élelmiszerhiány lép fel. Rendzavarás sehol nem történt, ez némileg megnyugtatja a kedélyeket. A kommunista Hurnnnité szerint 75 részleges sztrá jkmozgalom végződött a munkásókra nézve kedvező befejezéssel. A súlyos helyzetre való tekintettel a belügyminiszter és Le has közmunkaügyi miniszter már tegnap este megkezdte hivatali működését. ióllcbet. csak pénteken vették át tárcá jukat hivatalosan. A sztrájkmozgalom pénteken délután változatlan erővel tovább tartott. Parisban több filmszínházat is bezártak. Lillcben és környékén <16 gvárat érint a sztrájk és több, mint 11 ezer munkás sztrájkol. Reimsben és környékén 6 ezer munkás szüntette be a munkát. Valeneienneshen és környékén tegnap 10 ezer munkás sztrájkolt, ma már 25 ezer a sztrájkoló munkások száma. A sztrájkoló bánvarounkások a vasúti sínekre feküdtek, horv így megakadályozzák a szállítást Rendzavarást cohrvnrrm sem jelentenek. A városi tanácsban V i 11 e y sza jnai prefektus kijelentette, hogy a közüzemek, a villanyés gázszolgáltatás, a földalatti vasút tel jese« működnek és a közszállitási ágak benzinnel való ellátása is biztosítva van. A vásárcsarnokban a helyzet normális, úgyszintén a vágóhídon is. Ki jelentette, hogy a riasztó híreszteléseknek nincs alapjuk. Leon Blum rádióbeszéde Pénteken délben félegykor mondta el Leon Blum rádióbeszédét. A miniszterelnök komoly és ünnepélyes hangon azt mondotta szózatában, hogy a népfront kormánya a legsürgősebben munkához lát és valamennyi igéretét teljesiti- A kormány már a legközelebbi napokban leteszi a törvényhozás két házának asztalára azokat a javaslatokat, amelyek a munkásság legfőbb követelésének törvényes teljesítését tartalmazzák- Ezek a követelések: a 40 órás munkahét, fizetéses szabadságidő, kollektív munkaszerződések. — A munkásság tehát nyugodtan tekinthet a népfront kormányának cselekedetei elé — mondotta —. bizhat abban, hogv jocos kívánságait teljesitik. Hatalmasan megnehezítené azonban a kormány munkáját az, ha a munkásság akciója ürügyül szolgálhatna azoknak, akik az alkalmat lesik a zavarok támasztására és rémület keltésére. Az egész francia néphez fordult ezután Leon Blum. Arra kérte a munkaadókat, hogy a megértés és méltányosság szellemében vegyék fontolóra a munkásság jogos igényének tel jesítését, \ munkásságot óva intette minden erőszakos lépéstől, mondván, hogy kívánságait törvényes kereteken belül jnttassa érvénvre. Igv fejezte, be beszédét: — Kérve kérem Franciaország népét, legyen méltó önmagához és most, amikor egy hatalmas jövő kapui tárulnak fel a nagy francia demokrácia utján, erejébe vetett nyugodt bizalommal kisérje alkotmányos kormányának munkáiát, amelynek célja: az egész francia nép jóléte, boldogulása. A miniszterelnök beszédét viaszlemezekre vették fel. Este többször ú jból közvetítették. Rz első törvényfavaslatok Páris, junius 5. A kormánynyilatkozat szerint a kormány a képviselőház keddi ülésén 3 törvénvjavaslatot terjeszt elő. Az egvik a 40