Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-06 / 136. szám

0 t \ M A G y A R O R S Z k O 1936 június 6. Gumifűzfit, gumlhar?snváf készen és mérték „^J után nőne kesztyűsnél, Szeqed, Klauzál tér 3. 152 órái munkahét bevezetésére, a másik a munká­sok fizetéses szabadságára, a harmadik pedig az együttes munkaszerződéskötések tárgyalásá­ra irányul. A kormánynyilatkozatban szó van továbbá a hadiipar államosításáról, a közal­kalmazottak, a frontharcosok illetményeinek, nyugdijjárandósáaginak leszállításáról szóló szfikségrendelet mérsékléséről U. A kormánynyilatkozat külpolitikai részében az őszinte forró békevágyat hangoztatja és ki­mondja, hogy a kormány külpolitikája a Nép­szövetségre támaszkodik. Schuschnigg pénteken kétórás tanácskozási folytatott Mussolinivei Róma, juníus 5. Schuschnigg kancel­lár tegnap este Firenzébe érkezett. Néhány na­JOt Viareggióban töltött, ahol régi barátja, ^¡ebeczky ezredes, római osztrák katonai attasé fogadta. Firenzéből Rocca delle. Comita­neba utazott, ahol találkozott Mussolinivei. A megbeszélésen .¡«In volt Suvich államtitkár is. E Mint a Stefani írod« a délutáni érákban je­lenti, Mussolini megbeszélése Schuschnigg kancellárral két óra hosszul tartott ét igen szí­vélyes vot. A megbeszélés után Schuschnigg kancellár Mussolini repülőgépén Velencébe repült, ahová délután 5 órakor érkezett ftieg. A kancellár hol­nap visszatér Bécsbe. Egyéni ffürdőruhaiwíaa n f'Mnan alatt készül Horuath ni. o. 10. »A magyar kereskedő munkájára szükség van«1 Wínchkler István miniszter expozéja — „4z álszövetkeze'ek meg­tévesztő működésének gátat kell vetni'« — Éber Antal: „4 kereske­delmi minisztérium a kereskedelemmel szemben nem Képviselheti a szövetkezetek ügyéi" dhvoy Kálmán beszéde a vidéki városok sérelmeiről és az igazság­talan vasúti lariiáról Budapest, juníus 5. A képviselőház pénteken délután Korniss Gyula elnökletével meg­kezdte a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását, Görgey István előadó ismertette a tárca költségvetését. Az első felszólaló V á z s o n y i János volt. aki a balatoni közlekedés megjavítását, az ide­genforgalom fejlesztése érdekében minden ví­zum eltörlését kérte. Részletesen foglalkozott a magánalkalmazottak jogviszonyával. A ma­gánalkalmazottak munkanélküliségének meg­szüntetésére a 8 órás munkaidőt, később a 40 órás munkahetet kell bevezetni, igy közel 20 ezer uj állást lehetne betölteni. A tárca költség­vetését nem fogadta el. P l n e z 1 c s István reméli, jövőre is bizto­sítják, hogy Ausztria és Svájc teljes áron vegye át a magyar gabonát. Kérte a minisztert, hogy a borkivitel fejlesztésére különös gondja le­gyen. Végül Sopron helyzetével foglalkozott. Hangoztatta, hogy Sopront olyan végvárrá kell kiépíteni, amelyre többé ne merje senki rátenni a kezét. C s o ó r Lajos saerint a kereskedelmi tisz­tesség biztosítására garanciát kell követelni. A költségvetést nem fogadta el. Vitéz dr. Shvoy Kálm*n szólalt fel ezután. Elsősorban a vidéki keres­kedelem kérdéseit tette szóvá. A vidéki keres­kedők kérik az áruházak kérdésének szabályo­zását és főleg az áruházak élelmtszeránjsitásá­nak megtiltását, továbbá, hogy az országos vá­sárokat csak egészen kis városokban és közsé­gekben tartsák fenn. Az egész országban egy­forma vasárnapi munkaszünetet kér a vidéki kereskedelem, azonkívül részesedést a behoza­tali kontingensekből. Elismeréssel szólott az államvasutak külföl­di viszonylatban is elsőrangú telfesitménvéről; több kisebb kérést terjesztett elő a forgalom­mal kapcsolatban, majd rámutatott a Tl?z*­Mnros saöpének háfránvos tarifahelvíet^re. KI» vánatnsnak mondotta, hogv a rédié nagyobb mepértést tanúsítson a vidéki közvetítések irá­nyában. A továbbiakban a vidéki városok több kí­vánságát tette szóvá azzal a kérései, hogy a miniszter orvosolja azokat. Rámutatott arra, hogy a nagy tőkével rendelkező áruházak mi­lyen versenyt támasztanak a vidéki kereske­dőknek. A vidéki kereskedőknek állandó óha­ja, az országos vásárok fokozatos leépítése. A? államvasutak kérdésénél örömmel állapí­totta meg, hogy a budapest—szegedi sínautó a fokozottabb forgalom következtében állandóan telt. Emiatt sok utas lemarad, miért is.» vas­útnak nagyabb kocsit kellene beállítania még akkor is, ha az eleinte nem telne meg telje­sen. Beszéde végén ismételten hangoztatta, hogy a szegedkörnyéki iparvállalatokat súlyosan érinti a magas va*utí tarifa, ezért nem tudnak konkurálni. Hasonló a helyzet a mezőgazdasá­gi cikkeknél is, a tarifa korszerű és igazságos reformjára van szükség A költségvetést elfo­gadta. Kun Béla részletesen foglalkozott az állam­vasutak és a posta státusának kérdéséről és az előmenetel meggyorsítását sürgette. Éber Antal hangsúlyozta, hogy a tArca költségvetését főleg azért nem fogadja el, mert a kereskedelmi minisztérium egyik fő centru­ma az állami intervencíonizmusnak. amelyet a nehéz gazdasási élet szempontjából károsnak tart. Káros volt a gabonahatáridöüzlet meg­szüntetése Helytelenítette, hogv a kereskedel­mi minisztérium nem a kereskedelem, hanem a szö­vetkezetek ügyét képviseli Farkas István tiltakozott az ellen, hogy a telefont cenzúrázzák. Kérte a vendéglőipari munkások helyzetének .javítását. A költségve­tést nem fogadta el, Ezután WmchkJer István kere»kedelmi mi­niszter válaszolt a {«IstöhUsakra. — Abban a kereskedelempolitikai zűrzavar­ban — mondotta —, amelyben minden vagon. sokszor minden métermázsa árunak külföldi elhelyezéséért drámai küzdelem folyik, rend­kívül nagy eredmény az, hogy a római meg­állapodások a magyar buza, állat és egyéb agrártermékek tekintélyes hányada számára már relatíve biztosítja az elhelyezést Olaszor­szágban és Ausztriában és hogy az állatkivitel tekintetében Németországgal is sikerült olyan megállapodást kötni, amely lehetőleg hosszú időre biztosítja a piacot. Minthogy a római megállapodás a gazdaságpolitikai barátság és együttműködés lecsapnlása, remélhetjük, hogy az osztrák kormánnyal együtt meg fogjuk ta­lálni a mód iát, hogy srcitsfmk a helyzeten és hogy szerződéses jogainkat érvényre juttassuk Szeretné megszüntetni az exportszindikátu­sokat —_ mondotta —, mihelyt azok cél ját más módon is el tudjuk érni A kereskedelem sza­bad érvényesülését szolgálják a tavaly beveze­tett exportvásárok, amelyek általában jól be­váltak. Túlzott az a beállítás, hogy az élelmi­szerek drágulása az erőltetett kiviteli tevé­kenység folyománya. A kereskedelemmel foglalkozva, elismeréssel szólott a magvar kereskedő munkáiéról, ame­lyet nehéz időkben végez. Erre a kereskede­lemre szükség van és az utánpótlásról való gondoskodást fontos feladatnak tekinti. --- A szövetkezetek ellenőrzésére vonátkozo tervezet már elkészült. Az altruista szövetkeze­tek megerősödését kívánatosnak tartja, mig az álszövejkezetek megtévesztő működésének gá­tat kell vetni. Az áruházak kérdésével foglal­kozva bejelentette. hogy ezt a kérdést rendele­tileg fogja szabályozni. Szükségesnek tart ¡a .') vásárügy törvényes szabályozását. Ugyancsak szükségesnek tartia a masánalkalmazottak, illetőleg a kereskedelmi alkalmazottak ^oHá­1 is helyzetének korszerűbb szabályozását. A miniszter ezután áttért a közlekedési kér­désekre. A Máv. bevételei örvendetes javulást mutatnak. A posta mérlege kedvező, igyekszik a jövőben még telefonnal nem hiró közM'geket belevonni a rendszeres telefonforgalomba- A távbeszélőforgalom további erőteljes feileszlé­sét tervezte, ahol lehet, megkísérli a diiak csök­kentését. A rádiónál mutatkozó lassu fejlődés két körülménynek tudható be: a vidéki villa­moshálózat korlátolt voltának és 3 hangszóró? készülékek magas árának. — Az útfenntartásra 4 millió nengő van be­állítva a költségvetésbe. Az úttörvényt moder­nizálni kell, a szekérversenv szabályozására rendeletet készített. A Duna-tengeri forgalom lehonvolitá»ára önálló részvénytársaságot ala­pitolt. A vámmentes kikötő forgalma annv'ra emelkedett, hogy teljesítőképességének határát elérte és ezért ujabb raktárépületek épité^ről kell gondoskodni. Különös sulvt helvez a lésf­for.«e!om fejlesztésére. A miniszter véíjfil az idegenforgalmi kérdé­sekkel fo"lnlko*ott és örömmel állapitia meg, hogv a nálunk megforduló idegenek száma ál­landóan növekszik. Az idegenforgalmi hivatal a vidéki városoknak is értékes támogatást nyújt. *A miniszter beszéde után Husovszky Lajos, a községi úthálózat kiépítését sürgette. Dinnvés Lajos a kövezetvámok eltörlé­sét szorgalmazta. Szeder János a vitorlázó és sportrepülés feilesztéséről beszélt. Ifjú Balogh István a vidéki levélkézbesí­tés gyorsítását kérte. Galánthay Glock Tivadar felszólalása Után az elnök a vitát bezárta. A többség ezután általánosságban, maid hoz­zászólás nélkül részleteiben Is elfogadta a tár­ca költségvetését. Az ülés ezzel véget ért. A Ház legközelebbi üléséi szombaton délután tartja és megkezdi a miniszterelnökségi és a kisebb tárcák költség­ve t é s 30-ára hívták össze a Népszövetséget Genf, junius 5. A Népszövetség főtitkára a következő táviratot intézte a tagállamok kor­mányaihoz: . ,.Argentína kormánya junius 2-i javaslatára a Népszövetlég 16-ik rendes ülésszakának el­nöke meghízott, hogy értesítsem a Népszövet­ség tagálhinait, hogy az ülésszak legközelebbi ülése iurnus 30-án délelőtt 11 órakor lesz Genf­ben- Felkérem a Népszövetség tagállamait, hogy amennyiben a 16-í ülésszakra kiküldött megbízottaik szerv rlyében változás állott Ív, ugy közöljék az uj kiküldöttek nevét a főtit­kársággal"

Next

/
Oldalképek
Tartalom