Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-28 / 154. szám

TQ56 junjus 28, DÉLMAGYARORSZSCí GYOR Irta TONELLI SÁNDOR A győri ember, ba a Tiszántúllal hasonlítja össze a maga városát, azt szokta mondani, hogy Győr sokkalta különb Debrecennél, mert nemcsak egy, hanem régi időktől fogva sok uccá.va van, Győr mindig város volt, Debrecenben ellenben még manapság is. kétszáz méternyire a nagytemplomtól, fürjek pitvpalatytyolnak a kertekben. A győri ember elevenebb, mozgékonyabb, a debreceni módosabb, tempósabb, nagy feneket kerit a legjelentéktelenebb dolgoknak, szereti alaposan elmagyarázni a közismert dolgokat is, amikre már senki sem kivárcsi, sőt egyenesen untatnak másokat. Ebben a győri kritikában van némi malifia, de azt nem lebe' állítani róla. bogv ne volna benne igazság. B nne van a földrajzi helyzetnek^ történelemnek és kulhirának az a különbözősége. amelv csakugyan mássá fejlesztette a Dunántul királyi városait és a Tiszántúl paraszt köztársaságait. Benne van az az igazság, hogy Győr a fel- uton fekszik Budapest és Bécs között. Majdnem azt mondhatnám, hogy Győrben nemcsak a világmeglátás, hanem még a fizikai értelemben vett perspektíva is más. mint Debrecenben. A Du nn. Rába és Ráb•a összefolyásán?': 1 még derűs napckon is a sok víztől párás á levegő. Debrecenben csak Mikor látnak ,vi?et. ha leásnak, vagy lefúrnak érte, a levegő pedig meleg napokon szinte izzik a Hortobágy fölött. A többi magyar városoktól eltérően Győrött az első pillanattól kezdve, mikor a vasútról kiszáll, városban érzi magát az ember. Lehet, hogy ez a város méreteiben, lélekszámában kisebb, mint Szegőd. Debrecen, Kecskemét, vagy Hódmezővásárhely, de mindenesetre város. Külsejével, aspektusában több hasonlóságot mutat az osztrák városok városképeihez. mint az dföldnek szélesen elterjedő, faluszerü településeihez. A karmeliták temploma körül, az Erzsébet-tér környékén és a korzót keresztező mellékuccákban akárhány szor olyan uccarcszletek tárulnak a néző elé. édon. festői ház?kkal. amelyek lieillenének Bruek, Leoben. vagy bármelyik más stájer város városképébe. Pedig Győr is az olvan városok közé tartozik, amelyek elpusztultak, még pedig nem is egyszer, a történelmük folyamán. A mostani Győrre utolsó ujjáépülése alkalmával a barokk idők nyomták rá a bélvegüket. Barokk házak és barokk templomok, melyekből a nyugat-magyarországi és ausztriai barokk időknek legtipikusabb emléke gyanánt a Maulpertsch-oltárkép és az ólomhói készült Donner-relief sem hiányzik. A belváros a legszebb polgári barokk emlékek gvüjteménve lehetne még ma is, ha nem lettek volna Magyarországon is nyolcvanas és kilencvenes évek, mikor építészeknek elkeresztelt pallérok a haladás ¡egyében egymásután csákánvozták agyon a legszebb építési emlékeket, hogy a ma-mk sivár tehetségtelenségének bizonvitékait ültessék helyükbe. Én nem tudom például, hogy miiven lehetett az a tér, melynek egvik oldalát a bencések rendháza, temploma és gimnáziuma foglalja el, ötven, vagy' hatvan esztendő előtt mégis fogadást mernék ajánlani, hogy több voh benne a stílszerűség, mint manapság, mikor egyik oldalát a Lloyd társulatnak esetleg igen célszerű, de térhatás egysége szempontjából szinte ordítva elkívánkozó épülete foglalja el. Van még egy ilyen fájó pontja Győr város képének, amelyet az idegenek talán jobban megéreznek, mint a győriek, akik már megszokták. Ha átmegyünk az egyik hídon a városnak szigetközi részébe, a tornaegylet epülete felől nagvon szép képet mutatna az odon püspökvár, a Duna és Bába összefolyása fele leereszkedő bástyáival, a kövek keménységet meglágyító üde zöldjével, ba nem építettek volna élébe a szemináriumnak szép. de egyáltalán oda nem illő épületét, amely a székesegyház felét eltakarja, a képnek békés nyugalmát pedig könyörtelenül szétrepeszti. Hangra áttéve olyan ez a kép. mintha egy Beethoven-szimfónia valamelyik gyárnak könyörtelen szirénája süvitene bele. A gyári szirénának ez a hasonlata a modern Győrtől nem is idegen. A barokk városkép egysége a város kiter jedésével és a belváros fokozatos átépítésével egyidejűleg megszűnt, az emberek pedig, akik a faiak között élnek, teljesen elvesztették barokk jellegüket. Mondhatnám talán, hogy e tekintetben volt Győrben legnagyobb az átalakulás. Győr, amely a vasutak előtti időkben a gyorsparasztok állomása volt Buda és Bécs között, a háborút megelőző félszázad alatt Budapest után Magyarország legelső gyári városává fejlődött, sőt az ország megcsonkítása óta talán Budapestet kivéve, az egyetlen igazi gyárváros Magyar or ságon. Gyári települések szempontjából a fekvés ideális. Van vizíutja és vasútja, a közvetlen szomszédságban van szene és van mindenféle nyersanyagja. A nyugat országútján fekszik, szinte megbecsülhetetlen közlekedési lehetőségekkel. Érthető volt, ha az iparfejlesztési éra idején, mikor egymásután telepedtek meg az országban külföldi gyáripari vállalatok, magyarországi telephelyük megválasztásánál tekintetük nagyon könnyen Győrre esett. A kormányok se voltak egészen idegenek attól, hogy ezeket az uj településeket Győrbe irányítsák. Az utolsó, de méreteiben legnagyobb alapítás volt közvetlen a háború előtt az ágyúgyár, amely méreteiben egymaga felért egy kisebb várossal. Jobb helyet Győrnél az ágyúgyár számára se lehetett volna találni. Az egész monarchiának úgyszólván geográfiai centrumába esett, ellenséges támadástól semerről se kelleti félteni. Aztán jött a háború, az összeomlás és az ellenséges megszállás. Az oláhok eljutottak Győrig és az ágyúgyár egész berendezését vagonokba rakva elhurcolták Bukarestbe. Maga Győr éppenugv a határ közelébe esett, mint Szeged. Tizennégy kilométernyire a várostól, a nagy Dunaág északi oldalán már cseh fináncok posztolnak. Nem akarok krónikás lenni, de éppen a múlt héten, mikor Győrben jártam, bontották le a néhai ágyúgyár központi nagy- csarnokát. A rengeteg é.pitmény vázát, amelv elvesztette rendeltetését, eladják ócskavasnak. A többi épületek bérbe vannak adva s a legkülönbözőbb ipartelepek találtak bennük elhelyezést. Szó sincs róla. mindezek a győri iparvállalatok sem olyanok, mint voltak a monarchia egységes vámterülete és a nagy konjunktura idejében. Egvik vállalat kapacitásának harminc, a másik negyven százalékát használja ki. Sajnos, van olyan is, amelyik még ennél eősebben is redukálta az üzemét. Mindazonáltal a keretek megvannak s .a konjunktura megjavulása esetén, aminek a jelei már mutatkoznak. Győr könnyebben fog regresszálódni. mint az erősen agrárius jellegű alföldi városok. Társulati és kereseti adóban a feleakkora Győr ma sem sokkal kevesebbet fizet mint Szeged. Első benyomás szerint, amely azonban aligha téves, a város forgalma nagvobb és üzleti élete elevenebb, mint Szegedé. Ennek magyarázatát részben a lakosság struktúrájában. részint pedig abban a körülményben kell keresni, hogy Győrnek van környéke, vannak falvai, melyek oda gravitálnak, mint a gazdasági életnek ez a tényezője Szegeden többé-kevésbé hiányzik. Nehogy valaki azt mondhassa, hogy nem igyekeztem rövid két nap alatt egy idegen Fürdőruhák, nadrágok, köpenyek, cipők, sapkák, ¿ANPELHEGyi cégnél, Tisxa Lajos körűi. város életének minden vonatkozását mégis merni, Győrött még epigráfiái tanulmányokat is végeztem. A noteszemben olvasom a következő feljegyzéseket: „Ha a környékbeli szomszédban tüzeset fordul elő, akkor minden tüzoltóparancsnokság azonnal értesitendő." Ezt a szeszgyár irodájában jegyeztem fel. „A t. utazó közönség felkéretik a csendmegzavarás elmellőzésére." Ezt a szöveget a fogadóból, ahol megszállva voltam, hoztam el emlékbe. Ugyanebben a szállodában kaptam még egy klasszikus meghatározást. A háziszolga, akinél a borbély iránt érdeklődtem, a következőképpen utasilott útba: — Tessék lemenni a portáshoz, ő majd megmutatja. Minálunk bévülről lebet beretválkozni. E meghatározás alatt „borbély a házban" értendő. Minden idegenforgalmi szrmpátai mellett, amelyet belőlem ez az eleven város, a püspökvár tornya, Szent László király ereklyetartó hermája, a drótokkal körülhálózott püspöki könyvtár, a gyulafehérvári antiphonálé. a barokk emlékek sokasága és a város mai életének nagyon sok megnyilvánulása kiváltott, nem hallgathatom el azt az észrevételemet, amelv kétségtelenül a győriek előtt sem titok. hogy ennek a Budapest és Bécs között fekvő városnak nincs egv igazán modern és az idegenforgalmi igényeknek megfelelő'szállodája. E tekintetben mi az ország keletén és déli végein jobban vagyunk ellátva. Lehet, sőt valószínű, hogy ennek az elmaradottságna kér»pen az a magyarázata, hogv Győr utbaesik Budapest és Bécs közölt. Győrött átrohannak az idegenek, de alig állanak meg, ha pedig ellátogatnak, hogy megismeriék. éppen mert a közlekedése nagyon ió, sokkalta jobb. mint a miénk, meg nem szállanak. Mégis bocsássanak meg nekem azok a győri barátaim akik páratlan szívességgel láttak vendégül és. vittek körül a városukban, ha azt mondom, hogy nvugateurópari mértékkel mérve a szállodai kültura a dupla ajtajú szobánál a jót működő ablakredőnynél és a szobai vízvezetéknél kezdődik. Ezt nemcsak én mondom, talán ezt hirdeti minden idegenforgalmi iroda és ezt kukorékolja talán maholnap a győri érckakas is. Férfi divatkalapok, nyakkendők, esernyők 0 nagy választékban legolcsóbban Pollák Testvéreknél % Divatot »»vetek, fin ^»»rí páratlan kedvezmény a Délmagyaropszöi olvasóinak! A főváros egyik elsórartfju családi szállód áfával, a csendes es központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZRLLODR VI., PODMANICZKY UCCA 8. S Z. igazgatóságával sikerült olyan megállapodást kötnünk, Hogy olvasoinE 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagyarország kiadóhivatal« állit ki a jelentkező olvasók részére.