Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-16 / 143. szám

1936 funius 16. D£LMAGYARORSZÁG 3 Az orvoskamarai választások gyors kitűzése miatt passzivitásba vonulnak a szabadorvosválasztás szegedi (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gei orvostársadalom nagy érdeklődéssel for­oul az orvoskamarai választások felé. A bei ügyminiszter egészen váratlanul elrendelte, hogy az orvoskamarai körzetek megalakítását junius 30-ig bonyolítják le. A választás gyors kitűzése meglehetősen készületlenül érte a vá­lasztásra jogosultakat. A szabadorvosválasztás hivei igv technikai és fizikai akadályokkal küzdöttek, hogy jelölt­jeit sorombóba állithassák, holott számszerű­leg jóval túlhaladják a kötött rendszer hiveit. A technikai akadályokat a bonyolult válasz­tási rendszer okozta. A jelöltektől először is engedélyt kell kérni, hogy ¡elölhessék őket. Az engedélyezettek nevét a választási ajánlólap­ra adataikkal együtt rá kell vezetni, ezt a vá­lasztási bizottsággal hitelesíttetni kell. azután újból ki kell küldeni a vidéki kerületbe, ahol a hatóságok előtt hitelesitik. Ezután visszajut­tatják az ajánlólapokat a csoportvezetőséghez, amely továbbítja a kamara előkészítő bizott­ságához. Ennek a technikai munkának a lebonyolí­tására összesen 3 és fél nap állott a szegedi szabadorvosválasztók rendelkezésére. Előrelát­ható volt, hogy ennyi idő alatt nem lehet le­bonyolítani a munkát, ezért a szabadorvosvá­lasztók elhatározták, hogy Szegeden passzivi­tásba vonulnak. Hétfőn este legalább is még ez volt a helyzet. A miniszteri rendelet ugyan azt irja elő, hogy a választás kiirása és elrendelése között legalább 6. de legfeljebb 8 heti időnek kell lenni. Amikor a rendelet a junius 30-í válasz­tást kiirta. ellentmondásba keveredett., miután ebben az esetben alig 3 hét állott rendelkezésre, de a szabályzat szerint a választások előtt 14 nappal le kell zárni az ajánlásokat. Erre kedd*n déli 1 órakor kerül sor Szegeden. A szegedi orvoskamarai körzetben 870 az or­vosok száma és 16 szegedi kamarai tagot (8 rendes, 8 póttag"), az országos kamarába ugyan­csak 8 rendes és 8 póttagot, a központi vá­lasztmányba 2 rendes és 2 póttagot választa­nak. . A közigazgatási bizottság büntetőeljárást szorgalmaz a gyümölcspiac export-eseményei miatt Ellárftst inditanak azok ellen, akik tőrvényellenes megálla­podást létesítenek az árak leszorítására ^ „Vigyázni kell, nehogy a most kialakuló szegedi piac hátrányosabb hely­zetbe kerüljön Kecskeméttel szemben" Sürgősen rendbe kell hozni a lel|esen elhanyagolt iskola­épületeket (A Dilmagyarország munkatársától.) Hét­főn délután tartotta meg a közigazgatási bi­zottság jnniusi ülését cfr. vitéz lmecs György főispán elnökletével. A polgármester jelenté­sét dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok olvasta fel. Bejelentette, hogy négy adóárverést tartottak meg a mnlt hónapban. Dr. Pap Róbert szólt a jelentéshez. Kivána­tosnak tartja annak a részletezését, hogy az elintézett ügydarabok milyen arányban oszla­nak meg az egyes ügyosztályok között. A tiszviselők tevékenységének ellenőrzése céljából ajánlatos lenne néha összehívni a számonkérő széket, Dr. Bnórz Béla főkapitánvhelyettes a gyümölcspiac eseményeit tette szóvá. A hirtelen áresést az okozta — mondotta —, hogy az exportőrök egymás kö­zött megállapodtak az árban, sőt a megállapo­dás biztosítására kötbért fizettek le. A terme­lők igy kénytelenek voltak ötven fillérért el­adni cseresznyéjüket. A kereskedők arra hivat­koztak, hogy a bécsi piacon megjelent a bur­genlandi cseresznye. Ez a magyarázat nem volt helytálló, mert a bécsi piacon emelkedett a cse­resznye ára, amit az is bizonyít, hogy a szom­bati piacon már ismét 94 fillér volt a cseresz­nye ára Szegeden. A hatóság a kartelltörvénv alapján eljárhat ebben az ügyben, sőt ez a tör­vény szerint kötelessége is. A közigazgatási bi­zottság előterjesztésére a kormány elrendelheti a büntető eljárást, azok ellen, akik törvényel­lenes megállapodással, a termelők hátrányára befolyásol ja a természetes áralahdáat. Az eljá­rási szabályokat a kormány eddig nem adta ki, azért, a főkapitányhelyettes azt javasolta, hogy intézzenek az ügyben felterjesztést a kormányhoz és kérjék, hogy minősítsék kihágás­sá a szegedi exportőrök eljárását. Dr. Biedl Samu csatlakozott a főkapitány­helyettes előterjesztéséhez, mert különben a rendőrség nem járhat el a kihágókkal szemben. Figyelembe kell azonban venni azt. is, hogy a szegedi piac most van kialakulóban és vigyázni kell arra. nehogy a szegedi piac hátrányosabb helyzetbe kerüljön a kecskeméti piaccal szem­ben. Dr. Buócz Béla hangsúlyozta, hogy az árak megállapítására nem gondol, mert a hatósági ármegállapítás Mnkr&teheti a piacot, A célja az, hogy visszaélés esetén a rendőrség azonnal eljárhasson a visszaélők ellen. A közigazgatási bizottság ezután egyhangú­lag elfogadta a főkapitáhyhclvettep javmintát. Hegedűs Antal árvaszéki elnök, majd dr. Acs Sándor h. főorvos mutatta bp jelentését, amely szerint az egészségügyi helyzet kedve­ző, a lakosság lélekszáma 17-tel emelkedett. A rendőrség jelentését Bnóez főkapitánvhelyettes terjesztette elő. Májusban 111 gépkocsivizsgát tartottak. Közle­kedési baleset 22 esetben fordült elő. Táncmulat­ságokra, hangversenyre és sportmérkőzésre 75 engedélyt adtak ki, zárórameghosszabbitást hét esetben engedélyeztek. A kapitányság bejelentő hivatalánál 470!) belföldi és 110 külföldi jelentette be magát, eltávozását 1287 belföldi és 376 külföldi jelentette. Szállodai be- és kijelentés 904 volt. — A közbiztonsági állapot májusban is kielé­gítő volt. Nevezetesebb bűncselekmény nem for­dult elő. összesen 471 bűnügyben folytattak nyo­mozást. amelyek közül 292 eredményes és 179 eset­ben pedig eredménytelen maradt a nyomozás. Bal­eset 84 fordult elő, ezekből 1 volt halálos kimene telü. öngyilkos lett 13, eltűnt 26 egyén. Az elmúlt hónapban 53 gyűlést jelentettek be, politikai jel­legű gyűlés 10 volt. Dr. Szepessy Aladár pénzügyigazgató jelen­tése következett ezután. A szegedi adózók éh­ben az évben 1,094.893 pengő adót fizettek he. Az adóhátralék 1,416.649 pengj, • a kivetett adók 41.6 százaléka. Dr. Tarajossy Béla az ügyészség jelentését mutatta he, Kiss Károly a tanfelügyelőségét. Dr. Szivessy Lehel felszólalásában az is­métlőiskolák működését kifogásolta. A tanfér­fiak megítélése szerint az ismétlőiskolák helyett jobban megfelelne a célnak a gazdasági szakis­kola. Dr. Pap Róbert örömmel értesült arról, hogy a miniszter 120.000 pengőt utalt ki uj tanyai iskolák építésére. Annál elezomoritóhb, hogy az alsóvárosi elemi iskola épületé­nek tatarozására nem jut pénz, pe­dig ezek az épületek hallatlanul el­hanyagolt állapotban vannak. Kérte a polgármestert, vizsgálja meg a rossz állapotban lévő iskolák helyzetét, a mérnöki hivatallal készíttesse el a megrongálódott is­kolák helyreállításának költségvetését. A felszólalásokra Kiss Károly tanfelügyelő válaszolt. Azokat az ismétlőiskolákat, ame 1 veknek növendékei főleg mezőgazdák gyerekei, könnyen gazdasági iskolákká lehetne átszervez­ni, ha a város megfelelő gyakorló területeket b.iesájtana az iskolák rendelkezésére. Kiss Károly ezután Pap Bobért felszólalá­sára válaszolva elmondotta, hogy a kultuszmi­niszter minden cyben államsegélyt folvósit a külterületi iskolák fejlesztésére és tatarozásá­ra. így a külterületi iskolák sokkal jobb helyzetben vannak, mint a belte­rületiek. A szegedi tanyai iskolák országos viszonylat­ban is első helyen állanak. Nagyon kivánatos lenne, ha a belterületi iskolák tatarozására a város néhány éven keresztül nagyobb összeget állítana a költségvetésébe, mert néhány belterü­leti iskola halatlanul rossz állapotban van. Dr. Pálfy József polgármester kijelentette, hogy a gazdasági iskolák megszervezéséhez szükséges területek átengedésérc a legközelebbi közgyűlésen javaslatot tesz. A belterületi isko­lák szégyenletes helyzetének megszüntetése régi kívánsága és törekvése a hatóságnak. A kérdést eddig azért nem lehetett megoldani, mert a kormány a költségvetésbe felvett összegeket. éveken, keresztül törölte. Most ugv oldják majd meg, hogy ötévi hitelre egyszerre hozat* ják rendbe a három legelhanyagoltabb iskola­épületet, Ezt már nemcsak esztétikai, hanem közegészségügyi szempontok is sürgetik. Az államépitészeti hivatal jelentése követ­kezett. amelvhez dr. Hunyadi-Vas Gergelv szó­lalt fel. A nemzetközi autóut építésével kapcsolatban a szükséges magánte­rületeket egyességgel szerezte meg az állam, de az érdekelt gazdák a vételár esrvrészét még nem kapták me?. Kéri az államépitészeti hiva­talt. hogy sürgesse meg ezeknek az összegek­nek a kiutalását. Dr. Pap Róbert az útjelző táblák felszere­lését sürgette a fontosabh útkereszteződéseknél. Dr. Széchényi István azt tette szóvá, hogy a DMKE-palota régi. *zép homlok­zatút leverték, ami általános visszatetszést keltett. Dr. Pap Róbert azt kifogásolja, hogy ilyen Be'városl Mozi Kedden ü si^apiíott asszony Társadalmi dráma, Főszereplők: Sylvia Sidney, Cene Caymond és a pompás kisérOi műsor 5.5,9

Next

/
Oldalképek
Tartalom