Délmagyarország, 1936. június (12. évfolyam, 133-154. szám)

1936-06-14 / 142. szám

D E L M A Ci y A R C) R S L A Ci 195Ö junius 14. nagyobb tömegeket megnyerjen és ezeket bevigye a pártba, hogy ott Bzámbeli többségűknél fogva a vezetést magukhoz ragadják. — Az ő akciójának eredménye volt a rendőrség megállapítása szerint a Zsurkó-féle cipőgyárban lezajlott, sztrájk is, — folytatja a rendőrség jelentése Hajdók az ifjúsági csoporti tal keresett érintkezést és a szimpatizálóknak többizben tartott előadásokat az oroszországi állapotokról, azokat öts&zehaeonlitotta a hazai állapotokkal és azt igyekezett bizonyítani hallgatóságának, hqgy a Szovjetunió társadalmi berendezkedést jobb, mint Magyarországé. Kirándulásokat szervezett, ilyenkor forradalmi dalokat énekeltek, ő maga referátumokat tartott és ilyenformán — állapította meg a rendiség — sikerült többeket elszédítenie. — Főleg a bti-ipari munkások között működött, eredménnyel. A szervezkedés munkájában ezek «segítségére voltak. Az a terv, hogy a pi'rt legális re: clóit kiszorítsák, vem sikerüli, de sikerült elé.aiök azt — folytatja n jelentés —, hogy a bőriparosok elnöki szókébe saját emberüket, Krajkó András tápéi cipészt ültették. Krajkó András cs ennek testvére, Krajkó József volt a leghívebb segítőtársa Hajdóknak. A két testvér tápéi lakásában tartották az öszszejövetelek nagyrészét, az ottani házkutatás *orán igen sok propaganda-nyomtatvány került a rendőrség kezébe. — A rendőrség Hajdókon és a két Krajkótestvéren kívül előzetes letartóztatásba helyezte Kohn Ilona manikürösleányt és Herez Tál magántisztviselőt. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. Az előzetes letartóztatásba helyezetteket valószínűleg hétfőn kísérik át az ügyészség fogházába. Négy eltüntet keres a rendőrséo (A Délmagyarország munkatársától.) A iciidőrségen az utóbbi napokban több eltűnést jelentettek be. Az eltűntek majdnem kivétel nélkül fiatalkorúak, sok közöttiik a gyerek. Ezen a héten négy eltűnést jelentettek he a megijedt szülők, ördög Rozál 13 esztendős kisleány tegnapelőtt tünt el szüleinek Feltámadás-ucca 14. ézám alatt lévő lakásáról. A kisleányról eltűnése óta nem érkezett semmi hír =zülei nem tudják, hogy mi történhetett a kisleányukkal. Hasonlóképen tünt el a városból Muesi Margit 12 esztendős kisleány is, aki Árviz-ucca 7. szám alatt lakott szüleivel. A kisleány tegnapelőtt tünt el szülei lakásáról, azóta nem adotí életjelt magáról. Bejelentették az eltűnését két Somogyi-telepi fiatalembernek is, akik valószínűleg együtt távoztak el a városból. Az egyik Gieszer Mihály, a másik Lakó Ferenc, mindketten 19 évesek. Nincs kizárva, hogy álláskeresés céljából távoztak el a városból. A rendőrség mind a négy eltűntöt keresi. % két vezető világmárki eredeti /rfz^X eredeti SIYRIR STEYF kerékpárok. Klrirtflag csak n i 1 a m kaphatók BV As utániatokra OgyalJQnk °1M| Nfli kerékpárokban nagy válasttík, ritka szép ki •italban. WolNSpaxIál karékpárok a logssobb, ^fejg^ és ••«Jobb sScW lagolcsébb. VI kw«kpái gyórl «xereléMel OS P-lol. Wolf Péter títtS**^ E P ti L El r A ASZTALOS-ARII PADLÓ DESZKA KEMENYFfl-DESZKfl és PALLÓ ENYVEZEK LEMEZ 179 Ahácosiiop, líc, fcaró Szt István tér, Párisi krt 35.(v.Somló telep) Uls?eg?d. Bethlen a. REFLEXIÓK A Baross-Szövetség szegedi nagygyűlése, a kereskedelemnek ez a megnyilatkozása nem volt általános, mert azon az őssaes kereskedők, a kereskedelem összes képviselői nem voltak jelen. Ettől eltekintve azonban, bizonyos fokú megelégedettséggel tölthet el az a tény, hogy a magyar kereskedelem képviselői a Baross Szövetségbe tömörült részének Szegeden tartott nagygyűlésén ugy az ipari, mint a kereskedelmi miniszter megjelent, sőt József Ferenc dr. főherceg is, megjelenésűkkel megadták e foglalkozási ágnak azt a fokmérőt, azt a fémjelzést, amely végre a többi államfenntartó elemekkel egyenlő rangsorba emelte. Eddág a kereskedelem s a kereskedelmi pálya nálunk Magyarországon voltaképp egy amolyan szükséges-rossz volt, amely nélkül élni nem lehetett, de amelyet nagyon, de nagyon lenéztek. Az úgynevezett történelmi osztály a legnagyobb szégyennek tartotta, ha kénytelen volt közelebbi, vagy családi nexusba kerülni a kereskedelemmel, vagy annak egy-egy képviselőjével. S maguk a kereskedők is, ha megtollasodtak, sietve iparkodtak levetni magukról a kereskedői ruhát, félredobni métert, meg mércét és magukat szalonképesiteni és onnét éppúgy rúgni egyet a lenézett kereskedői osztályon, mint a többi ottlevő. Dr. Vargha Gyula „A magyar hitelügy"-ről 1896-bau irt történetében mondja Mariin v. Schwartner nyomán a régi kereskedőkről: „A céhbeli kereskedők a városokban többnyire németek; de mindinkább kezdik elveszteni o tért. Az igazi nagykereskedők görögök és örmények s midőn ezek kiválóbbjai meggazdagodva és nemességet nyerve, az uralkodó osztályba olvadtak át, az eddig csak házalással (innét a handlé szó), vagy italméréssel foglalkozott zsidók... kezdtek mind nagyobb szerepet játszani kereskedelmünkben..." Maga az „uralkodó" osztály távoltartotta magát a kereskedelemtől, nem tartotta azt ,.egyenrangú" foglalkozásiak, olyannak, amely „méltó lett volna hozzá." Az idő vasfoga ezt a felfogást erősen kikezdte s a sors kerekének forgandósága jobb belátásra, arra birta e felfogás képviselőit, hogy leszállva a magas lóról, közelebb, alaposabb vizsgálataik vessék alá a kereskedelmet és revideálják nézetüket. S amint ezt megtették, nyomban megállapították, megállapíthatták, hogy a kereskedelemben és a berekedelemnek megvan a maga etikája, a maga tisztessége, előkelősége, hozzáférhetetlensége, de salakja is. Eddigelé csak a salakját nézték s nem tartották érdemesnek mélyebbre hatolni; a kereskedő már elnevezésénél fogva párlát, kitaszítottat, alsóbbrendüt, lenézettet, egyenlőtlent, másod-, vagy méginkább hatod osztályút jelentett, akivel csak szükségképpen fogtak kezet s aki után szellőztetni kellett... Ma, amikor országunk sajnálatos s remélhetőleg csak időleges megcsonkítása, ezenfelül pedig a mindenütt duló autarchikus törekvések az uralkodó osztályt is kényszeríti rá, hogy körülnézzen s megélhetéséről, e megélhetés megalapozásáról jíondoskodjon; ma, amikor Angliát s az angol kalmárt akarjuk s szeretjük utánozni; ma a kereskedelem sem lehet többé az a terra incognita az uralkodó osztály részére, mint azelőtt. Kétségtelen — és azt ma már a történelmi osztály is belátja —, hiba volt a kereskedelem eddigi lekicsinylése, leosztályozása s megelégedéssel látjuk a hiba reparálási törekvést. Csakhogy ne essünk egyik hibából, egyik végletből a másikba. Eddig a kereskedelmet lenéztük, foglalkozását másodrangunak tartottuk: most meg — felekezeti alapra helyezkedve akarják1 rendezni. Ez épp oly hiba. Meg kell állapitanunk, amit a külföldi már tud, hogy országunk kereskedelme megalapozott, saját lábán jár, tiszteletet kérő és parancsoló. Ezt azoknak a kulimódra fáradozó pionireknek köszönhetjük, akik igen nehéz és súlyos idők közepette, fáradhatatlan munkássággal, a meg-megujuló veyálások, hajszák, elnyomások, kirekesztések, kifosztások dacára, minden felsőbb támogatás nélkül, vagy ellenére ezt a lenézett, sárbatiport foglalkozási ágat arra a magas nivóra, arra az etikára, tisztaságra és becsületet parancsoló fokra emelték, amelyen ma büszkélkedik. Ezek a senkik és ismeretlenek, ezek a néha sehonnaik egyenként hordták össze azokat a téglákat, amelyekkel megalapozták és felépítették a kereskedők országos házát, amely minden viharnak ellentáll; ezek emelték és segítették emelni a kereskedelmet. Ezeket nélkülözni, ezeket kitessékelni, ezek nélkül tovább dolgozná és építkezni ncm lehet. Es épp ezért fájlaljuk, hogy a szegedi, úgyszólván első vidéki mostremanifestalió alkalmával ezekről megfeledkeztek s sajnáljuk, hogy az összkereskedők összefogása helyett egy sokkal kevesebbet jelentő megnyilatkozással! elégedtek meg; a felekezeti alapon való szervezkedéssel. Sajnáljuk és fájlaljuk, mert a gazdasági élet elsorvadásának bomlasztó csirái ezek. A kereskedelemnek még igen nagy ha ;.kat kell megvívnia; az egykéz elleni harcát, a megfe. lelő tarifa bevezetési harcát, az összefogás harcát, amely lehetővé teszi annak az egyenetlenségnek a megszüntetését, amely a kereskedők s a szövetkezetekkel szemben fennáll. Ilyen körülmények között és ilyen kilátások mellett, figyelemmel az egész ország érdekeire, nem a széthúzásban látjuk az erőt és erősséget, nem abban, hogy újra klasszifikáljuink és kasztokra, meg felekezetekre osztályozódjunk, hanem csakis a vállvetett együttműködésben. Mi nem engedhetjük meg magunknak — hiszen oly kevesen vagyunk! — azt a lukszust. hogy még mielőtt egy uj kipróbált kereskedői generációról gondoskodtunk volna, a régit anatéma alá fogjuk. Hiszen az ország és ezen belül a kereskedelem tovább fejlesztése és nagygyátétele szempontjából irreleváns, hogy az egyes komponensek mily formában rójják le hitük szerinti hálájukat a mindenható előtt azért, mert komponensek, egyedek, közreműködők, fáradozók lehetnek; a fontos és lényeges az, hogy lerójják hálájukat és felekezetre való tekintet nélkül vállvetett munkájukkal országukat, Iparukat, foglalkozási águkat előbbrejutni, elsőnek lenni utolsó lehelletig segítenek. Gál Miksa. Legfájdalmasabb sziwel tudatjuk, hogy felejthetetlen jó hitves és édesanyánk Harmalh Bélóné 56 óves korában folyó hó 12-én jobblétre szenderült. Temetése f. hó 14-én d. u. 5 órakor az alsóvárosi temető kápolnájából a r. kath. gyászszertartás szerint helyezzük őrök nyugalomra. GYÁSZOLÓ CSALAD MMg!!1 ** " • Á

minden urtgból lOMleie. kU vitaiban, legoloeóbb árben. — •Tervek é* kSlUégvet«* dljmeo^"^••^^^teeen. »6078« tlMMel feltétetek M»tíy«roiniig le*fl»^yobb kólptrl tt»eme. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok4 hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA gőz, kádfürdő,ésVlzgyógyínfézet (VII., Dohány-ucca 44. szám) Nyitás: raggal 5 órakor. — Qőf 6a kád« ílirdő ára P 1.- Kiszolgálási díj csak 10HII.