Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-09 / 115. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. SxerkeMtöHg: Somogr1 ucca 22.1. em. Telefon: 23-33.-Kiadóhivatal kölc»önktlnyvt6r «• leg.lrodn: Áradt uccn Telefoni 13-Oe.. Nyomda • Lőw Lipót ucca 1». Tetet ont 13-Oe. - Távirati é* lerÉlclm: DtíBiagyaronzía. Szeged Virág az ablakokban Állítsuk csak kaleídoszkopszerüen egy­más mellé az eseményeket. Május végén megnyílik a szegedi ipari ki­állítás. Az állandó kiállítási csarnok most épül, május végére elkészül s az idei sze­gedi vásárt a miniszter képviselője — mert eleven miniszter a szegedi ipari kiállításnak még nem jutott — már állandó kiállítási csarnokban fogja megnyitni. A szegedi ipari kiállítást az ipartestület kezdeményezte s az ipartestület hervadhatatlan érdeme, hogy azon a telken, amely közvetlenül a székház mellett fekszik, valóságos kisipari kiál­lítási telep létesül, legyőzve bűnös közöny és jóvá nem tehető távolmaradások áthág­hatatlannak hitt nehézségeit. Féláru utazásra jogositó igazolványt Bu­dapestnek hosszú ideig Szent István hetére, a nemzetközi vásárra és és a mezőgazdasá­gi kiállításra engedélyeztek. Idők során egyre szaporodott a Budapestre irányuló féláru utazási alkalmak száma — ilyen alkalmakat igazán könnyű teremteni — s a vidék — a legnagyobb városok is — a legutóbbi idő­kig számításba se jött olyan kérelemmel, hogy évenkint, mondjuk csak egyszer, neki is engedélyezzenek féláru vasúti utazást. Tavaly a szabadtéri játékok rendező bizott­sága azt az álláspontot fogadtatta el, hogy az ország második városát évenkint kétszer föltétlenül megilleti a féláru utazási kedvezmény. A hatóság, amikor az idén kérdést intéztek hozzá, azt a választ adta, hogy abban az esetben, ha Szegedre éven­kint csak egyszer lehet féláron irtazni, a szabadtéri játékok részére foglalja le a ked­vezményt. Ez az ipari vásár tönkretételét je­lentette volna. A vásár vezetősége, szeren­csére, idejében föleszmélt, szerencsére eré­lyesen föllépett, természetesen ott, ahol kel­lett s megkapta a féláru utazást. A napokban hirdetmény jelent meg, amely arra hivta fel a lakosságot, hogy az ablako­kat és az erkélyeket az ipari vásár és a sza­badtéri játékok idejére virágokkal díszítsék. Ugyancsak a napokban egy közlemény je­lent meg az egyik pesti újságban, amely né­hány Szegedet ismertető képből és néhány sor szövegből állt. A virághirdetményért — szegedi újságokban jelent meg — fizet, hogy nagyot mondjunk, nyolc pengőt a város. A közleményért, hogy egészen pontosak le­gyünk, nyolcszáz pengőt hoz áldozatul. A napokban történt az is, hogy hetven-nyolc­van idegenforgalmi ujságiró látogatott el Magyarországra. Az újságírók Európa min­den részéből jöttek s Budapesten kívül el­mentek a többi között Tatára és Kecskemét­re. Tatán táncokat és lányokat, meg a sza­badtéri játékok szinterét mutatták be nekik, Kecskeméten a Bugacot, nyárson sült csir­kével, jó borokkal, tűzről pattant menyecs­kékkel és cigánybandával. Szegedre nem lá­togattak el az idegenforgalmi ujságirók. Nem hívták meg őket. Pedig alig kerültek volna többe, mint amennyibe egy cikk került a pesti kormánylapban s talán hajtottak volna annyi hasznit, mint amennyi előny szárma­zik a nyolcszáz pengős cikkből. Szabadjon kis szöveget is írni a kaleidosz­kóp alá. Persze, hogy nem kifogásolja senki a virágkultuszt. De mit gondolnak: a virágos ablakokért és erkélyekért eljönnek Szegedre Pérsről é? Drdrecenből? Idegenforgalmi po­dzombai, »956 május 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 115. sz. Előfizetés, Havonta helyben 3.20 vld«k en és Budapesten 3.00, kUUOldOn 6.4O pengtí. — Egyet sz&m Ara hetkSx­nap 1". vasár- és Ünnepnap 16 HU. Hir­detések. i elvétele tarlta szorlnt. Megje. 'enllc hétfő Kivételével naponta reggel, litika az: kidiszíttetni az ablakokat és elgán­csolni az ipari kiállítást? A Boldogasszony­sugárut két oldalának kedves kis parktükrei­ért el fognak jönni augusztusban Szegedre, ha híre terjed, hogy a játékokat leépítették? tenni, amit mostanában megtesz­nek és el merik mindazt mulasz­tani, amit elmulasztottak? Virág az ablakokba, amelyek mögött epedve vár jr.k azt a föllendülést, amelyet csak az ide genforgalom hozhat meg és reménytelenség ver tanyát s amelyeken át, ha kitekintenek forgalom apadását, uccák, üzletek, műhelyei és irodák elnéptelenedését lehet észlelni. A szociáldemokraták vádiai a hitlerista sajtó pénzforrásairól Peyer Károlyt 30 napra kizárták a Ház üléseiről - Györki felolvasott egy levelet és letette a Ház asztalára a szo­ciáldemokraták bizonyítékát Raíniss német tárgyalásai­ról - Makkal János válasza: „A levél aláírása hamis, de ha valaki német-magyar kereskedelmi kőnyomatost akar készíteni, természetesen a német kormány támo­gatását kéri" vita zalos jelenetekkel Budapest, május 8. A képviselőház pénteken délután Sztanyavszky Sándor elnökle­tevel i'olvtatla a költségvetés tárgyalását. Az üles elején Krüger Aladár, a mentelmi bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését Esztergályos János, Györki Imre, Pe­y e r Károly, P r o p p e r Sándor és B a i n i s s Ferenc képviselők ismeretes ügyében. Krüger Aladár a napló és á gvorsirói fel­jegyzések alapján ismertette a történteket, Pe­ver Károly felszólalását és az ezután történte­ket, majd igy folytatta: — Megállapította a bizottság, hogy Peyer Károly képviselőtársával, Rainiss Ferenccel szemben igen sulvos vádakat emelt anélkül, hogy vádját bizonyítani, vagy legalább is el­járásának jóhiszeműségét valószinüsiteni meg­kísérelte volna. Györki Imre: Megtörténik! Krüger: Esztergályos. Gvőrki és Propper kifejezései — folytatta az előadó — nemcsnk a legsúlyosabban sértik a Ház egyik tagját, hanem durván sértik a Ház méltóságát és a parlamenti illemet is. Mindezekre való figye­lemmel javasolja a mentelmi bizottság a Ház­nak, hogy Peyer Károlyt a Ház üléseiről .10 nap.ra zárják ki. Krüger ismertette ezután a bizottság ja­vaslatának további pontjait, amely szerint a három szociáldemokrata képviselőt jegyző­könyvi megrovásra. Rainiss Ferencet pedig csak a Ház megkövetésére javasolja Ítélni. Sztranvavszkv elnök elrendelte a szn­vazást. a többség elfogadta a mentelmi bizottság javaslatát. A szavazás nagy zaíban történt. A javaslat el­len szavazlak a polgári ellenzék tagjai is. Sztranvavszky elnök ezután felkérte Rainiss Ferencet, hogy kövesse meg a Házat. Rainiss a terem középére ment és a Há­zat ünnepélyesen megkövette a jobboldal tapsa közepette. — Hol a horogkeresztes lobogó? — kiáltot­ta Propper a jobboldal felé. Amikor az izgalmak után helyreállt a rend. a Ház folytatta a költségvetés tárgyalását. Dinnyés Lajos azzal kezdte beszédéi hogy a mai választójog nem méltó a magyar néphez. A közigazgatásban politizáló pártjel­véryes emberek ülnek. Meg kell szüntetni a protekcionizmust. Részletesen foglalkozott az üzemek helyzetével, hangsúlyozta, hogy a leg­nagyobb elismerés illeti a posta és a dohánv­jövedek üzletpolitikáját. Az államvasutak mecsontosodott politikájába azonban üzleti szellemet kell belevinni. Indítsanak filléres te­hervonatokat is. Hibáztatta az adórendszert és az adóbehajtás módját. A költségvetést nem fogadta el. Vitéz Márts ekén yi Imre a tőke szere­péről beszélt. A spekulációs tőke nem teljesiti kötelességét. A deficites költségvetés beruhá­zásokat szolgál, ezért elfogadja. Martsekényi beszéde további során sürgette, hogv az állami és közületi állásokat elsősorban vőlt frontharcosokkal töltsék be. Cseh szombati László aggályosnak mondotta, hogv a többletkiadásokra 20 millió pengőt adókból, illetékekből és vámokból akar­ják előteremteni, Adórendszerünket igazságosabbá é« aránvosabbá kell tenni, mert ma a kisembereken nvugszik a na­gyobb teher. A költségvetésben megfelelő lételeket kell ta­lálni a kisipar és a kiskereskedelem megsegí­tésére. Javasolta, hogy a munkaidő csökken tése révén helvezzék él az állástalanokat ét munkanélküliekét. Sürgős intézkedést kellene élctheléptctni a karlellek profitéhsége ellen h meg kellene i.Ikotjú az uj összeférhetetlenség1 törvényt. Végiil sürgette a titkos választójop megvalósítását. \ költségvetést nem fogadta el. Görgey István szerint a gazdasági terme­lés irányítására bizonyos mértékig szükséa van. Az adórendszerrel foglalkozva rámutatott arra. hogy a különböző pótlékok mennyire srjtják a kisembereket. Végül az idegenforga­lom kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a vidék fürdőinek is propagandát keli csinálni. A költségvetést elfogadta. Yázsonyi János hangsúlyozta, hogy •

Next

/
Oldalképek
Tartalom