Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-29 / 130. szám

D r I M A ti y A K (J K 5 Z A C» TO50 máíus 2Ü. követelik. Elérkeztünk tehát ahhoz az időponthoz, hogy nemcsak az alulmaradottak, de a felülniaradottak talán még erélvesebben követelik a saját képükre alkotott Népszövetség reformját. Á magyar álláspont mindig az voll, hogy a népszövetségi alapokmány gyökeres módosításokra szorul. — Amennyiben most sikerülne az alapokmány reformját végrehajtani, az csak ügy lehet értékes és maradandó munka, ha háborús konfliktusokat megelőző intézkedések előkerülnek az árnyékbél és egyenlő erősek lesznek azokkal a büntető intézkedésekkel, amelyeket a paktum a már kitört konfliktussal szemben megállapít. — A magyar kormány a békés eélkilüzésrknek megfelelően nem szövetségeket, hanem barátokat keresett. Az abesszin hadjáratot éppen a nemrégiben sikeresen befejezett Olaszországhoz az őszinte rokonszenvnek és komoly érdekeknek számtalan régi és uj szála füz minket. Olaszországhoz, valamint egykori társunkhoz, Ausztriához való igaz barátságunk ügye márciusban Rómában aláirt jegyzőkönyvekben ujabb megerősítést nyert. A német birodalomhoz őszinte, jó viszony kapcsol minket — folytatta a külügyminiszter. Lengyelországgal régi tradicionális barátság és a két nép őszinte rokonszenvén alapúié kapcsolat füz egvbe. Anglia a Duna-medence és így Magyarország problémái iránt is érdeklődést tanúsít. A jugoszláv miniszterelnök expozéjában kijelentette, hogy a Duna-medence gazdasági konszolidációja érdekében hajlandó Magyarországgal is együttműködni és ugyanaz az óhaja, hogy ezen oldalon is eltűnjék a kölcsönös bizalmatlanság. Stojadinovic* ur eme szavait a magvar kormány megértéssel fogadja és természetesen a maga részéről is kész a kijelölt cél elérése érdekében közreműködni. — Eddigi csalódásaink ellenére sem mondunk le arról — fejezte be beszédét Kánya Kálmán — a reményünkről, hogy a tulsé oldalon is felül fog kerekedni a méltányossáp; érzése és a jobb belátás, amiáltal a jogos érdekeket és kívánságokat kielégítő megoldás lehetősége kerül előtérbe. Ha azonban ezen reményünk nem menne teliesülésbe, akkor őszinte és bevált barátaink folytatni fogják az eddigi békés külpolitikát. Ettől az elhatározásuktól nem fognak eltéríteni bizonyos és állítólagos magyar békebontó államok. Ujabb csalódás esetén politikánk csak indittatni fog arra. hogv térelemmel és rivugodt lelkiismerettel várjuk he azt a jobb Időt. amikor volt ellenfeleink a Magyarországgal va'ó együttműködés íőértékét nieg fog iák érteni és becsülni. A külügyminiszter beszéde után hozzászólás nélkül részleteiben is elfogadták a külügyi tárca költségvetését. , . • ...... ;. Ezután áttértek az igazságügyi tárca . költségvetésére. Vázsonyi János szerint be kell vonni az igazságszolgáltatásba mindazokat, akik kitüntetéssel vizsgáztak. Amig a kivételes hatalom fennáll, sajtószabadságról nem lehet szó. Pesthv Pál a tagosítás kérdésével foglalkozott. Csoór Lajos intézkedést kér az olyan ügyvédekkel szemben, akik belehajszolják a falusi lakosságokat a perekbe. E r ő d i-H a rr a c h Tihamér a törvénykezési jog reformját sürgette. Fábián Béla: Maga az ügyvédség is követeli. hogy az ügyvédi bűncselekmények ellen, melyek csak szórványosan jelentkeznek, a legszigorúbban járjanak el. Nincs szükség sajtóreformra. mert a jelenlegi törvény alapján is meg lehet torolni a bűncselekményeket. ^ tárca költségvetését nem fogadta el. : Wnl f f Károlv rámutatott arra. hogy az állami létnek alapja a bírói függetlenség. Végűi a sajtóreformmai foglalkozott és kijelentette, hogy feltétlenül hive a sajtószabadságnak,, Vt Rendithetetlen hive varrok a sajtószabadságnak' Az igazságücjyminiszíer beszéde 2 Voll Onozóné ha Iá szeszt diában ma este IIS18S ttöl lüzi Mm!! Abonenaeket vállal és kihordásokat is esikfizöl Pusztaszeri (Puzsln) Mikló» halász csárdá a, Szentháromságul: :a 3. N«rt!l*!v!*tgiü!et merfnv'lo«'am! Frisse i r.sm!t <üt ál andin imlt-i ». veket vázolom, amelyek a magyar külpolitikát vezettek,, itt valamivel világosabb képet tárhatok elÓ. — Magyarország, amint kilábolt a forradalmak légköréből, állandóan és céltudatosan törekedett az igazi béke elérésére, mely alatt természetesen nem a győztesek és alulmaradottak szembenálló kategóriájának végnélkül való fenntartását, hanem a békés kiegyenlítődés erőinek érvényesülését értette. Ennek a békének elérésére kizárólag a békés evolúció utján törekedett. Ezt nemcsak állandóan hirdette a magyar kormány, hanem tényleg is ebben a szellemben irányította állandóan külpolitikáját. — A magyar külpolitikai loyalitása odáig ment, hogy az elmúlt év folyamán a Duna-medence államai közötti viszony uj rendezésének gondolata felmerült. A magunk részéről késznek nyilatkoztunk az erre irányuló tárgyalásokon teljes jóhiszeműséggel résztvenni, noha jól tudtuk, hogy a statusquo eszméjének megmerevítésével fogunk találkozni. Rár a múlt évi tárgyalások az ismert események bekövetkezése folytán abbamaradtak, a kormánv továbbra is fenntartja azt az elhatározását, hogy ha'landó minden konkrét javaslatot ióindulatu tanulmányozás és mccfontolás tárüvává tenni és Magyarország a teljes jogegyenlőség alap ián hajlandó minden olyan komoly megoldási javaslatot megvizsgálni, amely nyitva tartja a békés evolúciót és a békeszerződések szabad megvitatásának lehetőséeét és nem ró Maevarországra olyan kötelezettségeket, amc!\ek a békeszerződések határozmányain tulmennek. — Azt hiszem, nem kell kiemelnem, hogv a kölcsönös segélynyújtás elvét Magyarország magáévá nem teheti azért, mert az egyenlő volna azzal a kötelezettséggel. hogy adott esetben azoknak az államoknak siessen segítségére, amelvek Magyarország rovására növekedtek meg Mindehhez hozzájárul, hogy eddigi tapasztalataink alapján talán nem egészen jogosulatlanul az a kételyünk, hogy vájjon egy konfliktus esetében n támadó fél meghatározásának esetén teljes elfogulatlanságra számithatunk-e. — Ennek előre bocsátása után hangsulyozom, hogv Magyarország, mint teljesen egyenjogú fél leülhet a tárgyaló asztalhoz és ha a fent vázolt szerénv és természetszerű követelmények a túloldalon elismerésre találnak, részünkről semmi akadálya sem lesz annak, hogv a dunai államok gazdaságilag kooperáljanak és a Duna mentén beálljon a valódi biztonságnak és igazi békének az az állapota, amelyet mi őszinte sziwel várunk és óhajtunk. A külügyminiszter ezután a Népszövetség kérdéséről líeszélt. — Ha teljes objektivitással, minden gáncsoskodó szellem nélkül vizsgáljuk a Népszövetség működését — mondotta —, akkor megállapíthatjuk, hogy nemcsak a leszerelés körül kifejtett törekvések maradtak eredménytelenek, hanem a nemzetközi bíróságok igénybevételét is erősen elhanyagolták és a Népszövetség elsősorban is kezdettől fogva a megtorló Intézkedésekkel foglalkozott. Az utolsó években lejátszódó nagyjelentőségű események során azonban a Népszövetség eme elve teljesen sikertelen maradt Ezért most ezt az intézményt éppen azok részéről érik a legélesebb támadások, amelyek eddig abban a nemzetközi biztonság legszilárdabb bástyáját vélték megtalálni. — Tisztelt Ház! Beérem annak leszögezésével. hogv nemcsak az egvességi okmány, hanem a békeszerződéseknek ama kevés szakaszait, amelyek az alulmaradt államok érdekeit védik, sem tartották be. Különösen mostoha bánásmódban részesült a trianoni békeszerződés 250. szakasza, amely a magyar állampolf

árok javainak és jogainak védelmét nemzet özi bírósági garancia alá helyezte. Ezt a magvar szempontból rendkívül fontos szakaszt oly módon'kezelték, hogy annak alkalmazása a gyakorlatban lehetetlenné vált. — Mindsürühben hallunk Franciaországban TS hangokat, amelvek a Népszövetség reformját Lázár Andor igazságügyminiszter rámutatott arra. hogy három és félévi igazságügyminiszteri működése alatt az igazságszolgáltatás tempója nagy mértékben meggyorsult. Nem vetette el az ügyvédi rendtartás kérdéseit, csak megfelelően átdolgozza és ősszel a Ház elé hozza. A jövő évben körülbelül 40 község tagosítása lesz folyamatban, ha a pénzügyi helyzet ezt megengedi. Az igazságügyi orvosi tanács mintájára, Igazságügyi müszali és mezőgazdasági tanácsot szándékozik felállítani. Ezután a sajtóreform ügyével foglalkozva, hangsúlyozta, hogy rendíthetetlen hive a sajtószabadságnak, a szabad véleménynyilvánításnak. A sajtó üzleti vállalkozás is és saját üzleti érdekeit a nemzet érdekeivel szemben néha másodrendűnek tartja. A szenzációhajhászás a közérdekkel semmiféle kapcsolatban nem áll. A magánviszonyok szellőztetése, ami ugyan a példányszám emelkedését jelenti, a közérdekkel gyakran ellenkezik. Az ellenzéknek nem kell félnie attól, amit tenni kíván ezen a téren, az erkölcsi tisztesség biztosítása és a családvédelem szolgálatában hajlandó reformokat hozni és ezzel nem a kormánypárt, hanem a nemzeti érdekeket tartja szem előtt. Propper Sándor kifogásolta, hogy még mindig érvényben maradtak a régi háborús felhatalmazások. Kérte, hogy állítsák vissza az esküd tbiróságot. V á r y Albert rámutatott arra, hogy minden törvénynél fontosabb a jó biró és hivatal élén ' íl jó vezető. M a 1 a s 11 s Géza szerint a külföldi sajtószabadsághoz képest a magyar sajtó pórázon van tartva. A tárca költségvetését nem fogadta el. Dulin Jenő kifogásolja, hogy a miniszter csak az ügyvédek jövőjével akar törődni. Az általános vita ezzel yéget ért, majd vita nélkül részleteiben is elfogadták az igazságügyi tárca költségvetését. A Ház legközelebbi ülését pénteken délután 4 órakor tartja. Az ülés háromnegyed 12 órakor véget ért. Olaszország iobb viszonyt ¿hajt Hugijával London, május 28. Grandi londoni olasz nagykövet csütörtökön délután az angol külügyi hivataliba ment, ahol E d e n külügyminiszterrel tanácskozott. Ez volt az olasz nagykövet első találkozása az angol külügyminiszterrel, amióta az olasz csapatok bevonultak Addísz-Abebába. A Reuter Iroda diplomáciai levelezője szerint Grandi határozott alakhan biztosította Edent, hogy Olaszországnak nincs semmi támadó szándéka az angol érdekek ellen. Ugyanakkor értés :e adía az angol külügyminiszternek, hogy Olaszország jobb viszonvt óhajt Angliával. Alapos az a feltevés, hogy amikor Grandi biztosította Edent Olaszország közeledési szándékáról, egyszersmind megismételte azt a nyilatkozatot, amelyet Mussolini a Daily Telegraph tudósítójának adott és amely szerint Olaszország nem tehet semmiféle kezdeményezést a Földközi-tengeri egyezmény létesítésére, amig fenntartják a megtorlásokat. Ha a megtorlás hatályát továbbra is fenntartják, akkor különös formában felvetődik Olaszország számára az a kérdés, hogy tagja marad-e a Népszövetségnek, vagy pedig kilép abból. >