Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-29 / 130. szám

<956 méius 29. DtLMAGTARORSZXG 3 EletfoMM feggltáz Helge« IS évre enyhítette az Ítélőtábla a Kíebelsberg-telept apagijllkos bttníeíését (A Délmagyarországi munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla csütörtökön tárgyalta Mojzes Gyula bűnügyét. A 21 esztendős lakatossegéd hónapokkal ezelőtt, egyik éjszakán, amikor Apjával a kocsmából tért haza, baltával megölte apját, Mojzes István nyugalmazott vasutast. Az apa és a fiu között régóta feszült volt a viszony. Az apa szeretett, iddogálni, családjával rosszul bánt, különösen a fiával voltak gyakori nézeteltérései. Egvizben, a gyilkosság előtt egy hónappal megpofozta fiát, mert arról értesült, hogy a fiu szerenádott adott egy- leánynak és miután a. leány nem fogadta, el a szerenádot, beverte az ablakait. Ettől kezdve 4f!es jobban elmérgesedett a viszony apa és fiu között. A gyilkosság napján este hét órakor érkezett haza Mojzes Gyula a munkából. Anyja azzal fogadta, hogy apja reggel óta iszik valahol, elvitte az egész nyugdiját, sót magával vitte az értékes zálogcédulát is. amely egy varrógépről szólt. Arra kérte a fiát, hogy menjen, keresse meg az apját és vigye haza, nehogy elverje a pénzt. A fiu szitkozódva indult apja után egy barátja kiséretében. Meg is találta apját az egyik Kecskés-telepi kocsmában. Hívta haza az öreget, de az nem akart menni, inkább fiát is leültette az asztalhoz. Itt iddogáltak jó sokáig, azután hazaindultak. Az ut.on szóváltás kelet> kezett köztük, majd hazaérve Mojzes Gyula barátja fektette le az öreget. A fiu azalatt a konyhában sétált fel és alá, dühös volt apjára. és azt forgatta fejében, hogy miképen végezhetne vele. Amikor barátja eltávozott, bement a szobába, anyját azzal az ürüggyel küldte ki, hogy a barátja az udvaron várja, beszélni akar vele. Amikor anyja kiment, felkapta a baltát és a.zzal ai alvó apjára, támadt. Több csapást mért apja fejére és a rettenetes erejű ütések egykettőre végeztek az öreggel. A fiu ezután megmosakodott, tiszta inget vett, nyakkendőt kötött és el akart távozni, később azután megmásította szándékát és bevárta a rendőrség érkezését. A törvényszék előtt, megtarint főtárgyaláson a gyilkos fiu azzal vAteke • hogy nem volt szándékában megöin! apját rsak meg akarta verni, mert annyi keserűséget okozott neki és az egész családnak. Azt vallotta, hogy nagyon, részeg volt, nem gondolkozott azon sem, hogy mivel üti az apját, hogy balta van a kezében és azzal nem megverni lehet valakit, hanem agyonverni. Tagadta azt is, hogy tettét előre megfontolta volna, hogy régóta készülődött volna apja elpusztítására. Azzal magvarázta apja iránti haragját, hogy az öreg örökösen üldözte és az volt a célja., hogy házától elkergesse, ne pusztítsa tovább az ő kenyerét. A törvényszék gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek Mojzes Gyulát és életfogytig tartó fegyházra ítélte. A csütörtöki táblai tárgyaláson ismertették az iratokat, majd a. biróság megváltoztatta az elsőfokú biróság minősítését, és nem gyilkosságban, hanem szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Mojzes Gyulái és ezért tizenötesztendei fegyházra Ítélte. Az Ítélet, jogerős 497 VAGY 1110 Hány gyermek hali meg Szegeden íiz év alatt fbc-ben (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt a Délmagyarország statisztikát közölt arról, hogy a tuberkulózis milyen mértékben pusztit Szegeden az iskolásgyermekek között. Közöltük, hogy a Szegedi Közegészségtani Intézet statisztikája szerint fiz év alatt, tízezer gyermek közül 1110 gyermek pusztult el tüdövészben. A Délmagyarország cikkc nagy feltűnést keltett; a tiszti főorvosi hivatal jónak látta, hogy igazoló jelentést tegyen a polgármesternek. A főorvosi hivatal a következő jelentést terjesztette Pálfy polgármester elé: „Méltóságos Polgármester Ur! A Délmagya<rors7á>g 1936. május 23-i számában megjelent „Tiz év alatt 1110 gyermek pusztul el Szegeden tüdövészben" cimü cikkre a tisztelt főorvosi hivatal a következő helyreigazítást kéri. Szeged város területén 1926-tól 1935. végéig összesen 497 gyermek halt el giimőkórban 14 éves korig. Ez abszolút és biztos szám, melyet fenti hivatal az anyakönyvi bejegyzések alapján állított össze. Életkorok szerint a következőképen oszlik meg fenti szám: 0—1 éves meghalt összesen tiz év alatt 82 gyermek, 1—2 éves meghalt öszszesen tíz é(V alatt 96 gyermek, 2—6 éves meg^ halt összesen tíz év alatt 126 gyermek, 6—14 éves meghalt összesen tiz év alatt 193 gyermek, összesen 497 gyermek. A Délmagyarország cikkében 10.000 gyermekhez viszonyítva adja a statisztikai adató, kiat. _ Szegeden körülbelül 8—9000 gvermelfe van az óvódás kor előtt (3 éves korig), mig • Iskolás van 16.000. Az áltatunk kimutatott szám a 10 év alatt giimílkórban elhalt összes gyermekek száma." A tiszti főorvosi hivatal ezek szerint 497 olyan gyermekről tud. alcik. az elmwlf, tiz év alatt tüdövészben haltak el. A Közegészségtani Intézet már tavaly elkészített, statisztikája viszont 1110 gyermekről tesz emlité6t. A két szám között jelentős az eltérés, de nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a körülményt — amit különben a tiszti főorvosi hivatal nyilatkozatában is elismer —, hogy a városházán az anyakönyvi bejegyzések alapján állapították meg a tuberkulózis mortalitás adatait. A Közegészségtani Intézet nem nz anyakönyvi bejegyzésekből állította össze statisztikáját, hanem a valitások határán mozgó valószínűségi adatokat vette alapul hosszas és részletes vizsgálatok után. A gyermekklinikán, illetékes faktorral beszélgetést folytattunk arról, hogy a tuberkulózis ntil n arányokban pusztit, a szegedi gyermekek körebon. A következő felvilágosítást kaptuk: — A Közegészségtani Intézet statisztikáját nem az anyakönyvi hivatal adataiból állította össze és ezért nem egyezik a tiszti főorvosi hivatal adataival. Elismerjük, hogy az anyakönyvi bejegyzések szerint az utóbbi tiz ér alatt 497 gyermek pusztult el Szegeden tbcben. Tudni kell azonban, hogy az anyakönyvbe jóhiszeműen ugyan, de nem mindig pontosan vezetik he az elhalálozás okát, a tanya,vil4gba,v például nagyon sok h.ejyev a halottkémek dolga, hogy az elhalálozás okát megállapítsák, holott, még mi orvosok sem tudjuk sok esetben biztosan meghatározni, hogy a csecsemő, vagy a kisgyermek halálának mi volt a pontos oka. A halottkém jóhiszeműen, de az elhunyt gyermekről esetleg sok esetben nem tudja, megállapítani, hogy valójában theben halt, meg. — A Közegészségtani Intézet valószínűségi statisztikát állított tbc. pusztításáról de egyáltalán nem tartjuk túlzottnak azt. hogy a, kimutatott 497 gyermek helyett legalább mégegyszer ennyien pusztultak el a szegedi gyermekek, közül tüdövészben. — Most éppen az elszomorító adatok következtében nagyobb erővel indul meg a mentőakció. hogy a tüdővész pusztításait csökkentsük. Reméljük, hogy ez sikerül is és néhány éven belül már minden tekintetben előnvösebb képet mutat a statisztika. 173 hefeg gyermeket kezeltek tavaly a deszki szanatóriumban Kftzqyiilés a szanatóriumban (A D élni agyarország munkatársától.) Csütörtökön délután tartotta közgyűlését a Szent Imre Gyermekszanatórium Egyesület. A köz| gyűlésen, melyet Deszken, a szanatórium épületében tartottak, az egyesület igazgatósága szinte teljes számban megjelent. Szegedről résztvettek a közgyűlésen vitéz dr. Shvoy Kálmánné, dr. Pálfy Józ6efné. Megjelentek Csanád vármegye vezetői közül is többen, igv Fáji István főispán. Tarnay Ivor alispán és még számosan. A közgyűlésen dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök elnökölt és rövid megnyitó beszédében vázolta azt a céltudatos munkát, amelyet a szanatórium vezetősége kifejt a gyermektuberkulózis gyógyítása, érdekében. Jakab Gyula deszki plébános a szanatórium működéséről szóló jelentését ismertette, majd dr. Kovács ödön egyetemi magántanár, a »szanatórium igazgató-főorvosa számolt be arról hogy az elmúlt évben 173 gyermeket kezeltek a szanatóriumban, akik tulnvomórés''hen gyógyultan hagyták el az intézetet. Megemlítette a.z igazgató-főorvos, hogy a szanatórium mii ködése teljesen beillik azokba az egészségvédelmi törekvésekbe, amelyeket a belügyminiszter tervez és mindenképen szolgálja azt a célt, hogy már gyermekkorban kell elkezdeni a tbc. gyógyítását. Végül a közgyűlés a zárszámadást 4s a költségvetést tárgyalta. A szanatórium 1936. évi költségelőirányzata 60 ezer pengő. Az ülés végén az igazgatóság több tagja, elismeréssel adózott arról az eredményt mutató munkáról, amelyet a szanatórium vezetősége kifejt. Belvárosi Mozi Ma utoljára 2-es számú kémiroda ••>, 7. » Széchenyi Mozi Péntektől minden nap Két r.agy sláger en' iilt PYGMALION BernJiard f-haw hires vígjátéka. Főszereplő JENNY JUGO. Egyiábjtilegr R %öid pokol Drima * r«pttl»k TlUgtból. F««».: Jaek Hol< 5, H|4t