Délmagyarország, 1936. május (12. évfolyam, 108-132. szám)

1936-05-24 / 126. szám

DELMAGYARORSZAG SZCOED, 3terke«zl(li«g,Sonogyl ucea I. en». Telelőn:Z3.33..Klod6hlVatal kOlMönkönyvlAr «a |e9Tlrodat Aradi ucea Teletöm 13—«JO. . Nyomdn: Löw Llpol ucea 19. Teleion: 13-00. . Tévlraf) M levÉlclmi Délm aa^arorszdo. Sseoed Vasárnap, 1936 május 24. 1« fillér XII. évfolyam, 126. sz. ELOFIZETCSI Havonta helyben I.ÍO vidéken é* Budapesten J.OO, KUltttldttn 0.-40 pengO. — Egyei izAn Ara beik»» nap ÍO, vaidf é» Ünnepnap Hlr« detéiek leivilele tarl'a asarlnl. Megle, enllc héti« ttlTít>-v»at naponta reggel, a szegedi iparcsarnoH A szeeedi iparosok megcáfolták azt a babonát, hogy pénz nélkül nem lehet építkezni. Amikor az építkezéshez hozzáfogtak, nem volt egyetlen fillér építési költségük. Most sincs egyetlen fillérjük, de mialatt tényleges pénzügyi helyzetük semmivel nem változott, felépült az iparcsarnok, ez a remek kis épület, mely a maga formás arányaival, nemes, de minden izében mai kivitelében, derűs színeivel, nevetős ragyogásával ejprik építészeti nevezetessége, mutogatni való disze lett a városnak. Pénzzel sem lehet építkezni, ha nincs lelkesedés és nincs hit, de pénz nélkül lehet építkezni, lelkesedés fogja össze az erőket s a hit emeli az épülő falakkal egyre magasabbra a tekintetet. Az csak látszat, hogy az a finomizlésü bijoupalota téglából, vasból, cementből és malterból épült fel, a valóság az, hogy a lelkesedés emelte fel, malterje a meg nem torpanó bátorság s nem az üvegtáblák, hanem az épitő, az alkotó hit ragyogtatja falairól az Isten napjának tündöklését. Ebben a fáradt, letargiának betegágyában sínylődő, alkotni gyáva, teremteni képtelen időben a szegedi iparosság csudát hajtott végre. Nem volt semmije, csak hitének kifogyhatatlan olajkorsója, amikor a régi épület lebontásához hozzáfogott, — áldott, termékeny, gazdagító destruktív (romboló) munka az, amelyik azért rombol, hogy szebbet, nagyobbat, merészebbet, hasznosabbat és korszerűbbet építsen a lebontott épület (és intézmény) helyén, — s nem telt bele három hónap, már készen áll az uj. Á1 o m n a k merész volt elgondolni azt, ami itt valóra vált. A szegedi iparosság az ország nyilvánossága előtt tett bizonyságot teremtő erejéről és alkotó bátorságáról s arról a mély, immár nemcsak szavakkal hirdetett, de tettel megvalósult meggyőződésről, hogy minél nehezebbek az életfeltételek, minél lesújtóbbak a gazdasági viszonyok, az életnek annál harsogóbb és annál zengőbb parancsa követeli a haladást, a bátorságot és az áldozatkészséget. íme a bizonyság: aki beletörődik a szegénység szégyenébe, az idők mostohaságába, az visszaforduló tekintettel csak mélázni tud az elmerült mult emlékein, — dacolni kell az időkkel, szembe kell szállni a végzettel is, teremteni, alkotni, haladni kell s gazdagítani kell a helytállás harci eszközeivel azokat, akikre az élet terhe ránehezedik. Ez a megfontolás mozdította meg a szegedi iparosságot nehézséget nem ismerő, akadályokat félretoló vezetői irányítása mellett, amikor ehhez a nagyszabású, a mai idők súlyával szembeszálló alkotáshoz hozzákezdtek. Amikor másoknak egy fél darab téglájuk van, azt arra használják, hogy verjék vele a mellüket a maguk dicsőségének magasztalására, — a szegedi iparosságnak nem volt egy fél téglája sem akkor, amikor ehhez az építkezéshez hozzáfogtak. És most beszéljenek a hitetlenek, beszéljenek a kákán csomótkeresés olimpiai bajnokai, most beszéljenek a kishitűség baktériumának hordozói, — minden vád, minden kifogás, minden ellenvetés megszégyenülten pattan vissza az uj palota fénytől ragyogó falairól. S nemcsak ez a kis tündérpalota lehet büszkesége az iparosságnak, hanem az is, hogy a maga erejéből emelte fel. Derék polgárok és megértő vállalatok támogatták a szegedi iparosságot, de már a város által kilátásba helyezett sggitséget az iparosság el sem fogadta. Nem akarta azt, hogy közpénzt építsenek bele az iparosság csarnokába. Nem akarta azt, hogy ez az építkezés is a többi közület építkezésének módjára folyjon, mert a séma az, hogy először kérnek a várostól ingyen telket, hogy azon a maguk erejéből építkeznek s amikor megkapták az ingyentelket s hozzákezdtek az építkezéshez, akkor újra a város támogatását kérik, hogy a város ne hagyja őket a befejezetlenség szégyenében. A szegedi iparosság a maga telkén építkezett s a városi közületet nem terhelte meer, a saját erejéből s a saját kötelezettségvállalásából állott elő ez a ragyogó csoda a Horváth Mihály-uccában. Az ipartestület mellett ott áll már az uj iparcsarnok, az iparcsamok mellett az iparosok temetkezési egyletének székháza. Az egész uccában csak a két saroképület nem az iparosságé — még. Amikor az ipartestület még a régi helyén volt, a régi székház mellett volt Ipar-uccája a városnak. Nem lenne-e jogos kívánsága az iparosságnak az, hogy a maga uccáját Ipa r-u c c á n a k nevezze el a város, — a nagy püspök emlékét nem sértené, ha a szomszédos Takaréktár-uccát neveznék el felejthetetlen nevéről. A város polgársága ezzel szimbolizálhatná azt az elismerést s azt a hálát, amit a szegedi iparosság városit szépítő, várost gazdagító tevékenységével bizton kiérdemelt. Az iparosság ünnepe — ünnepe az egész városnak. A polgárság meghajtja a maga elismerésének zászlajá't iparos-polgártársai előtt. Valamikor a város társadalmának legjelentősebb és legtiszteltebb rétege az iparosság volt s a mai iparosság a város közéletében betöltött szerepével a legtiszteltebb elődök méltó folytatása. Példát és bátorítást, bizonyságot és utmutatást adnak a szegedi iparosok az egész városnak, bátorság és hit, alkotva haladás, büszke legyőzése az akadályoknak, — in hoc signo vinces. M. )•) Nád-merénylet Starhemberg kastélya ellen Nyolc támadót elfoglak — Kél halálos áldozata van a tűzharcnak Bécs, május 23. Vakmerő éjszakai támadást kíséreltek meg az osztrák nácik Starhemberg herceg Linz közelében lévő kastélya ellen, ahol a H«imwehr vezére tanácskozásait szokta tartani. A Waclisenberg környéki nácik összeálltak és elhatározták, hogy megszállják a herceg kastélyát, amely üresen állt. A nácik tervéről a csendőrség tudomást szerzett és már előbb megszállta a kastélyt. Amikor a nácik észrevették a karhatalmat, tüzelni kezdtek rá. A csendőrség viszonozta a tüzelést és valóságos harc fejlődött ki a kastélf körül. A harcban két náci életét vesztette r a csendőrség a támadók közül nyolcat elfogott, a vezetőnek azonban sikerült megszökni«. Ajt hiszik, hogy Németországba menekült. Hivatalos jelentés szerint a nemzeti szociális* ták azért akarták megszállni a kastélyt, mert azt hitték, hogy ott a Heimwehrnek fegyverraktára van. A támadást a csendőrség meghiúsította. A neuweldeni törvényszékre beszállított 8 me* rénylő kihallgatását megkezdték. A halálos áldozatok száma kettőre emelkedett. A csendőrség által megsebesített nemzeti szocialista támadó dél« után a linzi kórházban meghalt. A négus Halfából egy angol cirkáló fedélzetén elindult Angliába Az utazás célja: Genf és tanácskozás VIII. Edward királlyal Haifa, május 23. A négus szombaton délelőtt Haifában a Capetown nevü angol cirkálóra szállt. A hajó délelőtt érkezett Haifába és Angliába viszi a négust. Londonba utazva, a négus elsősorban VIII. Edward királyt igyekszik felkeresni és ügye számára megnyerni. Párisi lapjelentések szerint a négust és a kíséretében lévő hercegeket népszövetségi, ugyne-* vezett Nansen-utlevéllel látják el. \ császárné és gyermekei továbbra is Jeruzsálemben maradnak. A négus egyliét múlva érkezik Londonba. Útjára elkíséri két fia, a 13 éves harrari herceg, továbbá Ras Kassza, az északi harcszintér volt parancsnoka. Közvetlenül a négus elutazása előtt érkeztek' Palesztinába az elmenekült abesszin előkelőséir-.lv köztük Nasibu herceg, a déli harcszintér volt főparancsnoka és Tannagne hercegnő, a n|ígus legidősebb leánya, aki Deszta hercegnek a felesége. A Presse Assotiation szerint a négua közölte aiz angol főbiztossal azt a k^ánságát, hogy Angliába utazik. A kormány ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy amig angol területen tartózkodik,, nem szabad résztvennie az ellenségeskedések elő mozdításában. Az abessszin követség már berendezte a négim számára a Hyde-parkban vásárolt 27 szobás palotát, amelynek fényes belső berendezését AsJaiU ma hercegnő, a négus rokona tervezte. Még nem tudják, hogy a négus meddig ma* rad Londonban, de hangoztatják. hogy utjának tulajdoiiképeni célja Genf,