Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-23 / 101. szám

JÍÍ ci] T936 április 23, DÉLMAGyARORSZXG „Szeged számára na^zaftásu, modern strandfürdőt kell építeni" Az osztrák tanulmányul — Megkezdődött a tervezés — Autóbusszal és komppal oldják meg a közlekedési? (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy Kövér Tibor műszaki tanácsos, aki a polgármester megbízásából tanulmányutat tett Ausztriában és megtekintette az osztrák dunai strandfürdőket, az elmúlt héten visszaérkezett Szegedre. Uti tapasztalatairól nem számolhatott he a nyilvánosság előtt. tekintettel a szigorú informálást tilalomra. Megkíséreltük ugyan, hogy Pálfv polgármester távollétében dr. Tóth Réla polgármesterhelyettestől szerezzük be a szükséges felvilágosításokat, kísérletünk azonban kudarccal végződött. Dr. Tóth Béla kijelentette, hogy Kövér Tibortól még nem kapott jelentést és igy maga sem tudja, hogy a város kiküldött szakembere milyen tapasztalatokat gyűjtött tanulmányútja során. Azóta Pálfv polgármester is megjárta pesti ntját, most hozzá, fordultunk kérdésünkkel: milyen eredménnyel járt Kövér Tibor ausztriai tanulmányútja. — A részleteket magam sem ismerem -mondotta a polgármester —, Kövér Tibor ugyan felkeresett, hogy részletesen beszámoljon, bele is kezdett a referádájába, de közben más, sürgősebb dolgom akadt ós igy nem mondhatta végig. Annyit tudok csak, hogy több dunai strandot nézett meg, fényképfelvételeket hozott róluk, az osztrák dunai strandok között nem igen akad olyan, amely mintául szolgálhat Szeged strandja számára. Nekünk sokkal nagyohbszabásu. modernebb intézményre van szükségünk. Különben ugv tudom, hogy Kövér Tibor rögtön hazaérkezése utá.n megkezdte a tervezés munkájút és- azzal szépen halad előre. A tervekkel egyidejűleg készülnek a strand kényelmi berendezései is. Kétezer ruhaakasztót rendelt a polgármester a népjóléti ügyosztálytól, amely a fogasokat inségmiatkásolckal készítteti el. Ugyancsak az inségmunkások csinálják a nyugágyakat és a szákeket is. A strand üzemvezetője Irányi László, a gőzfürdő igazgatója lesz, aki most dolgozik a két part közötti közlekedés problémájának megoldásán. Az már bizonyos, hogy a város és a strand között silrü autóbuszjáratok közlekednek, de ezeken kivül szükség lesz a vizi közlekedés lehetőségének megteremtésére is. Felmerült az a gondolat, hogy motorizálni kellene azt a kompot, amely Tápén, a vaskomp beállítása következtében feleslegessé vált és ezt is a strand szolgálatába lehetne állítani. A komphoz erősebb motor kell, amely át tudja hajtani a folyón. Ez kényelmes közlekedési eszköz lenne, amely alacsony üzemköltséggel nagy tömegekben szállíthatná a fürdővendégeket. A vizén át való közlekedésnek az autóbuszközlekedéssel szemben csak az lesz a hátránya, hogy az ujszegedi parttól aránylag messze esik a, strandépület, a vendégeknek végig kell gyalogolniuk a felvezető hospzu utat. Dr. Ereky István professzor egész napos valfomása az egyetemi ügyekről és Lázár járásbiró támadásáról „4 támadásnak erkölcsi alapja nem volt, az egyetem már előbb leszállította a mellékjövedelmeket" (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán folytatták a Pettvkó—Lázár per főtárgyalását. Szerdán ismét egyetemi professzorok tettek tanúvallomást. Elsőnek dr. C s e k e y István lépett a bíróság ele. — Van aggálya azirányban, hogy fel van-e mentve a hivatali titoktartás alól, mert a miniszteri felmentés „funkcionáriusokra" vonatkozik, már pedig ön nem volt a kérdéses időben sem rektor, sem dékán — kérdezte az elnök. — Nincs aggályom — felelte a professzor. Dr. K I e i t s c h Imre ügyész kérte a tanú kihallgatását, mert szerinte az egyetemi tanár: funkcionárius, ha nem is tölt be tisztséget. Dr. Déttre csatlakozott a kérelemhez. A bíróság azonban mellőzte Csekey professzor kihallgatását addig, ameddig a miniszter nem foglal el határozott álláspontot. Vad ay tanácselnök közölte, hogy a mai napra idézett dr. Ditrói Gábor professzor másirányu elfoglaltsága miatt nem jelenhet meg a tárgyaláson. Igv szerdára csupán egy tanú maradt, dr. Ereky István egyetemi tanár. A professzor vallomását nagy érdeklődés előzte meg, neve a per során többször felmerült. Az elnök a tanút hellyel kínálta meg, mert .1 kihallgatása, mint mondotta, előreláthatólag sokáig fog tartani. A tanú arra vonatkozólag kért megnyugtatást, hogy felmentése az adóvizsgálatra nézve kiterjed-e, mert ö ebben az ügyben indítványt tett a fegyelmit megelőző vizsgálatra. Az ő indítványa volt az, hogy keressék meg a pénzügyigazgatóságot arra nézve, hogy történt-c adócsalás, vagy sem. A pénzügyigazgatóság azt felelte, hogy adócsalás nem történt, csak szabálytalanság. Ebben az ügyben fegyelmit megelőző vizsgálat sehol sem indult. A tanács megállapította, hogy csak általános kérdésekre kérdezik ki. A tanú ezután kijelentette, hogy az adóügyekben az oroszlánrész Kiss Albertet terhelte, ö csak azért indítványozott Pettykó ellen vizsgálatot, hogy a gyanú ellen védekezzék, a föhibát azonban a questornál látta, aki egy elhalt rektor rendeletére hivatkozott. Kiss Albert is érdekelve volt az adózásnál és nemcsak a maga adó ját, de a professzorokét is helvteienül vetette ki.' A hiba a questurában történt, azért egyedül a questor felelős. Tehát, hogy Pettykó nem engedte adózás alá vonni a questurán át befolyt jövedelmét egyáltalán nem felel meg a Széchenyi Hozl Csütörtök, péntek CONTINENTAL... Házasságból házasságba. Nagy kiállítású táncos re vii. Főszereplők : Ginger Rogers és Fred Astarie a világ legcíodá'atosabb táncospária Belvárosi Mozi Csütörtök, péntek Renáta MOller parádés nagy fi'mje napkirály és az asszonyok... Sjerelml történet XTV. L»ioe udvariban. valóságnak. A mellékjövedelmekre vonatkozólag az a szabály, hogy annak kell azt megadóztatni az alapilletménnyel összevonva, aki azt kifizeti. Visszaélés tulajdonképen nem történt. Ha az adóalany egvuttal hivatalfőnök is, mint Petykó is volt, akkor történhet hiba, de hogy ez a hiba jelen esetben tévedésből, vagy rosszindulatból történt-e, azt megállapítani a vizsgálat lett volna hivatott, ezért tett indítványt annakidején az ügy kivizsgálására. Pettykó. mint tanácsjegyző, hivatalfőnöknek volt tekinthető. A terhes jövedelmekre vonatkozólag előadta, hogy ezzel a kérdéssel sokat foglalkozott és kialakított magában egy véleményt. Eszerint Pettykó jóhiszeműen helyezkedhetett arra az álláspontra, hogy ő még a nettó mellékjövedelme után sem köteles adót fizetni — vallotta a professzor. Elmondotta ezután, hogy a többi egyetem nem adózik összevontan, a szegedi egyetem az ő javaslatára, a kellemetlenségek elkerülése végett egyesitik a mellékjárandóságokat és igy rójják le az adót. Pettykó nem volt köteles az adózás alá nem eső mellékjárandóságál bejelenteni, mert az erre vonatkozó rektori rendelet erre nem szólította fel. Ha azonban ó csináltatta volna meg a rendeletet, azt ugv szövegezte volna meg, hogy az adózás alá nem bocsájtott mellékjövedelmeket is be kelleti volna vallania, mert önbíráskodást senkisem követhet el. Tényleg azonban a rektor rendeletének elegei tett és ez a rendelet volt hosszú ideig irányadó. Az egyetemen az adóztatás terén uralkodó bizonytalanságok oka az volt, hogy hozzá nem értő kezelők, dijnokok intézték az adókivetéseket. Ez a régi, rossz rendszer már megszűnt az egyetemen és az adóztatást most dr. Vinc z i g Károly végzi. Dr. D e 11 r e János és dr. Pettykó János tett fel ezután a tanúhoz egész sereg kérdést majd dr. Lázár kérdezett. — De ne ismételjük a kérdéseket! — szólt az elnök. A vádlott kérdésére elmondotta, hogy ő semmiféle vizsgálatot Pettykó ellen le nem folytatott, amit tud, arról csak közvetve szerzett tudomást a Varga-féle jelentésből, de hogy azok a jelentések megfelelnek-e a valóságnak azt nem kutatta. — Megállapitotla-e méltóságod, hogy Pettykó a Németh-féle feljelentés után fizette be az adót? — kérdezte a vádlott. — Erről sem tudok — felelte a tanú. A vádlott ezután több olyan kérdést tett fel, melyre az elnök a válaszadást nem engedélyezte, mert a kérdés nem odatartozó volt. A vádlott mindezekért semmiségi panaszt jelentett be. A mellékjövedelmekről vallott ezután a pro-