Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-08 / 90. szám

io Díl MAGYARORSZÁG T936 április 7. Egy szó más semmi „COLUMBIA" E szó kifejezi, amit ön modellban, formában, minőségben és árban cipőiétől megkíván. Lerakat: Kárász-u. 13. — Gyár: QraiSi-u B. sápot, Sziklai megbízását nem ajánlja, mert Sziklait hivatása a szabadtéri játékok idején Győrhöz köti. Azt ajánlja, hogy a polgármester Janovioe Jenővel vegye fel sürgősen a tárgyalásokat. A polgármester em+án az elhangzott felszólalásokbői megállapította, hogy a bizottság egyhengulag a szabadtéri játékok megrendezése mellett foglalt állást és a Janovies-féle kombinációt ajánlotta elfogadásra. Az ülés két óráig tartott, utána a polgármester kijelentette, hogy még a húsvéti ünnepek előtt érintkezésbe lép Janovics Jenővel ós olyan irányban kezdi meg vele a tárgyalásokat, hogy Janovies a saját rizikójára vállalja el a játékok megrendezését. A város ebben az esetben hajlandó garantálni ötvenezer pengő összes bevételi minimumot. Kölnivíz loctolók Manheim-Mriália, újdonságok és ötletes • ^ 9 ^^ " ^^ "m »» Kár黫 ucca 2. (Stübmer mellett.1 A szegedi iparvállalatok egymásután szakítanak a gázgyárral és házi áramtermelésre rendezkednek be Néhány adai a Légszeszgyár rideg üzleti politikájáról — 30 filléres áramdij helyett — 5 fillér (A Délmagyar ortzág munkatársától.) Most, hogy a Délmagyarország nyilvánosságra hozta annak a harcnak az aktáit és előzményeit, amely közte és a szegedi gázgyár között folyik a gázgyári koncesszió meghosszabbítása óta, mint megirtuk, szinte az olvasók elárasztják a szerkesztőséget levelekkel és bejelentésekkel, amelyek ujabb és ujabb sérelmekre hívják fel a figyelmet. Ezekből a levelekből és bejelentésekből kétségbevonhatatlan bizonyossággal megállapítható, hogy a szegedi gázgyár Szegedet gyarmatának tekívüti és a legridegebb eszközökkel igyekszik n maga számára minél több üzleti előnyt biztosítani. Rideg magatartása általános elkeseredést kelt. különösen az iparvállalatok körében, amelyek egymásután szüntetik meg a gázgyárral az üzleti Összeköttetésüket és berendezkednek arra. hogy az üzemükhöz szükséges elektromos energiát maguk, termelhessék. Áttérnek a házilag való energiatermelésre azért is, mert így rendkívül nagy megtakarítást érhetnek el. Az első próbálkozások során ugyanis kitűnt, hogy az otthon termelt érám — ha nagyobb iparvállalatról van szó — alig egvhatodáha kerül, mint A két vezető világmárka eredeti SIIRIA eredeti S1EYH •••II^jSűMtfírn TI.. fcerélcprirok klxdr«laff nálam kapfiatóK. NBI Kerehpdrohltan j -eB.ritel« ufaomagok. Keveset használt Visszavitt I: ü 18 6 Mk 'lfo kerékpárok j? u m m i k. Vící.28® oloaón kaphatók. Relítioffer. FvcoJ/en/. ílcjcó «• Emergé gumikat u idén rekord olo«ó »rbna k»ph»t. AlkAtrésiek ét lí^'jíltotl^bSÍ! WOSf P^BIT Sld^cca 1. sz Szegedi Légszeszgyár követei a vállalatoktól a motorikus áramért, amennyit a el a a meghosszabbított szerződés alapján. Ez a szerződés a motorikus áram errvségárát kilowattonkint harminc fVlérbev sriVa mee, ezzel szemben a szivógáz-, vagy nyersolajmotorral termelt háziáram kilowattjának termelési költsége nem több — öt-hat fillérnél. A legérdekesebb és a legjellemzőbb esete a Barna-vasárugyárnak volt a gázgyárral. Ez az iparvállalat tizenöt éven keresztül vette az üzeméhez szükséges áramot a gázgyártól, még pedig ugy, hogy a világítási áramot is a motorikus áramfogyasztást ellenőrző órán mérték le. Tizenötévi üzleti összeköttetés után, a meghosszabbított koncesszió birtokában a gázgyár egy szép napon uj mérőórát, szereltetett fel a késárugyárba, azzal megállapította, hogy körülbelül mennyi áramot használtak el világítási célokra és felszólitotta a vállalatot, hogy a különbözetet, ami kilowattonkint 29 fillér — visszamenőleg fizesse meg. Barna Endre, a vasárugyár tulajdonosa, természetesen vonakodott a szerinte jogosulatlan és méltánytalan követelés teljesítésétől. Perre került a sor, de mivel Barnának nem volt megállapodása a gázgyárral, mintegy hatszáz pengő megfizetésére kötelezték. A gázgyár magatartása érlelte meg Barna Endrében az elhatározást, hogy szakit a gázgyárral és áttér a villanyenergia náz.ilag való termelésére. Beszerezte a szükséges gépeket, kikapcsoltatta a gázgyár áramvezetékét és az eredményről most a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: —• Az áram, amelyért a gázgyárnak harminc fillért fizettem, most öt filléremben van, az energiaköltség tehát egyhatodára csökkent. Al áramot egy huszonöt lóerős szivógázmotorral termelem ós ennek a motornak üzembentartáea i napi nyolc pengőbe kerül. Amikor a gázgyár ' tudomást szerzett arról, hogy át akarok térni a j saját termelésre, rögtön jelentkezett a maga ajánlatával. Most már 18 filléres egységárat ajánlott. Én azonban, okulva a történteken, nem álltam többel szóba velük. A házitermelésnek egyetlen hátránya van, az, hogy világítási áramot osak akkor kaphatok, amikor a motorikus áramra is szükségem van, tehát az üzemidő alatt. Éppen ezért érdeklődtem a gázgyárnál, hogy mennyiért lenne hajlandó csak világítási áramot adni. A gyár, hivatkozva a várossal kötött szerződésére, közölte velem, hogy a világitási áramot a szerződésben meghatározott ötvenkilenc fillér helyett — egv pengő husz fillérért adja nekem. A szerződés szerint ugyanis csak külön vezetéken köteles áramot adni. mivel az üzememben csak egy vezetékhálózat, van. ha reflektálnék a gázgyár áramára, kénytelen lennék annak külön vezetéket építtetni, különben a gázgyár anynyit számithat a világitási áramért, amennyit akar. Ezen az alapon akarta a hivatalos egységárnak több. mint a kétszeresét felszámítani. Természetesen az ajánlatot nem fogadtam el és moet inkább tizemben tartom a motort olyan időben is, amikor az áramra az üzemnek nincsen szüksége, vagy pedig a beszerzett petróleum izzólámpákkal világítunk. De még igy is lényegesen olcsóbban jövünk ki. Tudomásunkra jutott, hogy már régebben foglalkozik a ház! energiatermelés bevezetésével Szeged egv másik jelentős iparvállalata, a Hűtőház is, amelynek áramfogyasztása szintén igen tekintélyes. A vállalattól a következő felvilágosítást kaptuk: — Esztendők óta foglalkozunk a házi energia" te lelós tervével, amelynek megvalósítására ebben az évben feltétlenül sor kerül. Hangsúlyozzuk, hogy az üzemünkhöz szükséges villanyáram házi termelését kizárólag azért fogjuk bevezetni, mert igv igen lényeges üzemi megtakarításhoz jutunk. A megtakarításból nemcsak a szükséges beruházások költségei térülnek meg, hanem tekintélyes összeg is mar rad. mert a házilag termelt áram termeléei költsége alig egyötöde, egyhatoda az eddig fizetett egységárnak. Ugyancsak foerlalkozík a gázgyárral való végleges szakítás tervével az Orion-bőrgyár ie. Gábor György, a bőrgyár igazgatója, a következőket. mondotta: — A tárgyalások ezidőszerint még folynak vállalatom és a gázgyár között, amely vállalatommal szemben is ugyanolyan ridet? magatartást tanúsított, mint amilyen magatartásra, a Délmagyarország ügyében nyilvánosságra hozott differenciák merültek fel. ezért határoztuk el, hogy abban az esetben, ha ugy alakul a helyzet — már pedig most már kétségtelen, hogy ugy alakul —, akkor egész rövid időn belül berendezkedünk n bőrgyárban a házi áramtermelésre. Bennünket is — egyéb sérelmeinken kivül - az a szempont vezet, hogy a házilag termelt áram lényegesen olcsóbb, mint amennjfit a gázgyárnak kétl fizetnünk. Ez a három vállalat, a Hűtőház, az Orionbőrgyár és a Barna-féle vasárugvár, igen tekintélyes helyet foglal el Szeged iparában. Nyilvánvaló tehát, hogy súlyos okok kényszerithetik azokat, akik kezűkben tartják (zek nek a vállalatoknak a sorsát, hogv szakítsanak a gárgyárral és éttfir*ev*k az energia házilag való termelésére. Ez a helyzet azonban tökéletes hűséggel jellemzi azt az üzleti poti1 tikét, amelyet a szegedi gázgyár folytat. rrrírmflv ro«"i a hatatja. Komáromi ast megjavítja i Kárász uccaS. udvarban bairaí Kérem a címre ' aielnl.' 88