Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-05 / 88. szám

7036 április 5 DÊI MAGYARORSZÁG O CSIPETKE AZ IR0PAL0M, A KULTURA KÉRDÉSE végre ismét aktuálissá vált Szegetlen. Nem kell azért megijedni, ninos komoly veszede­lemről szó, az a halvány érdeklődés, ame­lyet egy fiatal, álmodni és harcolni merő sze­gedi költő uj drámájának színházi bemutatása keltett, majd elmúlik, mint az enyhe fogfájás és aztán visszazökken ismét minden a régi keréknyomokba. De egyelőre beszéluek, vi­tatkoznak róla. A bátor lendülettel fölszinire hozott, átmenetileg tudatossá tett problémáról. A betiiről Az ABC-kezdetü imádságos va­rázsigéről Nagy, sötét gondjaink közepette egészen megfeledkeztünk róla. Majdnem elfelejtettük. A leirt gondolatról, az „eszmé"-ről. Hitvánnyá torzult életünk ugy belesülyedt a körülöttünk hömpölygő, kavargó, örvénylő szóáradatba, hogy érzéketlenné vált iránta. A Könyvről. A szeliden egymáshoz simuló fehér papírlapok bokrétájáról, az ólomerdők erdejéről. Az egyetlen örök vigasztalóról, hit­ébresztőről és elkallódott reményeink megtar­tójáról. Elsuhant évezredek minden gondolat­termésének kincseskamrájáról. Igen, a könyvről. „Vigasztalásai könyvet olvasok" — énekel­te valamikor a szomoruszivü szegedi költő. Milyen kár, hogy ezt a verssort nem tanít­ják minden iskolában. Pedig talán föleszmélnénk tőle és általa néha. Rábukkannánk ismét és ismét az igaz­ságára, hiszen soha nagyobb szükségünk nem volt vigasztalásra, mint manapság De egyre kevésbé kell a könyv, pedig egyre kevesebb jut a vigasztalásból. Az uj hőskor boxkeztyüs ökle alatt lassan­kint tényleg elsülyed az ABC-világa. Nem is csuda, hiszen a horizont felől állandó in félel­metes villanások rémlenek föl, a szelid sze­lek távoli dörrenések terhével érkeznek hoz­zánk és az Ember arca, amely Isten hasonla­tosságára alkottatott, amint azt a Könyvek Könyve, a Biblia hirdeti, reszketve, halottfe­héren menekül a legrettenetesbh majom­maszk, a — gázálarc mögé. Az elnyomatás korában a könyv, a betű je­lentett vigasztalást és menedéket. Vidéki ku­niák homályos sarokszobáiban oltárra került as üldözött irás, amelyből elpusztíthatatlan erők áramlottak szüntelenül, hogy megtartsa­nak mindent, ami elvérzettnek, elveszettnek látszott már. És uj könyvek születtek ezek­ben a sarokszobákban, hogy szárnyra keljenek és szétkergessék az égre telepedett fekete­«Bfafce fellegeket. Mégis elpártoltunk, ej tudtunk pártolni a könyvtől, az írástól, a betűtől. Hömpölygő szóáradatok kábulatálba süppedtünk és nem akarjuk észrevenni szédült rohanásunkat a semmi felé. Nem olvasnak könyvet, nem vesznek köny­vet. Nem kell a könyv. Szegeden különösképen nem kell. Az egyik Kárász-uccai könyvkereskedő most rendezte át kirakatát. Kirámoltatta belőle a könyveket és egyéb, hasznosabb, praktikusabb papirfélékkel töltötte ki a helyüket. Amikor megkérdezem tőle, hogy miért száműzte az irodalmat, o válaszában megkaptam mindenre a magyarázatot: — Ezekből az egészségügyi papírokból egy fcét alatt nagyobb forgalmat bonyolítok le, mint a szépirodaimii könyvekből egy esztendő alatt. m. 1. BUTOR olcsó és ió Szendrtayi Géza ÉS Társa ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA, Telefon 10—82. sas Szeged, Dugonics-tér 11. Megszüntettük cipögondjaldat, megvédjük lábaidat, megkőny­nyítjük munkádat az olosó EMEMED0RC0 nyári cipővel. Jóbarétod, segítőtársad a tetszetős kivi­telű, kényelmes, szellős, könnyű, rugalmas EMER0E DORCO nyári cipő. A vászon felsőrész és a gumitalp szívós­sága és erőssége az EMERGE DORCO cipő tartósságának titka. Vigyázz! IMERGË védjegy- BMERöÉ mbiósftg ! Törlik az ipartestület elöljáróságából azt a tagot, aki három ülésről igazolatlanul távolmarad Több eldljóréségi tagot feljelentettek az ipartesrtHetí széknél (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipartestület elöljáróságának 64 tagja van. Gyakran azonban megtörténik, hogy az elől­járósági értekezleteket a kitűzött időben nem lehet megnyitni, mert a tagok nincsenek együtt határozatképes számban. Van a.z elöljáróság­nak több olyan tagja ie, akik még egyetlen ülésre sem voltak kíváncsiak ós semmiféle mű­ködést nem fejtettek ki, mint előljárósági ta­gok. Az ilyen, kötelességüket nem teljesítő ta­gokkal szemben már régebben retorzióra ké­szült az ipartestület vezetősége, de mindeddig nem került sor a retorzió alkalmazására. Most az elnökség javaslatára elhatározta az elöljá­róság, hogy az ipartestületi széknél feljelenti azokat az előljárósági tagokat, akik három­szor egymásután igazolatlanul távolmaradtai az értekezletről és azt i* kéri, hogy az illeti ket töröljék a tagok sorából. Az ipartestületi esek azután kivizsgálja a körülményeket ée esetleg megfosztja a tagsá­guktól az ülésről igazolatlaul távolmaradt ta­gokat. Az elöljáróság legutóbb már három tagját fel is jelentett« az ipartestületi széknél ós ezután az értekezletről távolmaradt tagok­kal szemben ugyanígy fognak eljárni. Itt emiitjük meg azt is, hogy dr. Vifágh Béla cukrászmester, akit a sütő- és cukrász­ipari szakosztály küldött be képviselőjeként az elöljáróságba, legutóbb lemondott a tagságá­ról. Helyette az ipartestület elnöksége Beesky Antal pékmestert hivta be az elöljáróságba. Csillárt, rádiót MEIEOR Csillárgyár S« u"etó,,e" 4 lángú modern ebédlőcslllAr . . Állólámpa, modern METEOR villamossági és Csillár-Gyár R. Szegedi Üzlete: 1SKAKASZ DCCA II. TELEFON. 33 Néhány tájékoztató ár I» 17.­« 3-SO T. 33-76 ledDCjo fizetési eiitfielelc. Való Könyvecskére e &avl blicl. Kérfük 2U kirakatunk megtekintését Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kaphaló. Díjtalan bemutalás A régi betyáridőkbőí 1849 augusztus 11-et írtak, mikor Magyaror­szág fölött beborult az ég... Gyászba öltözött a szabadságáért hiába vérzett golgotás nemzet. Le­rakatták Világosnál a másfél éven át diadalma­san hordozott magyar fegyvereket és a büszke trikolorok megszégyenítve földre borultak. És fu­tott, aki futhatott, nem a halál, de a szégyen elől... Harcok mezején karddal a kézben dicső­ség meghalni. De elárulva, bitófán, hóhér keze által, beostelen halál. Ez elől bujdostak el a ma­gyar oroszlánok. Egy éjszaka három fiatal honvódtiszt (arcuk hamván égett még az anyjuk csókja) botlott be a kondorosi csárda ivójába. Egyiknek a homloka, a másiknak a karja volt átkötve, a harmadik maga faragta mankóján bicegett. Három nap ója bujdostak... Szállást és egv kis harapnivalót kértek. Harapni valót, mert há­rom nap óta nem ettek ... Szállást, menedéket, mert nyomukba járnak Haynau kémei. — SzáUást is, önnivalót is, puha ágyat is ad­nék én édös gyerökeim — siránkozott a jószivö Ágota asszony —, hiszön az én magzatom is buj­dosó. De hogy védelmezzek én mög ilyen gyö­nyörű háromszál virágot, három aranyos hajtá­sát a mi édös hazánk elárvult fájának, annyi hó­hér ellen, ha ide gyünnek azok? Én csak gyönge asszony vagyok, csupán egymagamban. Hogy bir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom