Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)
1936-04-04 / 87. szám
TO^fi Üprilis 4. D ff l MAGYARORSZSG •••••••¡••••••MCI 3 ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM A DÉLMAGYARORSZÁG I^^^K^lTluí^M A szegedi paprika sorsa A szegedi kereskedelmi és iparkamara — mint jelentettük —, az ismeretes legújabb monopolizálási kísérletek ügyében nagyfontosságú memorandumot intézett a földművelési miniszterhez a szegedi paprika forgalmának és értékesítésiének biztosítása érdekében. Az egész paprikaérdekeltség jövő működésére fontos memoran dum legfontosabb megállapításait közöljük az alábbiakban. Március elején egyik napilapban hosszabb közlemény jelent meg a paprikaértékesités uj tervéről, mely szerint a Hangya szövetkezet a paprika központosított értékesítésére tett javaslatot. A tervezet szerint, melyet csupán lapközleményekből ismerünk a Hangya szövetkezetet kizárólagosság illetné meg a paprika értékesitéise körül. Az átvétel a kikészitőktő) 1.40 pengős kilogrammonkénti átlagáron történnék s ezt a paprikát a Hangya 2 80 pengőért adná tovább a nagykereskedőknek, kiktől az áru 3.15 pengős áron kerülne a kiskereskedőkhöz és végső fokon 3.75 pengős áron a fogyasztókhoz. Félhivatalos jelleggel több olyan nyilatkozat látott napvilágot, hogy a paprikaértékesités körül csak előzetes és tájékoztató jellegű tárgyalások történtek, ámde a nyilatkozatokból kiviláglik, hogy a Hangya valóban tett ajánlatot a paprika forgalombahozásiára. Ez kötelességünkké teszi, hogy észrevételeinket a paprikaértékesités kérdésére megtegyük és a földmivelésügyi minsztéríum elé terjesszük. 1916-ban az első háborus paprikarendolpf a paprika forgalmának nagyban való lebonyolítását egy központiszervre: a Haditermény rt.-ra ruházta. A paprikának ez a zárolása és forgalmának központosítása háborús szükségrcmdszabálv volt, amely elől kitérni nem lehetett Megmaradtak azonban ezeknek a háborús állapotoknak egyes olyan tapasztalatai, melvek kétségtelen tanulságul szolgálhatnak a jövőre is. Az egyik ilyen tapasztalat az, hogy a központosítás és beszolgáltatás! kötelezettség állandóan a termelők részéről találkozott a legnagyobb elégedetlenséggel s ezek elégedetlenségét csak ugy lehetett lecsillapítani, hogy több izben megígérték nekik, hogy az elrendelt kényszerintézkedéseket a hábom befejeztével hatályon kívül helyezik. Anvnyira ment ez az eUkeseredés, hogy a háború után Röszkén és Szentmiihálvtelken — valóságos forrongás tört ki, hogy a csendőrség kénytelen volt fegyverét használni. Kiderült, hogy a rendeletet a termelők ellenállása miatt végrehajtani nem Jehet. A központosítás és az egyes őrölt paprikafajták beváltási árának megállapítása, szinte intézményesen megrontotta a parika minőségéi- Senkinek sem volt ugyanis érdeke, hogv a maximált ár mellett iobb minőséget állitson elö, mint amely a megállapított mértéket éppen csak megüti. Az egész központosítás ideje alatt állandó volt a panasz, hogy a Haditermény utján kifogástalan minőségű paprikát kapni egyáltalán nem lehet s a hatóságilag forgalmazott áru mellett rendszeres forgalom fejlődött ki csempészáruban. Kétségtelen az is, hogy az utolsó évek folyamán a magyar paprika versenyviszonyai Is megromlottak! A spsn>->l paprika állandóan erősbödő versenyével kell megküzdeni az utódállamokban. Itt nemcsak a sokkal olcsóbb spanyol paprika versenye nyomja a magyar paprikát, hanem önálló paprikaiparok is vannak kifejlődőben. Jugoszláviában a paprikatermelésnek a Szegeddel szomszédos Horgos a székhelye. Ma Horgos és környéke, a magyar áraknál jóval olcsóbban, mintegy évi 100 vagon paprikát termel. A romániai és az Érsekújvár környékén termelt paprikával ugyancsak mint komoly versenytárssal kell számolni. Emellett az ottani paprikamalmok aránylag uj keletűek és igy hatásuk csak a következő években fog teljesen kibontakozni. Volna egy szinte korlátlan felvevőképességgel biró elhelyezési területe a magyar paprikának, az Egyesült-Államok. A szegedi paprikaexportőrök', felismerve ennek a piacnaik igen nagy jelentőségét. rá is vetették magukat a megdolgozására. Az utolsó években több szegedi paprikakereskedő üzleti összeköttetések létesítése végett személyesen is bejárta az Egyesült Államok nagyobb városait. Ennek meg is volt a hatása, amennyiben volt esztendő, mikor az amerikai export a 45 vagont elérte. Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter idejében készítettek egy tervezetet, melynek lényege az volt, hogy az összes termelők, kíkészítők és kereskedők egy kényszerszindikátusban tömörittetnek s az összes paprikakészleteket ez a szindikátus meghatározott átlagáron veszi át és az egyes kategóriáik hasznának megállapítása mellett értékesiti. A szindikátus tervét a kereskedő társadalom érthető aggodalommal fogadta, mert attól tartott, hoav a szervezet nélkülözni fogja a kiviteli üzletekhez szükséges rugalmasságot. Ellene fordultak azonban a termelők is, miikor 1933-ban látszani | kezdett, hogv a termés ióval kisebb lesz, mint 1032-ben és ennek következtében az árak emelkedő tendenciát mutattak. Azt a termelők és kikészitők megértették és örömmel fogadtálk, hogy a kényszerszindikátus, melyet egvszeriien az állammal azonosítottak. 1.40 vagy 1.50 peneőért vegve át a paprikát, mikor annak ára 60 fillér volt. de legélesebben tiltakoztak az átvételi árnak ilyen összegben való megállapítása ellen, mikor az árak a szabad forgalomban majdnem a 3 pensőt elérteik. Mikor Kállay miniszter 1933 nyarán ismét lent járt Szegeden. a termelők voltak azok, akik leeélesrhben tiltakoztak a központosítás, kénvszerátvétel és általában a hatósági segélyezésnek minden fajtája ellen. A kérdés ekkor a miniszternek azzal az ígéretével került le a napirendről, hogv a minisztérium az érdekelteiken segíteni aknr. de ezt a seffitést nem erőszakolia és mielőtt bármit is cselekednék, a köznmrtositás fránvában, meg fosna hallgatni minden érdekeltségi réteg véleményét. 1934 évben a földmlvelésügvi minisztérium a ninrikánnl kísérletképpen ecv más tormé^etü védelmi intézkedést léptetett életbe. 1900- 1934. sz. rendelet zárt teriiletté nvilvánitotta Szeged és Kalocsa kömvAét és encedélvbez kötötte a termelést. Az eddisfi tapasztalatok" szerint ez a feltétlenfiT segítés célzatából me<rszületett rendelet rnnri tudta ar eléie kitűzött céüt elérni. Szerted határában 7168.5 hoffdat telentettek be paorikatermelésre, vaavís tóval többet, mint bármikor a meffelfizfS srtenrtőkben. mifcor a beültetett férfilét az 5— finon TinHat nem hnlnrHa mec. A zároM terület Q/Cflfr gyári lerakóéban vásároii Kárász ucea 6. sz. rendszere igy a termelő terület megnövekedését eredményezte. A Hangya-tervezet vizsgálatánál a következő észrevételek merülhetnek fel: 1. Az érdekellek morális megítélése szerint a« 1932—33. évi tervezet diskutábilis volt, mert a termelők küldöttségjárása alapján született meg és mert a kormányzat azon törekvésének volt szülötte, hogy a paprikatermelőkön és kikészitőkön segítsen. A Hangyánál az érdekeltek kevésbé látják ennek a törekvésnek a fennforgását és köny« nyen felmerülhet az az impresszió, hogy nála a paprikaüzlet központosítása rizikó nélküli üzlet képében öncél jellegét fogja ölteni magára. 2. A Hangya kizárólagosságot kiván a paprika értékesítésére, de csak 350 vagon paprika átvételére kívánja köteleztetni magát. Mi történjek »a ezen felül termelt paprikamennyiségekkel? Limitálandó volna a termelés is, vagy pedig brazíliai kávévalorizációs mintára a fölös mennyiségek —4 kártalanítás mellett — megsemmisitendők volnának? 3. A Hangya 1-40 pengős Spamrungot kiván megállapítani a kikészitőneík fizetendő átlagos á.r és azon ár között, melyen ő kívánja a paprikát s nagyklereskedőnek továbbadni. Ismét kerek számban a kétszáz vagonos belföldi szükségletet véve alapul, csupán ez a Spannunk a belső fogyasztásnak 2.800.000 pengős megdrágítását jelentené. 4. Az emiitett Spannunggal szemben a tervezet mindössze 35 filléres Spannugot kiván engedni a nagykereskedőnek, összes rezsijük, propagandaköltségeik és hasznuk fedezésére. Rizikómentes tevékenység irtán kg-kint 1.40 pengő a Hangyának, de csupán 35 fillér a tényleges kereskedői munkáért a nagykereskedelemnek. 5. Ha a kiskereskedői ár, amelyen a fogvasztó hozzájut a paprikához, 3.75 pengőben ¿llapittatik meg, a természeti törvény erejével krt-1 a paprikacsempészetnek kifejlődni. 6. Kétségtelen az is, hogy a közönség is a központosított áruval szemben a zugforgnlmi paprikát keresné, minőséül okoknál fogva Is. \ központosítás feltétlenül megrontaná, ugyanis ÍI paprika mniőségét. Ebbnn a vonatkozásban a Hnrliterménvnél tett tapasztalatok feltétlenül igazolódnának. 7. Amennyiben a központosítás életbe lépne. Kalapujdonságok ££ sóbban Széchenyi tér 16. szám