Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-04 / 87. szám

DE! MAfiVARORSZAG f)3G április A. 1.40 1.60 1.40 —.48 —.64 —.32 —.48 1,­—.16 1.— 3.— 1 40 —.16 —.20 Arfegyzék. í kg. VIRAGMÉZ 1 kg. AKACMÉZ 1 kg. ASZALT SZILVA 1 kg. TARHONYA 1 kg. CSÖtÉSBTA 1 kg. Ogg LISZT 1 kg. LENCSE 1 kg. MAK 1 drb SOSIIERING 1 1. OROSZHAL 2'4 I. OROSZHAL 1 i. TÁNYÉR ICA ÉTOLA.l 10 dk. FÉLÉDES PAPRIKA 10 dk. ÉDESNEMES PAPRIKA .... ITALOK. 1 deci TEARUM W° 26 fillér 1 deci TEARUM 50" 30 fillér 1 deci TEARUM 00% 36 fillér 1 deci kisüsti törköly PÁLINKA . . 28 fillér 1 deci 3* KONYAK 36 fillér 1 dect BARACKPALINKA ... 48 fillér 1 deci BOROVICSKA 36 fillér 1 deci CSASZ \RKORTE LIKŐR . . 28 fillér 1 deci VANÍLIA LIKŐR .... 28 fillér 1 deci NARANCS LIKŐR .... 28 fillér 1 deci ROSZTOPCSIN LIKŐR . . 28 fillér 1 deci MANDULA LIKŐR ... 28 fillér 1 deci SARTROZ LIKŐR ... 28 fillér NAGY JUSERT SSSf^r. akár a Hangya-tervezet szerint, akár más formá­ban, feltétlenül megismétlődnének a háború utáni Időkben és Kállay Miklós földmiivelésfigyi minisz­tersége idején szerzett tapasztalatok A termelők, akiknek érdekét volna elsősorban a bevezetett rendszer szolgálni, fordulnának ismét legéleseb­ben ellene, h.n azt tapasztalnák, hogy a beváltási ár alacsonyabb annál az árnál, amélv a termés eredményéihez és a rendelkezésre álíó készletek­hez képest a szabad forgalomban kialakulna. 8. A javasolt rendszer magával hozná, hogy fo­kozni kellene az ellenérzést, sőt a csempészés ve­szedelmére való tekintettel az ellenőrzésnek kivé­telesen sztgorii és vexatorlus jellegű formáit kel­tene életbe léptetni, mert ezeik nélkül maga a rend­szer válnék keresztulvihetetlenmé. !) A rendszer exlsztenciriknak és adófizető alanyok­nak megszűnésével Is járna. .Száz százalékos biztonsággal lehet előre is meg­állapítani, hogy sem a Hangya, sem pedig bár­mely más központi szerv még a töredékét sem fi­zetné annak az adóösszegnek, amely ma a kiké­szltőktől, malmoktól és kereskedőktől befolyik az állam kasszájába. Az állampénzügyi szempontok egy mammutvállalkozás helyett minél több kisebb és középnagyságú exlsztencia fennállását és mű­ködését teszik kívánatossá, nem ts beszélve arról, hogy sem a Hangya, sem pedig valamely más központi szerv nem tudná a kereskedelem piaco­kat felkutató és árut értékesítő munkáját pótolni 10. A központosítás és a kivitelnek préimium segítségével történő fenntartása mrgkövesitését jelentené egy olyan állapotnak, amely cBak kény­szerhelyzetnek lehet a szfilfittr » amelytől szaba­dulni volna kívánatos. Mindezek a szempontok nagyon aggályossá te­szik a paprikánál a központosításnak bármely formáját, de különösen óvatosságra Intenek azzal a tervezettel szemben, amely a Hangya égisze alól került a nyilvánosságra. Ebben a felfogásban pedig a szegedi kereskedelmi és iparkamarát nem egyoldalii kereskedelmi szempontok vezérlik és nem is valamely dogmatikus szabadkereskedelmi elgondolás alapján áll, hanem azt óhajtja elérni, hogy a magyar paprika sors«, amely számtalan kisember cxisztemclájánaik alapja, minél biztosabb alapokra fektettessék és VivonaMék a« erportke­(reskedelemre káros, dc egviittnl magának a papri­kának jövőjét is veszélyeztető próbálkozások kö­réből. A pnpilkn kivitelének financiális M mosatásira n szegedi kamara véleménye szerint az őrlési il­leték egy bizonyos formájának bevezetése tökéle­tesen megfelelne. Az elgondolás részletel magának a gondolatnak elfogadása esetén volnának tisz­tázhatók, Itt elegendőnek látszik annak felemlíté­se, hogy ez az őrlési Illeték akkor volna fizethető, mikor a* eladott áru a malmot elhagyja, tehát nrm a termelő és nem a kikészítő viselné, ami mentesítené azoktól az odiózus momentumoktól, amelyek R központosítás tervéhez tapadnak. Egy Ilyen illetékből nagvon könnven elő lehetne te­remteni egy évi több százezer pengős exporttá­mogatási alapot, anélkül, hogy bárminő szerveze­! '» kellette létesíteni, amely maga is külön ha­szonra törekednék s amelynek működésben tartá­si »okkal többe kerülne, mint amekkora ftsszieget nr export elősegítése érdekében elő kell teremteni. Fr az elgondolás feleslegessé tenné a mozgási Srnbadságot megszorító, de egyúttal a paprika ér­iek cei lését is megnehezítő központi szerveket. Nem monGtso^izáüiatá az fskofai ewwru'íák keszHése A kereskedelmi érdekképviseletek akciója sikerrel járt (A Délmagyarország munkatársától.) Hóman Bál int kultuszminiszter körrendeletet intézett a tankerületi főigazgatókhoz, a középiskolai tanárképzöintézetek elnökségéhez, a polgári iskolai, felsőkereskedelmi iskolai, tanitóképző­intézeti, iparoktatási főigazgatóságokhoz, a pol­gári és felsőkereskedelmi iskolai tanárképző intézetek igazgatóságához és valamennyi ki­rályi tanfelügyelőhöz az iskolai formaruhák bevezetésénél követendő eljárás tárgyában. A rendelet így szól: — Méltánvlandónak találtam a kereskedelmi érdekképviseleteknek azt az óhajtását, hogy az iskolai formaruházati cikkek árusítása ne vál jék megokolatlanul egyes kereskedők ki­váltságává. hanem tegyék lehetővé azok forga­lombahozatalát valamennyi kereskedő számn ra. Elrendelem ennélfogva, hogy az uj nn vendékek szüleinek az iskolák — intézetek kellő időben adják meg a formaruha vagy sav• ka beszerzésére vonatkozó útbaigazítást és szülőket az elkészítés, vagv vásárlás helye te­kintetében ne befolyásolják. Amennviben pc­dig ui egyenruházati cikk bevezetésére kerül ne a sor. azt az igazgatóság olvan időben hozz* a helvbeli kereskedők tudomására, hogy azok a szöhan levő árucikkek beszerzéséről ideié­ben gondoskodhassanak és a bevásárló szülők­nek valamennyien rendelkezésére állhassanak. Rendeletét a miniszter megküldte az iskola­fenntartó egyházi főhatóságoknak is hasonló értelemben való intézkedés végett. Tartus rnmm Fél évig kész frizura. Készíti " GoffscVtaH női fodrász specialista, Kölcsey u. 4. Tel. 21-04 S dorozsmai kereskedők tiltakoznak az országos vásá­roknak a községből való kitelepítése eta (A Délmagyarország munkatársától.) A Kis­kundorozsmai Kereskedők Egyesülete tagjai­nak élénk részvétele mellett tartotta meg idei közgyűlését. Brunner Jenő József elnöki megnyitója után Bakonyi Péter egyesületi jegyző ismertette az 1935. evi jegyzőkönyveket, majd dr. K a b d e b ó Ferenc titkár minden ér­dekesebb mozzanatra kiterjedően foglalkozott az egyesület zászlószentelési ünnepségével. Brunner Jenő József elnök ezután melyreható kegyeletes szavakkal emlékezett meg az OMKE elhunyt elnökéről, Sándor Pál országgyű­lési képviselőről, ki fáradhatatlan erővel és ki­tartással harcolt majdnem egy félszázadon át a magyar kereskedelem érdekében. A közgyű­lés állva és meghatottan hallgatta végig a ke­gyeletes szavakat, hogy azután egyperces mély hallgatással áldozzon Sándor Pál emlékének. A kegyeletes aktus után dr. Kabdebó Ferenc titkár lendületes szavakkal köszöntötte az egyesület elnökét Brunner Jenő Józsefet, mely­re mély megilletődéssel válaszolt az elnök, meg­köszönve a nem várt figyelmet. A pénztárosi jelentés, a számvizsgáló bizott­ság jelentése és a bizottság felmentésének meg­adása után az évi költségvetési előirány­zat elfogadása következett. A kiskundorozsmai kulturház kérdését a közgvülés tudn-másnl vet­te. Az országos vásároknak a közsé1? központ­jából való kitelepítése ellen az ecvesiilel a les­erélvesebben foglalt állást és küldöttségileg til­takozik az község elöljáróságánál a terv végre­hajtása ellen. Ezek után foglalkozott még az egvesület a kereskedő pályának kéoesltéshez való kötésé­vel és csatlakozott e tárgyban Szegedhez és Debrecenhez. Behatóan tárgvalás alá vették még az üzletek nyitásának idejét is. melv kü­lönösen Dorozsmán a koránkelő nép miatt fon­tos. Dr. Kabdebó Ferenc egyesületi titknrnsk iegyzőkönvvi köszönetet sravaztak. Végül Iíécskéssy Sándor egyesületi tudósító az egyesületi tisztikart és a tagokat üdvözölte lel­kes beszédében ás ezután veget ért a közgyűlés. Kerékpárosok! Nem kell már ismeretlen, márka »s nélküli guyiikkal kísérletezni mert az , EMERGE• GUMMIGYAR 17 különböző minőségű, elsőrendű jó széles méretű kerékpárgummit hozott forgalomba, nagy órcsökkentéssel és gyári szavatosság mellett Visíon'sladttuak minden míret Qvón'it Qáncfnr aéokereskedü Stéged raktáron ! U nhs g pa ota Kissu Eréiyes harcot indítanak a szegedi borbély mesterek a kontárok ellen 21 borbélymester ellenőrzi a kontárokat (A Délmagyarország munkatársától.) A bor­bélyszakmában az utóbbi időben rendkívül el­szaporodtak a kontárok. Talán egyetlen ipar­ágban nincs mostanában annyi Kontár, mint éppen a borbélyok között. Valamikor az épí­tőiparosoknak csináltak tisztességtelen konkur­renciát a jogosulatlanul dolgozók, most egyál­talán nincs építkezés és az épitőszakmában is alaposan megcsökkent a kontárok száma. Ehe­lyett a borbély-kontárok szaporodnak nap-nap után és ezért a legális borbélyiparosok most erélyes harcra szánták el magukat velük szem­ben! A kontárok megrendszabályozásával foglal­kozott legutóbb a szegedi uri és női fodrász­mesterek szakosztálva és elhatározta, hogy a mesterek nagvrészét harcba szólítja a kontá­rok ellen. Hét kerületre osztották fel a várost és mindegyik kerületben három borbélymes­tert bíztak meg azzal, hogv ellenőrizze a kon­tárokat. Egyelőre 21 borbélymester vállalkozott az ellenőrzés szerepére és minden reményük megvan a legális iparosoknak arra, hogy a kontárokat lehetetlenné teszik. Most már csak a közönségen a sor. hogv az adófizető és nagy rezsivel dolgozó borbélvmestereknek segítségé­re legyen és ne pártolia a közterheket egyál­talán nem viselő kontárokat azzal, hogv velük dolgoztat. A szegedi borbélyfronton különben egv má­sik érdekes meemozdulás is történt. A héten ugyanis 36 borhélvmester megállapodott arra­nézve. hogy a tartócondolálást egységesen 8—15 pengős árakon vállalják aszerint, hogv belvá­rosi, vagy külvárosi műhelyről van szó. Szeged szab. kir. város polgármesterétől. 1S26R-1936. I. sz. Versenytárgyalási hirdetés. A város tulajdonát képező Szatymazi posta­épületnek orvoslakká való átalakítási 4s kibő­vítési munkáira 193fí. évi április M 21-én délelőtt 10 órakor a gazdasági ügyosztályban (Bérház, II. em., 23.) nyilvános versenytárgyalást tartunk. Ajánlati minta, vállalati és szerződési fel­tételek a városi mérnöki hivatal külterületi osztályában (Bérház, II. emelet) díjmentesen rendelkezésre állanak. Ajánlat tehető az összes munkákra együtt és az egye6 munkanemekre ktilön-kiilön. Az aláirt ajánlatokat sértetlen borítékban elhelyezve és pecséttel lezárva fenti időpontig a 'árosi iktató hivatalba (Városháza, föld­szint 14.) kell benyújtani. Az ajánlat borí­tékját a következő felirattal kell ellátni­„Ajánlat a Szatymazi orvoslak épitéei mun­káira." Bánatpénzül az ajánlati végösszeg 2 sz'áaa­lékát a város letétpénztárába kell befizetni. Kisiparosok a Közszállitási Szabályzat 80. szakasza, értelmében bánatpénzt nem kötele­sek letétbe helyezni. Szeged, 1936. évi (április hó 3-án. Dr. Pálfy József polgármester. Lakását széppé, elegánssá teszi, Ha függönyeit, díszpárnáit, teritőit, rojtjait FRANKELNAL veszi. Kelemen-u. 12. (Ha-Ha mellett) Filléres előnyomdal *sa i

Next

/
Oldalképek
Tartalom