Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-01 / 53. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG 1936 március | Délmagyavország legnagyobb | I; női kábái és vuhaávuháxa f ¡•P* Reich Evzsii g» Unió könyvek érvényesek —- Széchenyi tér 17. Főpostáva. szemben. tanyai magyarnak épugy, mint a városi polgárnak szive mélyén büszke arisztokrata érzés parázslik, habár származásában ée cselekedeteiben demokrata. Szeged népe méltán megérdemli mind|9zt a figyelmet, elismerést és támogatást, melyben a kormányzat részesiti. És talán nem elfogultság és lokálpatriotizmus mondatja velem, hogy annál sokkal többet is érdemeL Ez a város a gazdasági élet kietlen pusztaságában kiéhezetten, magára hagyva áll, ez a város a mindenkori kormányzat minden támogatását már történelmi múltjával kiérdemelte és kiérdemelte a nemzet háláját és el ismerését. — Boldogulásunk akadályainak felpanaszolásával, tömérdek gondunk és bajiunk felsorolásával nem kivánom most profanizálná láz ünnepi hangulatot, hiszen lesz alkalmunk ezzel eleget foglalkozni a hétköznapok munkaasztalánál. De anyryit már most, találkozásunk első pillanatában, Imecs főispán — Mélyen megindulva, de egyben büszke örömmel foglalom el a főispáni széket, — kezdte beszédét a főispán —, mert Szeged város nemcsak nagyságánál fogva egyik legragyogóbb ékköve Hazánknak, nemcsak nemzetgazdaságunk egyik legjelentősebb központja s tudományos, kulturális fejlettségünk egyik messze tündöklő fáklyája, de örök jelképe a magyar nemzet élniak|arásának és élnitudásának, a magyar faj önfenntartó és újjászületni tudó erejének. Szeged volt az a pont, ahol egész történelmünk leggyászosabb idején a magyar hit és magyar lakarat erős várat, termékeny talajt talált s ahonnan a nemzeti eszme kiindulva, legyőzte a nemzetbomlasztó erőket és szétáradva az országban, békét és bizalmat nyújtott a meggyötört lelkeknek. — Ezért külön öröm és különös kitüntetés számomna. hogy a nemes város igazgatásában közreműködni lehetőségem nyilik. Ndn idegen előttem a város közigazgatása, hlsz a belügyminisztériumban éveken át alkalmam volt a város ügyeivel foglalkozni s a mindenkor érzett nagyrabecsülésen felül a várost egész sziwei megszeretni. Most pedig amikor ugy rendelte a sorsom, hogy egész munkaerőmet a város közönségének szentelhetem, minden igyekezettel azon leszek, hogy a magyar nemzeti közösség szent érdekeit szolgálva, a város egész lakosságának javára legyek — Nem kívánhatom senkitől — folytatta —, hogy balommal fogadjon mindaddig, mig a munkásságomat nem ismeri. Az előleges bizalom alapja egyedül a kormány iránt bizalom lehetne, az a tudat, hogy a kormány csak olyant terjeszt elő kinevezésére, akiben feltétlenül megbízik és erre a tisztségre alkalmasnak tart. A város közönségének bizalmát magamnak kell megszereznem. s Ígérem önöknek, hogy minden Igyekezettel azon leszek, hogy azt la munkásságommal el is nyerjem. — Szeretném munkásságommal bebizonyítani, hogy alaptalan volt a sajtóban is kifejezésre jutott az az aggály, hogy a város érdekeit idegen nem liépee felismerni és képviselni. A közösség érdekei megnyilvánulnak s azok mellett hivatását lelkiismeretesen betöltő főispán nem mehet el behunyt szemmel. Bár a helyi szempontok és kívánságok szolgálatát magam is elsőrangú kötelességemnek tartom, különösen Ott. ahol az önkormányzati élet olyan erősen lüktet, mint Szegeden, mégis ezeknek a helyi szempontoknak az egyetemes érdekekbe való bekapcsolását s az egyéni érdekeken feliilenielését talán méginkább biztosithatja az, aki feszélyezettség nélkül dolgozhat — Én erre a különösen díszes poziciória, amit az ország második városának főispánsága jelent, nem törekedtem. Megszoktam azonban ugy a harctéren, mint a polgári szolgálatban, hogy a szemérmes őszinteséggel mag kell mondanom, hogy It! elsősorban a gyermeknevelés, valamint az iskolai oktatás terén kínálkozik szép nemzeti munka. — Felügyeleti hatáskörömben szigorúan fogok őrködni lafölött, hogy a. közéleti tisztaság a felügyeletem lalá rendelt kormányzati ágaknál szeplőtelen maradjon. A fokozott munka alatt nemcsak a hivatali, vagy hivatásbeli feladatok pontos és lelkiismeretes teljesítését értem, hanem ezen tulmenőleg végzendő minden olyan cselekedet, ami a közösség érdekét szolgálja. Nem engedhetjük meg miagunknak azt, hogy a szokott napi munkánk elvégzésével megelégedve, feladatunkat befejezettnek tekintsük, hanem igyekeznünk kell tehetségünk szerint kulturális, társadalmi, vagy más téren is tevékenykedni, de nem hiúságból, vagy érdekhajhászásból, hanem egyedül csak a köz érdekében. — Társadalmi vagy felekezeti viszálynak helye nem lehet. — A végzet szele, mely végig seperte ezeréves országunkat, engem sem kiméit meg. Végigküzdóttem a háborút s vérem ismételt Hullásával áldoztam a Hazának. Elhagytam szülőföldem törvényhatóságánál viselt állásomat, mert nem engedte a hűségem, hogy idegen hatalom zászlójára felesküdjem. S el kellett hagynom szülőföldemet is, la tündéri Székelyországot, ahol Minden hölgy csak oFb harisnyál visel, mert legszebb, legjobb és legolcsóbb ,8 gyári lerakat PolláK Testvéreknél szegények, szenvedők vagyunk. Fizetni alig tudó, földhözragadt, szegény kisbérlök kézién lévő 70.000 hold földbirtokunknak és Trianonnak lettünk koldusai. És mégis tóntorithatatüiníul ragaszkodunk az ősi rögjhöz és az eljövendő szebb és boldogabb magyar idők rendületlen hitével viseljük mai nehéz sorsunkat. — Most csak azt kérem Méltóságodtól — fejezte be besziédét —, hogy sziwei, lélekkel álljon mellénk. Ismerjen meg bennünket. A főispáni szoba párnázott ajtóin keresztül nem hallik át mindég aa élet sóhaja. Ezért arra kérem, hogy minél többel tartózkodjék köztünk és személyes tapasztalatait helyezze minden információ fölé. Érezzen velünk szenvedéseinkben és kevés örömünkben. Szívből kivánom, hogy találja meg köztünk Méltóságod kedves uri családjával együtt meleg és kellemes uj otthonát. székfoglalója rámbizott kötelességeknek teljes mértékben megfeleljek. Vállalkoztam erre a kitüntető feladatra, mert ugy véltem, hogy uj munkahelyemen a város közönségének érdekeit kellőképpen tudom majd képviselni. — Itt megemléksziem hivatali elődömről, aki amellett, hogy két más törvényhatóság főispáni tisztségét is ellátta, három évet meghaladó időn át sok jóindulattal és hozzáértéssel kormányozta a várost. Ezután Így folytatta: — A főispán a mindenkori kormány politikai bizalmának letéteményese, lakinek elsőrendű feladata, hogy a kormány politikáját a törvényhatóságban érvényesítse. Én ezt a feladatomat a város autónomiájának és nemes tradícióinak tiszteletbentartása mellett, a várossal karöltve kivánom ellátni. — Mindig és minden körülmények között csak egy szempont lebeg előttem: a magyar érdek. Felfogásom szerint a közéletnek minden jelenségét csak ez az egy szempont irányithatja. Minálunk ezen a téren még sajnos hiányok vannak. Nem érezzük eléggé magyarságunk magasztos voltát, nem vagyunk eléggé öntudatosan magyarok. — A nemzeti öntudat magvát már a gyermeklélekbe elültetni és következetesen fejleszteni kell. Hazafiasság, kultuna, szeretet legyenek az egész, társadalmat összefogó gyűrű ékkövei. Ismerjük el egymás jogait, értsük meg bajait és igyekezzünk egymáson segíteni, a magam részéről azon leszek, hogy a felmerülő ellentéteket kiegyenlítsem s ha azt kellene tapasztalnom, hogy bárki a társadalmi, vagy felekezeti békét ártó célzattal megbontani igyekszik, minden törvényes eszközt felhasználok, hogy ezt a törekvést elfojtsam. — Az általánosan súlyos gazdasági helyzet a város háztartását is megrázta, mégis, amikor régi keletű törekvése a tudományegyetem felálli' tásával honoráltatott, az egyetemért erejét meg1 haladó áldozatoklat hozott. Ezzel a nagy magyar gondolatot is szolgálta, hisz az egyetemért hozott áldozatok messze meghaladták a lokális érdeket « az egyetem most, mint a tudományos életünk fellegvára, a határokon tul is hirdeti fölényes kulturánkat. Nemzeti szempontból nagy jelentőségű ez, mert a kulturális erő az ország közerkölcsére nemesitőleg hiat, kifelé pedig megismerést, tiszteletet és rokonszenvet biztosit — A város lakosságának tekintélyes része a tanyákon él. A tanyai lakosság ügyeivel ' különös szeretelttel fogok foglalkozni, gazdasági, kulturális törekvéseinek megértő támogatója leszek, mert az ő megerősödésük feltétlen magyar érdek. Ugyanígy gondom lesz az iparos- és kereskedőtársadalom támogatására ls s a részükről megnyilvánuld semmilyen méltányos kívánság elől elzárkózni nem fogok. — Városunkban a szegények ellátása igen szép eredményeket mutat fel. Sajnos azonban az anyagi eszközök nem állanak megfelelő mérvben rendelkezésre, hogy az Ínséget teljesen kiküszöbölhessük. A magam részéről nemcsak az emiitett szempontok miatt szándékozom az inségenyhité« kérdésével behatóan foglalkozni, hanem szubjektik okokból, is mert öröm és megelégedés tölt el, ha egy keserű magyar könnyet felszárithatok. — Jövőbeli működésemnek csak a körvonalait adtam meg az elmondottakból. Jól tudom, hogy számos olyian kérdés vár megoldásra, amelyet most még nem Is ismerhetek. Mindenesetre azon leszek, hogy a legrövidebb idő alatt tájékozódjam arról a sok és szövevényes problémáról, ami ennek a hatalmas törvényhatóságnak életében felmerül, mert tisztségemet az első perctől kezdv« ugy tekintettem, hogy azt súlyos kötelességei szakadatlan sorozata terheli.