Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-28 / 81. szám

a D£LMAGYARORSZAG 1936 március 28; (lyfltnölesfn és szőlő PERMETEZŐK fryflmölosfakefék Keritésf onat Minden gazdasági felszerelések és szer­számok Xonyhafefszerelés é. ürdűszoba berendezési I LlÓOLCSóBBAN | BRUCKNRER | .<* VASUDVARBAN g Elvi jelentőségű döntések a háztatarozsokról, a kert­müveiésrő? és az adóhátralékos iparosokról (A bélmagyaromig munkatársától.) A ke­reskedelmi é6 iparügyi miniszter ujabban több elvi jelentőségű határozatot hozott. Az egyik döntés szerint, késedelmes adófizetés az ipar­törvény szempontjából megbízhatatlanságnak nem tekinthető ós nem lehet alapja az iparjö­gositvány elvonásának. Ipartársulat politikai célt nem tüzhét ki maga elé és ennek megfelelően címébe a poli­tikai szót nem veheti fel. A kertművelés nem esik az ipartörvény ha­tálya alá. A mezőgazdasági jellegnek magfele­lően á kertészettel kapcsolatos ügyek intézése nem is az iparügyi, hanem a földmivelésügyi minisztérium ügykörébe tartozik. Mfikőkészités fogalma alatt kizárólag a frtűkőanyag előállítása ós nyers formában való kiöntése értend/5, a további megmunkálás már a miikőkészitőiparos részéről el nem vértezhe­tő, mert ez a munka a kőfaragóipar munka­körébe tartozik. Valamely épület első vakolása tatarozásnak akkoi* sem tekinthető, ha a falakat évekkel előbb húzták is fél. Tatarozáson általában a ház készitéwkor elvégzett munkálatoknak a használat, időmtilás folytán szükségessé váló elvégzése értendő, a rongálódásnak eltünteté­se. Egy sohasem vakolt ház azonban elkészült­nek nem tekinthető; az első vakolás az épület hefejezéséhez tartozik éa igy ftz tatarozásnak nem tekinthető. Az építőiparban alkalmazott tanoncokra fel­tétlenül alkalmazandók a segédvizsea letétet­nék és a segédlevél megszerzésének az ipartör­vénvben előirt intézkedései. Fogtechnikusok mozqalma — Stárlevelekke? (A Délmagvarosiág munkatársétól.) Érde­kes mozgalom kezdődött a szegedi fogtechni­kusok körében. Régi sérelmük. hogy a szájban nem dolgozhatnak és a müfogak elkészítésé­hez szükséges teendőket emiatt nem tudják teljesen befejezni. Most azután a fogtechniku­sok országos mozgalmat indítottak, hogy a munkakörüket szabályozza a hatóság A kö­zönség részéről is támogatják a fogtechnikusok mozgalmát és számos helyen az alábbi körle­veleket továbbítják aláírás céljából: „Alulírottak tisztelettel kérjük az arra illetékes hatóságokat, hogy a közönség ér­dekeinek, kívánalmainak megfelelően a fogellát.is kérdését akként rendezzék, hogy a fogtechnikusok, akiket a müfogászatra kiválóknak tartunk, a müfogak efkészité-. séhez szükséges teendőket közvetlenül ép­pen ugy eszközölhessék hazánkban is. mint ahngy a többi külföldi államokban szokásos." II'.WIWM v-rnmmmmmmmmmmKmmmmmmi^m Ha szép és eleiáns akar lenni, pMra Frankéi paszomány! Kell uenni! PHiéraa előnyomd». :3T Knlamsn-u. 12. (Ha-Ha mellett. Tartós ondoiaias ffél évig kész frizura. Készíti * Gottschall női fodrász spocíaliats, Kölcsey u. 4. Tel. 21-04 TILOS A SÁRKÁNY A szegedi rendőrkapitányság pénteken 8 kft­vetkező hirdetményt tetté közzé: „Szeged sz. kir. városnak a körtöltésen be­lüli részén a játsző gyermekek által űzött sár­kányozétt, sárkányeregztést eltiltom. Aki ezen tilalom ellen vét, kihágást követ « és az 1928. évi X. M. 5. szakasza álapján 100 (egyszáz) pengőig terjedhető pénebilntetés«*l büntethető. A kihágást elköveti az a szülő, vagy gyám fs, aki gondozására bízott gyerme­kek felügyeletét elmulasztja. E rendeletbe ütköző kihágások felett I. fo­kon é nt ki*, rendőrség szegedi kapitányságá­nak vezetője, vagy helyette a belügyminiszter ur által a rendőri bürrtétő bíráskodással meg­bízott tisztviselő, Ií. fokon a a. kir. rendőrség vidéki főkapitánya, lll. fokon a belügyminisz­ter bíráskodik. Ez a rendelet a kihirdetést kö­vető 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1987. december »l-ig érvé­nyes. Szeged, 1936. március hó 27. A kihirdetés napja 1986. máreins áfMka. Bt. Buócz Béla sk. főkapitányhelyetles." Szegeden tehát tilö» a sárhányozás. A szigo­rú rendőri parancs letiltja atz égről azokat a kedves, színes foltokat. amelyek olyan vidáman röpködtek ősidők óta minden korok gyermeki álmainak, váfflalnak spárgáján. Kicsit megkeseredik at ember szájaize ettől a rendelettől, gg nem lehet arra gondótni. hogy talán helyes a rendelkezés, talán szükség van erre tlhlómra, talán «zelt az ártatlan papír­sárkányok nagy zavarokat okozhatnak röpködé­sük közben n rádióantennák, a telefondrótok bonyolult világában. Gondolni c*nk arra lehet, ebben a szamom tavaszi hangulatban, hogy ismét elmúlik valami, ami szép volt, amihez vá­gyak. dlm^k fűződtek, ami kifejezője volt ré­gen eltorzult ábrándoknak, ami talán egyetlen emlékként maradt meg eddig mindegyikünk legboldogabb karából Mert az volt. Emlékeztető emlék. Régi nap­sugarakra, régi örömökre, régi álmokra emlé­keztető. Vékony fonalával összeköttetést terem­tett köztünk és az ismeretlen, kifürkészhetetlen, ég között. Közelebb rítt, hozzá, üzeneteket vitt és hozott. Szimyakat kaptunk tőle mi, szegény, földhöz, röghöz, gondhoz, bánathoz kötött szár riyatlanok. Ezért, nézünk fel mindig az énre. ha rárajzo­lódik egy-egy sárkány. Nem tudjuk miért, nem keresünk, neri Is találunk magyarázatot rá, de igy van: nem tudjuk levenni róla szomjas, ámuldozó szemünket. Meri örök csoda volt és marad minden, ami ott fönt látszik. Tegnap délután elszabadult a korzóról egy pici piros léggömb. Merészen röppent fel az ég felé, titokzatos szelek szárnyán. Egyre kisebbre zsugorodott amint nőtt, a tőlünk való távol­stiga. És az emberek, gondokkal terhesek, küzkö­dők. adósok, felnőttek és elsavanyodottak, mindannyian, ahányan ott voltunk. r>niütt bá­multunk utána a gyerekekkel. Néztük még ak­kor is az eget, amikor a, végtelen messzeségek már magukba, olvasztották az eltűnt piros pon­tocskát. Néztünk, bámultunk az alkonyati szí­nekkel glóriázott semmibe és talán picikét megnedvesedett a szemünk is. Talán irigyel­tük a pici gömböcskét, amely elszabadult in­nen, ahol, kegyetlen parancsok szabják meg mozdulataikat, gondolataikat, jelölik fci helyün­ket és kovácsolják keményre bilincseinket, föl­röppent az égbe. a végtelenség szive fef.é és mi, akik itt maradtunk„ vágyakozvaT irigykedve bá­multunk utána. Igy nézzük a sárkányokat is. Vagy csak néztük. eMrt. eezntul hiába nézünk mnii az égre. A. porom* 1*ttít(Xtfa róla a papírsárkányokat tg. üa már nem lexzmk Ott,, bizonyosan szürkébb lesz az élet é* kevesebbet, nézünk majd felfelé. Pedig lcár... < m. I. I A vidék kereskedelmének képviselete a behozatali bizottságban (A Délningyarország munkatársától.) A be­hozatali engedélyek kiadására bizottságok tesznek javaslaíöl, amelyekben egyes szakmák képviselői, de majdnem kivétel nélkül btida­pesti érdekeltek vesznek részt. A vidéki kereskedőknek régi kívánsága az, hogy a behozatalban nagyobb szerepet bizto­si tsanák részükre, mert a vidék fogyasztóinak ízlése más, mint a fővárosi fogyasztóé és a ví-> déki kereskedő nem mindig vásárolhatja meg a fővárosiaktól azt az áruszükségletét, amely-i riek vidéken keresleté van. A behozatali bizott­ságokhoz az utóbbi időben mind gyakrabban érkeznek panaszok amiatt, hogy a vidéki be-< hozatali igényeket mellőzik, vagy aránytala-< nul visszaszorítják és a panaszttevók azt kö­vetelik, hogy a behozatali bizottságok méltó-, nyosabbán megállapított arányban részesítsék a behozatalban a vidéki cégeket is, amire a vi-< dék teljes joggal tarthat igényt. Értesülésünk szerint rövidesen akceptálni fogják a Vidéki ér-, dekelteknek ezt a kívánságát és a behozatal? engedélyek elbírálására alakított bizottságot kiegészítik a vidéki cégek megbizoftaivál. Dllmagnarorszaa KfiicsönkOnwiár AnQaga legnagyobb, előfizetése legkisebb? Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 17.014—1936. IV. sz. Hirdetmény. A Magyar-Osztrák, illetve az Osztrák­Magyar Tarsaság a folyó évi nyári iskolai szü­net tartama alatt diákcsere akciót akar lebo­nyolítani. A terv szerint a csere családtól-családig tör­ténnék olymódon, hogy a cserediákot. a Magyar­Osztrák Társaság által mén-ékeit áron meg­szerzendő vasúti jegyen kivül csak néhány pen­gj (4—5 P) adminisztrációs költség terhel­né. A cserediákok ellátása természetesen sem­mibe sem kerül, mivel minden osztrák diákot befogadó magyar család cserébe egy magyar gyermeket küld Ausztriába. A osere az iskolai év végével kezdődik és az uj iskola év elejével végződik. Az Ausztriában számításba jövő városok: Wien, Qráz, Salz­burg, valamint, tiroli és alsóausztriai tarto­mányi körzetek lennének. Tájékozódást szerzendő felkérem a város la­kosságát, hogy folyó év április hó 6-ik nap­jának d. n. 1 órájáig jeleiiTsék be írásban a IV. közigazg. ügyosztályhoz (Városháza bérház, I. em. 1. sz.), hogy kik és hány osztrák egyo* temi hallgatót, (vagy hallgatónőt), vagy kép­zőművészeti főiskolai hallgatót, fogadnának csa­ládjukba cserébe. Minthogy a tervek szerint esetleg mérsékelt fizetés ellenében is helyeznének el Ausztriában magyar ifjakat, ennélfogva írásban ugyancsak a fenti iáőig és helyen béjéléntettdő, hogy kik hajlandók főiskolai hallgató, vagy Irt—-14 éves, illetve 15—19 éves középiskolai +áriul ó gyer­meküket, mérsékelt, fizetés ellenében" Ausztriá­ban nyaraltatni. tízen bdjélefltifeben prtrtto^a'ri Mtűritét/értdő a : i rtftek neve. kora S ftcig? imíyrf iskóíát végez. Szeged, tSSff március 17. VI Dr. Pálfy József polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom