Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-29 / 82. szám

DÉLMAGYAKOKSZAG xcTcu^^^la^.J'ií^do^ivoto" Vasárnap. 1936 március 29. kölcsönkönyviör 6» Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleloo: 13-Oe. .Nyomda: L4w Ara 16 fillér Llpúl ucca 1®. Telefon: 13-00. - lávlratl ____ «* levtldm: D«lmagyaroru«o, Szeged. Ali. eVIOlyaini, SZ. ELÖElZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.00, KUlíöldtín 5 4U pengd. — Egyes szám Ara hétkö» nap 1U, vnsftr- é* Ünnepnap ÍO 1111. Illrdeltaek »elvétele lorllft szerint. Mrqjel^nik hí(» Kivételivel napofita renael A kecskeméti barackpálinka A budapesti kereskedelmi és iparkamara állandó zsűrijénél panaszt emelt Kecskemét városa azok ellen a pálinkakészitők ellen, akik kecskeméti barackpálinka elnevezéssel hozzák forgalomba a Kecskeméten kivül s nem is kecskeméti barackból előállított pálinkát. A panasz szerint sokkal több kecskeméti barackpálinka kerül forgalomba, mint amennyi pálinkát a Kecskeméten termelt barackból elő lehet állítani. A kereskedelmi és iparkamara állandó zsűrije beható tárgyalás alá vette a kecskemétiek panaszát s most nem is amiatt tesszük ezt a kérdést szóvá, mert igazat adtak a panasznak. _ A mi számunkra most más jelenség tanulságosabb. A kereskedelmi és iparkamara előtt megtartott tárgyaláson ugyanis a kecskemétiek panaszát Kecskemét város polgármestere képviselte, a kecskeméti barackpálinka jóhirének és versenyképességének megóvása érdekében a kecskeméti E

olgármester járt el a budapesti keresedelmi és iparkamara tisztességtelen verseny-panaszokkal foglalkozó állandó zsűrije előtt. A régi idők polgármestereit Ilyen és hasonló ügyek intézésével nem terhelte az élet. A régi idők polgármesterei legtöbb dolgukat csöndesen csibukozva intézhették el, kevesebb munka s a reprezentációnak kevesebb kötelessége tette ki a régi polgármesterek hivatali tevékenységének és elfoglaltságának körét. Néha elnökölni kellett s néha be kellett fogatni a négyest, — mennyivel patriarcháüsabb volt a régi idők közigazgatása, nagyobb volt az ország, messzebb voltak a minisztériumok s szabadabb és függetlenebb volt az önkormányzat. Ma egy vidéki város polgármesterének többet kell a miniszterrel tárgyalni, mint ahányszor azelőtt miniszteri tanácsosokkal kejlett összejönnie, munkakörük kiszélesedett, de hatáskörük csökkent az „elzanzásitott" önkormányzattal párhuzamosan s minél kevesebb megyéből és minél kevesebb törvényhatósági városból áll ez a kis ország, annál több miniszteri kiszállás s annál intenzivebb minisztériumi ellenőrzés jutna egy törvényhatóságra még akkor is, ha az összezsugorodott autonómia s a kiszélesített ellenőrzés amúgy is nem növelte volna a függetlenség hiányát s a végrehajtó hatalom felé a törvényhatóságok kiszolgáltatottságát. A régi időkben gazdasági problémák nem érdekelték a közigazgatást. Nem voltak népjóléti feladatok, nem volt szociális program, nem volt szükségmunka s az elhelyezkedés problémája nem vált társadalmi válsággá. De ma? A kecskeméti barackpálinka a közigazgatás fontos kérdésévé vált, mert egy városi polgárság elfoglaltsága, keresete, munkája és jövedelme van vele összefüggésben. A szegedi paprika, a makói hagyma, a nagykőrösi zöldség, a halasi csipke, a vásárhelyi gölöncsér-munka, mind-mind közigazgatási kérdéssé váltak, társadalmi problémává, szociális üggyé léptek elő, mert minél kevesebb a forgalom szabadsága s az értékesítés elé minél több akadályt gördítenek, annál több kötelessége s annál nehezebb feladata a közigazgatásnak azt a védelmet nyújtani és biztosítani a^t a támogatást, amit a munka és az élet folytatásához igényelhetnek a szabadság korlátozásával fenyegetett foglalkozási ágaknak tagjai. A kecskeméti polgármester nem engedte meg, hogy a kecskeméti termelők saját ügyévé váljon a kecskeméti barackpálinka világhírességének ügye, a kecskeméti polgármester városi ügynek tekintette ezt a kérdést és- helyes elintézésének biztosítására a maga személyének és állásának tekintélyét is felhasználta. A szegedi paprika, a makói hagyma ugyancsak megköveteli azt, hogy a szegedi és a makói közigazgatás a maga egész erejét és osztatlan tekintélyét rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek foglalkozása, kenyérkeresete, akiknek polgári exisztenciája ehhez a termelési ághoz fűződik. Ha a magyar miniszterelnök azt mondotta, hogy a Magyarországon termelt javak első ügynökének tartja magát, ha már államok egész külügyi szervezetei állnak az export szolgálatában s amikor a külfirrvminiszterek és nagykövetek frakkjairól nem hervad le a liliom, ha áruk kiviteléről tárgyalnak, akkor a magyar városok közigazgatásai s közigazgatásainak vezetői sem tagadhatják meg azt a feladatot, hogy propagálói, védelmezői, ügyvédei és ügynökei legyenek annak a termeivénynek s annak a produktumnak, mely városaik polgársága számára a kenyeret, a forgalmat, az igényességet s a vásárlóképességet jelenti. A kecskeméti polgármester, aki elmegy a budapesti kereskedelmi és iparkamarába védeni városa pálinkájának érdekét és márkáját, ugy tűnik föl, mintha szimbóluma volna a mai közigazgatási tisztviselőnek. Pontosan reagáló érzék a szükségletek iránt s minden vonatkozásban tökéletes harci felkészültség a kívánatos intézkedések és elhatározások kiküzdésére, a kereskedői szellemnek és közjogi méltóságnak szerencsés öszszetalálkozása, — mindez feltétele a polgármesteri tisztség hibátlan betöltésének. És sokszor a felkészültségen múlik a város élete, vagy halála. A képviselőház befejezte a teüepjíési javaslat általános vitáját (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szombaton befejezte a telepítési törvényjavaslat vitáját. Arra számítanak, hogy a részletes vitát legkésőbb keddig befejezik. Ebben az esetben szerdán Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter beterjeszti a költségvetést és nagy pénzügyi expozéját is elmondja; csütörtökön már megkezdené a képviselőház a vakációt. Szombaton eite járt le egyébként az ajánlások benyújtása Almássy László halálával megiinesedett poinázi választókerületben. Szombaton este ariól a meglepetésről beszéltek, hogy Vértes István, az egyik legitimista jelölt, visszalépett Grieger Miklós javára és felkérte hiveit, hogy Grieger Miklósra szavazzanak. Az ajánlások felülvizsgálásával még nem készültek el, de Dénes István ajánlásait visszautasi tolták már, a kisgazdajelölt pedig visszalépett, a mandátumért Ember Sándor Nep-jelölt és Grieger Miklós legitimista veszi fel a küzdelmet. A képviselőház szombati üléséről részletes jelentésünk a következő : A képviselőház ülését szombaton délután 4 órakor nyitotta meg Sztranyavszky Sándor elnök. Folytatták a telepítési javaslat vitáját. Vitéz Makray Lajos hangsúlyozta, hogy a háború előtti feszültséget a kivándorlás vezette le, má azonban nincs meg ez a biztosító szelep. Ma már nem lehet elzárkózni a földrlosztás igazságos rendszere elől. össze kell egyeztetni a magántulajdont a közjóval. Ha a közérdek követeli, bele lehet nyúlni a magántulajdonba is. Megoldásra vár a vitézi telkek kérdése is. Nincs elintézve a mezőgazdasági proletárság megváltása. Alkotmányjogi szempontból kifogásolja, hogy a javaslat teljes hatalmat ad a földmivelésiigyi miniszternek. A kato'ikus egyház nem zárkózik el a mezőgazdasági kérdések rendezése elől, nem szabad azonban elfelejteni, hojy az egyházi vágyón cé!vagyon. Hangsúlyozta, hogy a telepítéskor egy helyre egy vallásuakat telepítsenek, mert ba a kisajátitá révén az egyház elveszti ingatlanát és más vallásuakat telepítenek olyan helyre, ahol templomok! ós egyházi intézmények vannak, hívek hiányában nem tudják azt fentartani. Beszédét azzal fejezte be, hogv a mostani veszedelmes időkben félmegoldással nem megyünk semmire. Miután a javaslat rendkívül bátortalan és mellőzi a kezdeményezést, nem fogadhatja el. Rossner Iván báró helyes birtokmegosztás alatt azt érti, hogy a föld minél több kisegzisztencia kezében legyen. Javasolta, hogy minden 20 holdon felüli gazdaságot kötelezzenek arra, hogy 20 holdanfként egy-egy cselédet tartson el. Ezzel 80 ezer mezőgazdasági munkáscsalád elhelyezéséről lehet gondosfkodni. Szükségesnek tartja az ipari telepítést és helyesnek tartaná, ha az ipari teleiket vidékre helyeznék át. Rossner István beszéde során részletesen foglalkozott a javaslat intézkedéseivel és a javaslatol elfogadta. Darányi Kálmán földmivelésiigyi miniszter vála zolt ezu'ái nagy álta'á ios figyelem közben a vita során elhangzott felszólalásokra. A háboru után — mondotta — meg kellett csinálni a nagy feszültség levezetésére a gyorsan ható földbirtokpolilikát, amellyel sikerült a földnélküli falusi lakosság jelentős részének a városba való betódulását megakadályozni. A kormány a gazdaadósságok rendezésével, a hitbizományi reformmal és a te'epitési. javaslattal a kor eszméinek megfelelően kívánja agrárpolitikai elgondolásait szolgálni! ás megvalósítani. A javaslat tehát nem akarja önmagában az összes agrárproblémákat megoldani, miután a kormány tagjai nem kuruzslók és nem sarlatánok. A javaslatnak nagy előnye, hogy a mai viszonyok között tekintélyes összeget bocsát földvásárlásra rendelkezésre, hogy elegendő lesz-e ez a je entékeny összeg, nem tudja, de ínég van a lehetőség az Ősszeg felemelésére. \ javaslat a magántulajdon elvi álláspontján áll és kényszerigénybevételt csak ott alkalmaz, V 0' .-rra közérdekből szükség van. Nincs kultor-