Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)

1936-03-24 / 72. szám

n 11 m \ c y a r o r s 7 a c, március 24. Mit tartalmaz a római egyezmény Párisi lapok a szoros szerződésről és a hármas vómun óró| Pdris. március 23. A sajtónak nincs sok határozott értesülése ai egyezményeknek tartalmáról. A Journal értesüléseit a kővetkező két pontban foglalja össze: 1. Az 1934 évi római egyezménynek Csehszlovákiára, vagy Jugoszláviára való kiterjesztésit csak általánosságban tárgyalták anélkül, hogy a szoros értelemben vett tárgyalásra került volna sor. Az ilyen irányú tárgyalások kívánatosak ugyan, de egyelőre időszerűtlenek. 2. Olaszország, Ausztria 6e Magyarország között valóságos szerződést imak alá, amely lényegesen kimélyíti a három állam kapcsolatait. Politikai kérdésekben ez az egyezmény kötelezővé teszi a három állam közötti kölcsönös í«nácskérést. A három állam ivenként kétszer, vagy háromszor abban az esetben is kikéri egymás véleményét, ha nem következik be rendkivüli politikai esemény. A tanácskozás felváltva Rómában, Bécsben és Budapesten zajlik majd le. A római egyezményben nincs szó katonai segélynyújtásról A Temps a következőket jelenti a megegyezésekről — Olyan szoros osztrák—magyar—olasz vámegyezményről van szó, amely voltakipen felér vámunióval. Hire jár, hogy Ausztria Csehszlovákiával, addig Magyarorszán Jugoszláviával lépne gazdasági megegyezésre. Rassay nagy beszéde a telepítési javaslat ellen „A kormány az állampolgárok függőségét olyan mértékben építi k{, ami alkotmányos országban nem engedhető meg" A többség viharos jelenetek közben,nem adott engedélyt Matolcsy Mátyás beszédének folytatására — Éjfélig tartott az első S órás Ölés (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház hétfőn folytatta a telepítési törvényjavaslat vitáját nyolcórás ülésen. A vitának kiemelkedő eseménye Rassay Károly beszéde volt. A beszéd meghallgatására úgyszólván teljesen megteltek a padsorok. Rassay éles kritikájában mindvégig tárgyilagos maradt, a kormánypárt is nagy figyelmet szentelt a beszódnek Rassay beszéde előtt éles incidens támadt, amennyiben Matolcsy Mátyás, a kormánypártból kilépett fiataj ellenzéki képviselő beszédidejé nek meghosszabbítását kérte, a többség azonban nem járult ehbea hozísá. A jelenet izgatott vihart támasztott a Ház üléstermiben Az ülés során a késő éjjeli órákban az a hir terjedt el, hogv gróf Festetich Domonkos, akinek megválasztását petícióval támadták, a közeli napokban az Ítélet elótt — lemond mandátumáról. A képviselőház hétfői üléséről részletes jelentésflnk a kővetkező: A képviselőház hétfő délutáni ülésén folytatta a telepitési javaslat vitáját. Első szónok Matolcsy Mátyás volt. A földkérdés rendezésében radikális megoldást sürgetett. A magántulajdon tiszteletben tartása mellett effyben óriási áldozatot követel a nagybirtoktól. A birtokrendszer kártékony a népsűrűségre és embert megkötő ereje jóval kjsebb, mint a kisbirtoké. Altalános reformra van szükség, évenként legalább 100—120 ezer katasztrális holdat kellene felhasználni telepítés céljaira a tervezett 12 ezer hold helyett. Matolcsv beszédideje ekkor lejárt, félórás meghosszabbítást kért. A többség egyrésze nem akarta megadni a meghosszabbítást, ezért szavazásra került sor. A meghosszabbítás ellen szavazott a kormánypárt egvrésze. Az eredmény kihirdetésénél natv láTm tómadt. vrr ellenzéken kétségbevonták az eredmény pontosságát. Végül az elnök enunciálta, hogy a Ház 31 szavazattal 30 ellenében — nem adott helyt a kérelemnek. Matolcsv Mátyás erre beszédét a következő szavakkal feiezte be: — Ez az a politika, amelv megöli a magyarságot és a magyar nemzetet. Szavait a jobboldal naiv lármával és viharral fogadta. Pcrcckig tartott, amíg az elnök helyre tudta állítani a rendet. M e g a y-M e i s s n e r Károly szerint a Gömhös-kormány régi mulasztást pótol a telepítési iavaslattal. A javaslatot jónak megfelelőnek »'•s időszerűnek tartja, elfogadta. Ezután Rassay Károly állóit fel «zólásra nagy figyelem Közben. Leg•ulytfabb kifogása a javaslat ellen — kezdte —, hogy nem őszinte. Nem komoly szükséglet átérzés^ből ered. hanem csak választási ifiéret formai beváltása. 1935-ben a Gömbös-kormánv nem tartotta időszerűnek a földbirtokpolilikát, A kormány nem váltotta be a választások előtt elhangzott alkotmányjogi reformokat — folytatta. Nem tett semmit a kartelek ellen és a beharangozott hitbizományi javaslat is érintetlenül hagvta a nagy hítbizománvokat. A telepitési javaslat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Két szempont volt domináló: 1. a tömegek felé megtartani a látszatot, hogy olyan kormány áll az ország élén, amilven Széchenyi óta nem volt, 2. kiérdemelni bizonyos felső köröknél a legutolsó konzervatív kormánv cimet, amely kormány után csak radikális kormánv jöhet. — A javaslat címe: „Törvényjavaslat a telepitési és birtokpolitikai intézkedésekről", de a javadat csak a végén egy kis fejezetben foglalkozik a telepítéssel, mert a miniszter maga is tudja, hogv a telepítés mai viszonyaink között keresztülvlbetetlen. A telepítés a termelés struktúrájában 20 év alatt nem jelent változást azzal a körülbelül 3 százaléknyi területeltolódással, amit a javaslat a birtokelosztás terén jelenteni fog. A szociális ellentétet sem fogja enyhíteni a javaslat, mert csak az anyagiakkal rendelkező gazdáknak ad földet, a nincsteleneknek azonban semmit. A kormányzati reform 25 év alatt 35 ezer kisbirtokos érdekét képviseli, de a nincstelen milliók érdekeit nem szolgálja. A javaslat eredményeket nem jelent, de annál több veszélyt igér. Veszélyes az, hogy a kormány az állampolgárok függőségét olyan mértékben építi ki bizonytalan időre, ami alkotmányos országban nem engedhető meg. A földmüvelésügyi miniszter a javaslatban szédületes hatalmat kapott azzal, hogy kisajátítási jogot biztosit magának és azzal, hogy ő jelöli ki azokat, akik földet kapnak. Rassay ezután azl fejtegette, hogy szükség van földbirtokpolitikára, de az legyen reális és igazságos. A kormány a vagyonváltság-földeket használja fel és azokat a területeket, amelyek adóhátralék fejében kerülnek tulajdonába. Nem logikus, hogv rendszabálvokit ho* • nagybirtok elaprózódására, ugyanakkor a védettséggel az elaprózódást megakadályozza. Miért nem emeli fel a kormány az örökösödési illetéket, még pedig erősen progresszív alapon. Ez volna az igazságos és célravezető elíárás. Ilyen módon 25 esztendő alatt igazságosabb és megnvugtatóbb formák között olyan uton jutna földhöz a kormány, amelyet azután földbirtokpolitikai szempontból igénybe vehet. A továbbiakban tiltakozott az ellen, hogy az ellenzék nem volt tárgyilagos a vitában. Az ellenzék emelkedett szempontból és pártpolitika! érdekeken felül emelkedve teljesítette kötelességét. A kormány tegye félre a presztízs szempontjait. ismerje el az ellenzék aggodalmát, vonia vissza a javaslatot és vegve tárgvalás alá az'elhangzolt észrevételeket. Miután a iavaslatot nem tartía helyesnek, azt nem fogadja el. Lányi Márton szerint senki sem következtethet a javaslatból alkotmányjogi sérelemreA javaslatot elfogadta. Soltész János azt hangoztatta, hogv a kormánvnak elsősorban egészséges adórendszer életbeléptetéséről és azoknak az igazságtalanságoknak orvoslásáról kell gondoskodnia, ameIvek a földreform során merültek fel. A javaslatot nem fogadta el. S z i 1 v Márton a javaslat érdemének tartja, hogv a szélsőséges felfogások kőzött az aranyközéputon halad. A javaslatot elfogadta. Mózes Sándor hangoztatta, hogv a javaslat kirekeszti a nincsetleneket. Nem 25 éves programot kell adni, hanem az égető problémákat kell gvorsan megoldani. Csizmadia András uj honalapitásnaB tartja a javaslatot. Báró Berg Miksa politikumot lát a javaslatban. amellvel a kormány csak hatalmj tekintélyét akarja megerősíteni. A telepítés előtt a gazdaadósságokat kellene végleg rendezni. A' javaslatot nem fogadta el. Ezután az elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi ülését kedden délután tartsa. Az ülés éjfél előtt néhány perccel ért véget. Szerdára várják a Hitler uj javaslatokkal felel a focarnól hatalmaknak választ London, március 23. A nemzetközi politikai élet feszült várakozással figyel a német válaszra. Népszövetségi körökbén már hétfőre várták a válasz közzétételét, Bibbentrop azonban ismételten tárgyalt Hitlerrel és egyelőre még semmi sem szivárgott ki a részletekről. Kétségtelen, hogy a válasz döntő jelentőségű lesz az elkövetkező napok eseményeire. A Reuter Iroda berlini jelentése szerint a német külügyi hivatalban megkezdték n simításokat, a Londonban küldendő okmányokon, amelyeket Neurath báró külügyminiszter rövidesen Hitler elé terjeszt. Az okmányok tartalmát illetően Berlinben minden felvilágosítást megtagadnak. A Reuter Iroda legutóbbi ielentése szerint Hitler döntése szerdán várható; valószínűnek tartják, hogy nem lesz lényegesen elutasító. Ribbentrop kedden vissza» repül Londonba Berlin, március 23. Ribbentrop nagykövet kedden tér vissza Londonba. A Paris Soir berlini tudósítása szerint Hitler fel fogja hívni a locarnói hatalmakat, hogy végérvényesen hantolják el a locarnói és versaillesi szerződéseket és teljes egyenjogúság alapján uj alapokra támaszkodva, tábula rasával induljanak ki. Hir szerint London mái» kedvezően fogadia ezt az elgondolást és Ribbentrop azért utazott Hitlerhez, hogy ennek alj tervnek nagy vonalait tanulmányozza. Ribben-i trop az európai béke megszervezése érdekébert és a locarnói javaslatokra adott elutasító válasszal fog visszatérni Londonba. Keddre halasztottak a Népszövetség vitáját London, március 23. A Népszövetségi Tanáo» hétfőn délutánra kitűzött ülését kedden dilutánra napolták el. A Tanácsnak hétfőn meg kellett volna kezdenie a locarnói hatalmak emlékiratáról szóló vitát. Egyes tanácstagok aztí javasolták, hogy a hétfő délutáni ülésen a locarnói hatalmak képviselői számoljanak be ja* vaslataikról. Paul-Boncour, Franciaország minisztere az indítványt elutasította azzal ar indokolással, hogv a? eljárás kérdésében másának a tanácsnak kell döntenie. Ilyen körülmények közötti jobbnak látszott a hétfői ülis elnapolása.