Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

D£I. MAGyARORSZAG 1936 február 9. Értesítem a n. é. közönséget, hogv üzletemet áthelyeztem Kárász u. 10. sz. alá, a n i 0. Szent István Társulat könyv- idll UoZ. kereskedés rérrj helyére. — KesilyO éi (OzAktszlO szakOz'ei. 39 cerosa szarvából ö találta fel a bátorsági varázsszert és az eukaliptusz kérgéből a malária elleni gyógy port. Többórás pihenőt tartottunk a községben, majd a továbbindul ás előtt felkerestem Obel kíséretében a varázsszereket gyártó európai csodaembert. A Barbieri mellett egy kis fehérre mázolt casaban lakik az európai feltaláló, aki kuruzslásból él a félvad, értelmetlen agyú benszülöttek kőzött Mosolyogva meséli el, hogy az első abesszin csapatok az ö általa készített bátorsági varázsszerrel indultak el a frontra. Mióta Aduat megszállták aa olaszok, azóta nem sízállit csodaszeréből Etiópiába, hanem csak a szomáliaknak és az ascarifcnak ad el belőle. Bátorsági varázsszerét használta Lidzs Jasszu, az egykori abesszin császár Is, aki jelenleg száműzetésben él. Bucs/uzóul megkínál egy marék olaj-baccaval, csak arra kér, hogy visszafelé újból látogassam meg. Kíváncsi ugyanis, milyen a helyzet Adua környékén, mert ide a friss események hireinek csak csekély töredéke jut el. Ghinda Hamasienen keresztül vezet az utja a frontra igyekvő katonaságnak. IMA-VALUTA, MARIA TERÉZIA TALLÉR Eritreának ebben a kis helyiségében ismertem meg ennek a vidéknek egyik igen érdekes szokását. A vásárba indulás előtt a család tagjai körültérdelik az eladásra készülő álrut. Flyen helyzetben mindegyik megiszik egy bicchiere tecst, (méhsort), majd hosszú imájukban arra kérik az Abuunát (egyházfejedelem), hogy ne engedje a jövőben sem a közelükben a selvaggiót .(vadat) s adjon még a jelenleginél is jobb, bőségesebb termést Vallásuk irja elő, hogy ilyen szertartás kíséretében kell útnak indítani a mercatóba az árut. Az egyik mistoaffareben vettem zsineget. Itt láttam először Mária Terézia tallért, az egzótikus vidék lakosságának ezt az örökéletű pénzét. A meglehetős közelben fekvő front egyre változó hírei nem nagyon nyugtalanítják Ghinda lakosságát. ők is tudatában vannak a természetalkotta védettségükkel, meg olyan, hogy szinte megközelíthet« tleneík. A szankciók várható ereje nem tud sebet ejteni rajtuk, mert vidékének gazdagsága magában rejt mindent, ami a létfenntartásokhoz, az ő igényeik szerint szükséges. EGY KIS FALUBÓL SZÁZ ÖNKÉNTES KATONA Az egyik benszütött meséli, hogy több, mint szál katonát vittek az olaszok harcba a községből. Eddig négy ghindai halálhíre jutott a község be. de tudják azt is, hogy az élők közül nagyon sokan kaptak kitüntetést. Minden kamdin (szombat, ennek a vidéknek a népe ezt a napot szenteli meg vasárnap helyett), a chieseban (templom) külön misét mondanak a hősök lelkiüdvéért. Ezen a szertartáson részt vesz a község és a széles kör nyék benszülött lakossága. Ghindában nem kellett sorozni az olaszoknak, mert a fegyverforgatni tudó ascarik mind önkéntétén jelentkeztek a hadbavonuMsra. Massaua és általában a tengerparti vidék helységei nagyon szegény pálmákban. Van mindegyiknek ugyan a város határában egy pálmaligete, de i zeket gondosan ápolni kell, hogy megmaradjanak. Itt Ghinda Hamasien környékén láttam afrikai utam alkalmával először olyan pálmacsoportokat, amelyek maguktól nőnek, fejlődnek és nem szorulnak ápolásra sem. Az itteni ózondus levegő kicsalogatja a párolgó földből az étkezésre használható növények ezreit. A hegyoldal itt már tele van sokszinu apró virágocskák tömegével és elvétve lehet látni opál'kék árnyalatban pompázó szirmú nonliestét is. Ghinda Hamasien kapuja egy uj világnak, mely Afrika misztikus, vonzó erejében rejlő csodálatos gazdagságot tartalmaz, de .néMbeo hordja ennek * népnek minden lelketeme'ő szegénységét. Hermann József. A kuruckirály kincseit akarja felkutatni Késmárk földalatti alagutjaiban Tököly Imrének egy Lengyelországba elszármazott ivadéka Késmárk, február elején. Ezek az öreg városok, a hepe-hupás uccáival, apró udvarok köré épitett ; miniatűr házaival mindig visszavisznek abba a | világba, amelyben több volt a romantika és ke: vesebb a gond. Düledező öreg várfalak, amiikaek | a tetejét megette az Idő, vagy elemiésztette a láng, 1 körbeszaladó sáncok, karcsú tornyú városháza a macskafejü kövekkel kiflaszterozott piactér kellős közepén, fából épült templom, az évszázados öreg vár udvara szélén itt felejtett ezer esztendős kápolna: valahogyan nem illenek bele korunkba, ahol rádión száll a tárogató nótája, gépmadár kering ott, ahonnan egykoron csak a héjjá csapott le áldozatára és gázbombával harcolnak a katonák, akiknek ősei kurucoknak és talpasoknak ismerte késmárki gróf Thököly Imre örökké harcban élő, hegyektől csókolt, sebesfolyásu patakoktól öntözött birodalma... KÉSMARK ÜNNEPRE KÉSZÜL Késmárk ünnepre készül. Szeptemberben negyedezredéves fordulója annak, amikor a budavári palota ormáról lekerült j a félholddal díszített lófarkas török lobogó. Ér' sekujvár és Esztergom után Budavárát is visszafoglalták a töröktől. Az évforduló Késmárk számára külön ünnepet jelent; abban az évben, amikor a budai mozlim minarettjének erkélyén utoljára tette össze keletfelé fordulva két karját izlám papja: áldozott le Thököly Imre csillaga azon a darab földön, amelyet a török segítségével ' akart visszafoglalni a Habsburgoktól. Most van i kétszázötven esztendeje annak, hogy a késmárki i gróf elhagyta első törökországi fogságát, sereget szervezett, magaköré gyűjtötte a vármegyéik elkeseredett népét, urat és parasztot egyaránt, Zeliznén diadalt aratott a császári csapatok fölött, hogy aztán elbukjon és önkéntes száműzetésbe menjen a kisázsiai Izmid-Nlkodémiába, ahol husz i esztendő múlva örök álomra hunyta le szemeit anélkül, hogy hazáját mégegyszer is megláthatta volna. Ezt az évfordulót ünnepli meg Thököly Imre városa: Késmárk. • THÖKÖLY-KINCSEK LEGENDAJA A késmárki Thőköly-íinnepségekkel kapcsolatban újra sokat beszél a Szepesség népe a kurneklrály kincseiről. írások szólnak arról, hogy a kuruc Időket követő szomorú esztendőkben, amikor Caraffa vértörvényszóke egymás után hozta halálos itéleteteit Eperjesen, Lipót császár társzekerekkel szállíttatta Bécsbe a Thököly-vagyont. A néphit azonban azt tartja, hogy a kincseknek csak egy elenyészően kis része jutott a császár palotáiba és mázsaszámra maradt az arany, ezüst, meg a drágakő abban a titkos alagútban, ahova kincsét menekülése előtt elrejtette a kuruckirily, gróf Thökölv Imre. Egy Krakkóban élő lengyel állampolgár, akit Teleki Ivánnak hivnak és aki Thököly Imre egyenes leszármazottjának tartja magát, évekkel ezelőtt érdekes ajánlatot tett Késmárk városának. Megírta, hogy birtokában vannak okmányok, amelyek megjelölik azt a helyet, ahol Thököly Imre kincsei elrejtve várják azt az időt. amíg valaki reájuk akad. Teleki Iván azt az ajánlatot tette ; Késmárk városának, engedje meg. hogy a saját i költségén ásatásokat végezzem, az engedélyért ! cserébe felajánlotta azt, hogy a megtalálandó ' kincsek felét a városnak engedi át. Késmárk város tanácsa tízezer dollár összegnek megfelelő készpénz letételét kivánta óvadék cimén Teleki Ivántól, aki a kauciót akkor nem tudta letenni, de hir szerint most eleget tesz majd a város ki1 vánságának és még ebben az évben hozzáfog a 1 Thököly kincsek felkutatásához. A PEeTIS-KATAKOMBAK Késmárk főterét hosszú alagút szeli át. Másfél kilóméter hosszú ez az alagút, a vár udvaráról indul ki. átmegy a régi templom alatt, keresztülszeli a főteret és a kijárata még látható a régi vár szücskapu-nak nevezett romjainál. A bejáratot és a kimenetet törmelék torlaszolja el, ennek az alagutn.ik egy részét, azt a darabot, amely a késmárki római kathollkus templom alatt vezet el, pestis-katakombának nevezték, azért, mert évszázadokkal ezelőtt amikor a fekete halál tizedelte meg Késmárk lakóit, ide dobálták be és öntötték le mésszel a pestisben elhalt polgárok hulláit. Állítólag a pestis-katakombából nyílik az a keskeny folyosó, ahova Thököly Imre menekülése előtt elrejtette és befalazta kincseit. A Krakkóban élö Teleki Ivánnak — legalább ő igy állítja — birtokában vannak olyan terxrajzok, amelyek megjelölik a kincsek rejtekhelyét. Maga a Thököly vár egyébként még ma 1» áÜL A tizedik században az épület őse kolostor volt, első hely« a Szepesség katholicizálásának. A XII.-ik század végén alakították át határőrségi várrá. Thököly Imre nagyapja, Thököly Gáspár, a maga idejéneik messzeföldön ismert pénzügyi vezére szerezte meg harmincezer forinton a várat, amelynek Thököly idejében négy hatalmas udvara, három lovagterme és hat tornya volt. Ebből három megvan ma is Az istállókban márvány jászol elé kötötték a lovakat és minden lónak külön tükre volt. A tükrök nyomait ma ia láthatjuk még. Ma a városi muzeum egyrésze van elhelyezve a várban, egyes helviségek kaszárnya céljaira szolgálnak, de a Thököly-jubileum alkalmából a város kaszárnyát akar épiteni a katona-» ság számára és a felszabaduló szobákat muzentn céljára kívánja átengedni. Sok pénzbe kerülne ez a megoldás, de ugy mondják errefelé: futja majd a Thököly kincsekből... ^ J*b" IA Z A L A B B FELSOROLT 30 ui hönuu mnezeti DELMAGYARORSZAG kölcsönkönyvtár ába! Tschuppik Aretz Fábián _ Kertész 3 Kassák , Buck t Vaszary Barabás Finck Szenes Szomory Hilton Goodwin Gardner firey Chart eris Baxter Neumann Körmendi Maugham Prinzessin Stephanie Tutsrhek Nvirö Bibó Surányl Maurlac Dsrkó Tamás Mária Terézia 16.90 Marle Luise 11-2» Különös háború 8.80 Juliusi szerelem 150 Három történet 3.60 A három fiu Csak te 2.00 Ég az erdő ».40 Utat tévesztettél 1 — Eavszer élünk 4.20 Bodnár Lujza 280 A kék hold 3 — Nincs kegyelem 1 — Vonitó kutya 1.— Futótűz 1.— Izgalom 1'.— Elnémult revolver 1 — Uj Cézár 4.80 Bűnösök 5.— Einzahl erste Person 8-70 Tch sollte Kaiserin werden 10.20 A én utam 6.— Az én népem 8.— Nincs irgalom 8.— Egyedül vagyunk 15.— Tűzfolyam 4.50 Csipkebokor 6.20 Két part között 4.80 A könyvnek bolti Ara P 134.65 Naponta cserélhet könyvet tehftt 80 tllíérért 133 peng« értékűt vehetIgénybe.