Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

1936 február 9. D 11 MACiYARORSZAG 7 Egy délelőtt a sertésfronton Az elmúlt héten 8 vagon sertést exportáltak a szegedi vágóhidról — A szegedi zsir utja Angliába, Németországba és Csehszlovákiába (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi vágóhídon az utóbbi napok izgalmai elültek és ma már nyogalomban folyik a vágottsertós Németországba való exportálása. Az elmúlt hót mérlege kielégítő: a szegedi vágóhidról nyolc vagon vágott sertés indult el a német piaook felé. Szombaton délelőtt három vagont vittek el a vágóhid-pályaudvarról. Ez a három vagon a következőképen oszlott el: Egy vagon a Hangyáé, egy a szegedi iparosoké, egy pedig a csabai iparosoké. A környékbeli városok iparosai is Szegeden vágatják az exportálásra kerülő sertéseket. Hatalmas, különlegesen épített vagonokba rakják az árut. A kocsikat felül és oldalt jéggel rakják meg. Egy vagonba ioo darab egész, illetve 200 darab félsertés kerül. Mielőtt a vagonba tennék a sertéseiket, a mázsálásnál ellenőrzik az árut. Csakis fiatat sertések kerülhetnek exportálásra, az öreg sertéseket a megbízott átvevő számontartja. Mielőtt a vagonokat lepecsételnék, még néhány doboz száraz jegel dobnak a vagonba. Ez a száraz jég — 80 fok hideg, puszta kézzel nem érinthető, mert a tűzhöz hasonló égési sebeket ejt a bőrön. A megrakott kocsik három nap alatt érnek Németországba. Érdekes és szinte izgalmas a vágóhíd élete. A vágóteremből a sertések csigákon futnak tovább a kopásrtóba, onnan a tisztilóasztalra, kerülnek, ahol éles késekkel levakarják a szőrözetet, lemossák a sertést és kefével alaposan, hófehérre kefélik. Az exportálásnál nagyon kell vigyázni mindenre, mert a piac nagyon kényes valami és könnyen elvész, ha az áru nem megfelelő. Kiss Lajos, a szegedi húsipari szakosztály társelnöke kalauzol végig a hatalmas vágóhídon. A hütőkbei szorosan egymás mellett állanak az eheti exportból kimaradt sertések. Ezek már csak a jövő héten kerülhetnek vagonokba, de egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyi lesz a jövő heti kontingens. Amerre megyünk, mindenütt belebotíunk az egykori angol 1 export maradványaiba. A kopasztóteremben egy hatalmas perzselőgép áll, használaton kívül. Az angolok kívánságára állították fel evekkel ezelőtt, olajjal működik. Az angolok-, nak csakis a perzselt sertés kellett, ellen tétben a németekkel, akik csak forrázott sertést vesznek át... Az egyik nagy hütőszoba mellett kisebb szoba áll, benne hatalmas, földbe sülyesztett kádak. Ezek a kádak az angolok idejében tele voltak páclével, egy-egy kádban egy vagon sertés pácolódott. Mtet ezt a szobát is hütővi'f alakit ják át, mert a meglévő hűtők kicsinyek ... A •legérdekesebb vágóhídi üzem a zsírolvasztó és feldolgozó üzem. Itt egy fiatal tisztviselő, Goldgruber György magyaráz. Az iparosoktól átvett fehér árut hatalmas üstökben olvasztják. A 120-as hőfokú zsir csöveken keresztül fokozatosan hűl, aztán a keverőgépekbe kerül. A keverőkiiitik az a feladatuk, hogy a zsírt sürüvé keverjék. Amikor ezekből a gé e!.'ől tovább ömlik a zsir, egészen tejfehér szinü, elveszti olva lékonyságát és hűtés nélkül is megmarad nyári melegben is szilárd á lapotban. A földszinti keverőgépekből a zsir r«öveken keresztül lefolyik a pincébe. A csövek vége csappal van ellátva. Itt történik a töltés. Huszonöt kilogramos ládákba töltik a zsirt, amely a csapon keresztül ugy folyik, mint a tej. Kétháiom óra alatt összeáll a massza, most már csak a rvakko'ás van hátra. Minden egyes ládát állami zárjeggyel látnak el a Külkereskedelmi Hivatali emberei, hogy az áru megfelel az előirt követel menyeknek. A zsir savfoka maximálisan 1.6 lehet, ennél magasabb savfoku zsirt nem exportálhatnak. A németek 25 kilós faládákban kapják a magyar zsirt, az angoloknak kétféleképen is csomagolnak- Vagy hordókban, ez a leggyakoribb, vagy kétrészes faA felhőtlen, tikkadtkék színben pompázó ég kárpitját a tündöklő csillagvilágnak ezernyi fénye ragyogja be. A hátunk mögött maradó Massaua felől az ezüstös telihold int kacéran bucsut. A távolból hallani lehet még a trópusi város életkedvvel telített zűrzavarából is egy-egy hangfoszlányt A cápáktól hemzsegő zöldvizü tenger ugy búcsúzik el tőlünk, hogy a hegyek felé törtető kis karavánom után is elküldi forró, nehézfajsulyu légáramlatában a csókját. A poros, göröngyös úttesten lassú lépésekben halad a karaván. Elől a raálhát-cipelő szamaramat vezeti Arod, a fiatalabbik szolgám, aki kezében hatalmas fáklyát tartva világítja be a holdsugárral cirógatott utvonalat, öszvérháton, Obel, a danakil szolgám kíséretében, mintegy tiz méter távolságban követtem a málhavivőket. KARAVANNAL MASSAUABÓL A VÉRZŐ HADSZÍNTÉR FELÉ Massauból kiérve, a város végén jellegzetes tüskebokrokikal tarkított homokos sikság terül el. Az ut mentén elszórtan lehet találkozni kis növésű, elernyedt fáikkal és égnek törő, délceg euphorbiákkal is. Távolodva a tengerparttól, amelynek: aszaló levegőjű fővárosában három élményekben gazdag napot töltöttem, egyre ritkább látvány lesz a kietlen, termőföldnek egyáltalában nem használható terület. Az országúttal párhuzamosan vasúti sínpár szalad, melynek szálai a horizonton már látható, kékes-fekete erdőségek völgyein keresztül Asmarába, az eriterai fővárosba vezetnek. Az ut mindkét oldalán egy-egy vastagabb törzsű fa árnyékában vályogból készült, zsuppfedeles házikók húzódnak meg Vezető szolgám magyarázza, hogy ezeket a putrikat a legkisebb viládákban, amelynek a súlya kétszer 28 libra. Az angolok a legkényesebbek. A hordóknak vadonatújaknak kell lenniök, nem szabad azokat gurítani, nehogy bepiszkolódjanak, mert különbeni nem veszik át. A piszkos hordót lefényképezik és elküldik a Magyar Külkereskedelmi Hivatalnak panaszos levél kíséretében. Szegedről Angliába. Németországba és Csehszlovákiába irányul a zsirexport. Havonta 10—15 vagon megy Szegedről ezekbe az országokba. A mult évben 118 vagon volt az export, az idén — mondják — kissé akadozik, döcög az export... Itt látjuk csak valójában, hogy mit jelen» az export. A Szegeden feltalálható összes kádárokat foglalkoztatják, egy hordót 13 pengőért készítenek el. Egy fürészgyár kocsiszámra szálllitja napról-napra a gusztusos ládákat. Mindenki keres, mert mindenki dolgozik. K. Gy. har i* elsöpri a föld színéről és utána a besnntlakóknak minden esetben újra fel kell építeni őket. Az itt látható viskókat, melyek a mifelénk található cigámykunyhókhoz hasonlítanak, ezen • vidéken csak alvásra használjak a benszülöttek. Mivel a nyitott, barlangszerü lakásokban értéktárgyakat nem hagyhatnak, azért bízzák ércpénzüket megőrzés végett ismert kereskedőkre, akiknek ezért szívesen fizetnek őrzési dijat is. Hegyek szük valléi között visz az utunk. Nagyon nehéz a terep, pedig országút. Minden husz lépésre megállnak az állatok pihen™. Körülőttünk áthatolhatatlan erdőségek vannak, előre jutni más irányban itt lehetetlenség. Harcászati szempontból olyan rész ez, hogy két gépfegyver kereszttüze elzártiatná itt a keresztüljutást. Már pirkadt, amikor a kis karaván elérte az első nagyobb települést. Én azonban nem merném nézni ezt semmiesetre sem egy 1400 lakosú helyiségnek .. A RINOCEROSZ SZARVABÓL CSINÁLJÁK A BÁTORSÁGOT Ghinda Hamasien ezer méter magasan fekszik a tenger színe felett. Jellegzetes földviskói között, lapostetejü, szárított agyagtéglából készült házak jelzik azt, hogy a civilizáció gyermekcipőben átszaladt már ezen a vidéken. Az asmarai vasút' vonal is érinti a községet, melynek lakói egyéb ként teljesen Massauaból élnek. A háború kitörése óta különösen fellendült a kis község lakóinak kereseti lehetősége Terményeiket szép áron tudják értékesíteni s a benszülöttek túlnyomó része munkaalkalomra talált a massauai kikötőből. A danakil guidám meséli, hogy Ghinda Hamasienben van egy európai ember, aki különféle varázsszerek készítésének hirneves ezermestere; A rino ynminnn^Ami! LaIamm..AI> készen és rendelésre, ágry és asitalnemüek, sifonok, Menyasszonyi kelengyék „ poiiaK lasívMiei. Csillárt, rádiót Mctcnn Pcillévnuár saídl szegedi üzletében vdsá *Vt LILIM uSllldlyycir rolton! Néhány tájékoztató ár 4 léngu modern ebédlőcsfllár P 17.AUólémpa, modern 3.SO 12 HETEOR villamossági és Csillár-Guár R. T. "zegedi Uziele: KARASZ UCCA 11. TkÜEFOM. 33-76. vedvei« tlxetést íenéielek. Lnló könyvecskére 6 Havi hitel. Kértük 20 kirakatunk megtekintéséi Viláumárkás ORION 2x1 rádió havi 8 pengős részletre kapható. Díjtalan bemutatás. AZ AFRIKAI HÁBORÚ NYOMABAN Európai „varázsló" csodaszereit használják ( a kis abesszin falvak lakói (Magyar újságíró helyszíni riportja Abessziniából)