Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-09 / 35. szám

DÊLM ftöYflKORSZAG ÍSeOEO. Szerkesztősig: Somogyi ucca >2. L. ero. Telelom 23-33.- KlodúttlvalaL kmesOnkOnyvMr «s Jegyirodái Aradi ucca S. Telelőm 13-06. - Nyomdát Löw Upól ncca 1«. Teleiont 13-00. . lavlrntl lavélclmj Délmagyarország, Szeged, D háború hacillushordozói Mintahogy nem a forgalom hívja életre a vasúti sineket, de a vasúti sínek teremtik meg a forgalmat ott is, ahol a forgalomnak egyéb tényezői nincsenek meg, — nem a világpolitika problémái indítják útnak a diplomatákat, de a diplomaták, ha már egyszer utaznak, világpolitikai problémákat tárgyalnak meg egymással. Ha három gazda összejön, az időjárásról beszélnek, a magas adóról és alacsony terményárakról. Ha három iparos egy asztal mellé ül le, a fogyasztók vásárlóerejének csökkenéséről, az igények elsorvadásáról s a kibírhatatlanul magas közterhekről tárgyalnak egymás között. Az ügyvédek arról, hogy nincs per és nincs fizetni tudó ügyfél, a mérnökök arról, hogy nem építkezik már senki, az orvosok azon siránkoznak — joggal —, hogyha van beteg, az nem fizet s ha fizetni tudna, akkor elotizzák és elmabizz á k előle. A hölgyek, ha összejönnek, cselédkérdésről, piaci árakról, receptről és arról beszélnek, hogy Malvinnak hat pikkje és hét treffje volt s ezzel a bombalappal sem adott forszot. Szóval: mindenki a foglalkozási körébe tartozó dolgokról beszél, tárgyal, vitatkozik — nem csoda hát, hogyha egyszer útnak kerekednek a diplomaták, éppúgy beszélik meg egymás között a világ legnagyobb kérdéseit, mint a cipészek a bőrárak drágulását, vagy az asztalosmesterek a nyolcórai munkaidő előnyeit és hátrányait. Suum cuique. Az angol király halála föllenditette a diplomatáknak és külügyminisztereknek utazási kedvét s ha már összejönnek s ha már módjuk van egymással beszélni, ők is csak arról beszélnek, ami őket a legjobban érdekli s foglalkozásuk körébe leginkább vág. Így kerültek most a közérdeklődés Jupiter-lámpája elé azok a nagy kérdések, melyek íratlanul s ki sem mondva a világpolitika tényezőivé váltak. Az angol—német közeledés, a francia—szovjet orientáció, a balkán államszövetségnek Bulgáriával tervezett kompletirozása, a kisantantnak Ausztriával való kiegészülése, Japán féltékenysége minden olyan tervvel szemben, mely közeli és távoli ellenfeleinek megerősítését igéri, a gyarmatok kérdése, az osztrák probléma, a restauráció lehetősége. Olaszország izolálása és nekünk mindenekelőtt és mindeneken felül — a magyar kérdés; ez a felsorolás nem pontos és nem teljes s mégis világosan demonstrálja azt, hogy mennyi megoldatlan probléma rothasztja és üszkösiti Európának még hadisérült szervezetét, mennyi idegen szövet szivja el az élet táplálékát a legyengült szervezet elől s mennyi megoldatlan probléma rohasztja és gés ijeszti, a rombolásnak hány forrása remegteti meg a világ békéjének várását és akaratát. E kérdések közül nem egy — mint a betokosodott góc, — nem is zavarta a kontinentális szervezet életfunkcióit. De most a miniszteri utazások akuttá tettek minden régi bántalmat s minden egészségháboritásnak jelentőségét fokozták. A diplomaták programjuk szerint mindig a békén fáradoznak, de mindig viszályokat keltenek fel s forrósitják a kiszikkadt mezők fölött az „öngyuladásos" atmoszférát. Az az ortodox meggyőződés vezeti őket. hosrv a békeszerzőVasárnap, 1936 február 9. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 35. »z. ElOEiZETES 1 Havonta helyben 3.ZO, Tldéken es Budapesten 3.00, KUliHldtin • 4U pengő. — Ügyes tiAm Ara hétKÖ». nap IO, vasár- 6s Ünnepnap te ilil. Hlrdeiések felvétele tarifa szerint. Meglelenllc héttő utvet^tével nanonta reggel désnek még mindig a háborúra való készülődés az egyetlen hatásos és sikeres eszköze. A békében utaznak, de podgyászuk a háború mikrobáit terjeszti. A háború baktériumhordozói ők, a béke vizét prédikálják, de maguk a háború vörös, véres borát isszák. S ezen nem is lehet csudálkozni. Minden tárgyalás, amelyik megegyezéssel nem végződik, csak tovább szitja az ellentéteket. Mintahogy a peres felek a tárgyalás után jobban gyűlölik egymást, mint a tárgyalás előtt, de minden nyilatkozat, érv, hivatkozás, ¿»mivel az egyik fél a maga igazát vitatja, a másik álláspontjának gyöngítésére alkalmas, éppúgy ezek e tárgyalások is csak az ellentétek exponálására, az érdekkülönbözőséi,ek kiszinezésére, a békés megegyezés akadályainak demonstrálására alkalmasak. Találkozás nélkül nem tárgyalnának, tárgyalás nélkül hihetnének a tárgyalás sikerében, összejövetel nélkül bizhatnának abban, hogy a békés megegyezéshez csak az hiányzik, hogy nem jönnek össze. Á külügyminiszterek, kancellárhelyettesek és diplomaták, akiknek mindegyike népe mandátáriusának hiszi magát, a történelem szószékéről beszél s a világtörténelem kuliszszáit tologatja, lassankint szépen hazaérnek s ha utjuk eredményeit össze akarják foglalni, megállapíthatják, hogy eltemettek eg/ jó királyt és temérdek jó gondolatot Egy kicsit felfonósitották egész Európában a levegőt, mozgásba hoztak minden nyugvó problémát, fölidézték a kibékíthetetlen ellentéteket, virulenssé tették a dögvész kórokozóit, darabokra szaggatták újra Európa testének alig-alig összenőtt tagjait, ahelyett, hogy egymás mellé állították volna a nemzeteket, egymással szemben sikerült őket felállítani, Szóval: megtették azt, amit tőlük várni lehetett. Nem tagadták meg önmagukat s nem tagadták meg ennek a zűrzavaros világnak SZÍVÓS, kitartó szolgálatát. A diplomaták lassan megpihennek, de az általuk életrehivott problémák, mint bűvészinasok forronganak és mérgeznek tovább s nincs parancs, nincs hatalmi szó, mely vissza tudná őket kényszeríteni a — genfi békepalotába. A diplomaták elvégezték kötelességüket, „a gép, — a rombolás gépe — forog s az alkotó pihen". Fland'n nyilatkozata a francia államtanácson a külpolitikai helyzetről M A francia kormány telles összhangban működik együtt Londonnal" Páris, február 8. Flandin szombaton délután az államtanácson hosszasan ismertette a külpolitikai he'yzetet. A nyilatkozatot részletes vita követte, amelynek során a miniszterek több pontra nézve felvilágosítást kértek a külügyminisztertől.. A Paris Soir jelentése szerint Flandin külpolitikai nyilatkozata a kövenkező pontok körül forgott: 1. A párisi megbeszélések ügye, amelyeknek középixjntjában a Starhemberggrl folytatott eszmecserék állottak. 2. A dunai egyezmény kérdése. Az erre vonatkozó tárgyalások Olaszország bevonásával fognak lefolyni. ' 3. A francia—szovjet egyezmény ügye. amelynek jóváhagyása felől kedden dönt a francia képviselőház. Flandin nyomatékosan hangoztatta, hogy az egyezmény minden nemzet számára nyitva áll. 4. A rajnai katonamentes földőv kérdése. Flandin közölte, hogy a külügyi kormány Londonnal teljes összhangban meg fog tenni minden szükséges óvintézkedést. Angol bizottság Berlinben Páris, február 8. Az Information berlini jelentése szerint szakértőkből és repülőtisztekből! álló angol bizottság néhány nap óta a német fővárosban tartózkodik. Külképviseleti körűkben azt hiszik, hogy az angol bizottság berlini tartózkodása összefüggésben áll lord Londonderry volt angol miniszternek a német vetető államférfiakt kai folytatott eszmecserével. Az olaszok folytatják az útépítést és a felderítő előretöréseket Repttlőrafok a Tana-16 fölöíi Addisz-Abéba, február 8. A déli harctérről jelentik: Az olaszok folytatják a Ganale Doria vidékén felderítő előretöréseiket. Vebbe Sebeiinéi egyelőre teljes a nyugalom, az olaszok itt csupán állásaikat épitik ki és utakat készítenek. Az északi harctéren szintén lázas sietséggel rend behozzák az olaszok a Mckalléba vezető öszszes utakat. Az északi harctéren megerősödött az olasz repülők tevékenysége. A repülők hir szerint az egész Tana-tó vidékét, az angol védett területet és egész Godiam tartományt berepülték. Róma, február 8. A sajtó- és propagandaügyi minisztérium szombaton a következő hadijelentésö adta ki: — Csapataink megerősítették a lásúkat és továbbra is nyomást fejlettek ki az ellenséges osztagokra. Az ©llenséc visszavonult a Vebbi Gestrcn