Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-28 / 51. szám

DÉLMAGYARORSZXG 1036 február 28. aavi műbor: Pénteken este; Svihákok. Operett. Sziklai Jenő felléptével. Páros bérlet 28. Szombaton délután: Mosoly országa. Ifiusáci előadás Filléres helyárak. J g Szombaton este: Svihákok. Sziklai Jenő felléutével. Páratlan bérlet 28. Vasárnap este: Svihákok. Sziklai Jenő felléptével. Bérletszünet. Szelvények érvényesek. 4 szegedi muzsikusok Liszí-emlékhangversenye Szegeden, az egész országban páratlan nagyszerűséggel bontakozik ki a Liszt-kultusz. Valamenynyi zenei testület képességének makszimumával járul iá nagy Titán emlékének megünnepléséhez. Ebben a nagy szellemi megnyilatkozásban erő és lehetseg van, annak szent akarása, hogy az ország nagy ünneplőivel egyenrangut produkáljunk. Szegeden sok lelkesedés tud kirobbanni, hia nagy szolgálatokról van szó, a legszebb bizonyíték a csütörtöki Liszt-hangverseny is, amely az ifjúságnak nemes menetű impozáns marcia sub Rómája volt, hogy a Liszt-kultuszért sorompóba álljon. Mi, lakik hittel és bizalommal, tettel és lelkesedéssel voltunk mindég harcosai és hirhordói Szeged kultúrájának, magunk is elámultunk a tehetségek sokaságának felvonulásán. Nem mulaszthatjuk el, hogy ennek a remek monstrehangversenynek, amelyen felvonult tizennégy pianista, megszervezőinek ne nyujtsuk át az elismerés hervadhatatlan piálmaágait. Kollár Pál művészi és pedagógiai sikere volt elsősorban a hangverseny, hiszen résztvevői nagyrészt az ő növendékeiből kerültek ki. Dr. Kun Izidor, 'a Harmónia igazgatója vetette fel a szép eszmét — vonuljanak fel az összes szegedi pianisták. Az ő fáradhatatlan agilitása teremtette meg a kereteket. A szervezés munkája az ötlet, hogy legyen ebből országos esemény, uz ő nevéhez fűződik. A két lelkes muzsikarajongó megtetto kötelességét. * A Tisza termében lázas izgalomban „drukkolt" a közönség Tizennégy zongorista rengeteg hozzátartozója a rádió vezetékekre tapadt szemmel imádkozott a debütánsokért. Megjelent iá speaker és bemondta az első számot. A hangversenyen, amelyet a rádió is közvetített, a bevezető beszédet dr. P á 1 f y József polgármester tartotta. Beszédében többek kőzött ezeket mondtia: — Minden Liszt-méltatást elégtelennek és erőtlen próbálkozásnak tartok ahhoz a dicsőséghez mérve, amelyet Liszt életében és elmúlása után örökéletű müveiben önmagának kiküzdött. Liszt zsenijének külön értéke, hogy férfiasan meg tudott birkózni érvényesülésének útjába került akadályokkal és abban a században ragyogott fel mindent tulárasztó fénnyel, amely század Isten különös kegyelméből a legkiválóbb szellemek példátlanul gazdag korszaka volt. — Liszt géniuszának csak szivjósága volt nagyobb, mely kimerülhetetlen paziar bőkezűséggel ontotta lanyagi áldozatait a szenvedőknek és nélkülözőknek. Ha életkörülményei már zsenge gyermekkorában elszakították is Lisztet a magyar környezetből és nyughatatlan szelleme örök vándorlásra kcnyszeritették, kétségtelen, hogy melegen érző magyar szive és a magyarok iránt érzett testvéri rokonszenve minden idegen elhóditási kísérlet ellenére holta napjáig érintetlenül a mienk maradt. A mi nagy muzsikusunk dúsan adakozó nemes szivét az 1879-iki szegedi árviz földönfutóvá lett magyarjainak szomorú sorsa is annyira meghatotta, hogy a szegedi árvízkárosultak Jelsegélyezésére három hangversenyt rendezett, amelyek tetemes összeggel gyarapították a szegedi segélyakció sikerét. — A mai estén a szegedi zongoristák hoznak egy-egy szerény babérlevelet Liszt Ferenc hatalmiiis emlékkoszonijába, amelyet a nemzet kegyelete, megbecsülése és szeretete helyez a bayreuti sírdombra. Ezt a szerény csokrot átkötöm Szeged város hálás emlékezetének szalagjával azon hő óhajtás mellett, hogy Liszt Ferenc emlékezete buzdító példaképen hasson a magyar zene művelőire és eredményesen működjön közre a magyar nép lelkében élö n|agy kulturértékek kivirágzásához és általános elismeréséhez. A Szegedi Városi Énekkar Egyesület a legújabb férfikar, énekelte ezután finoman árnyaló előadásban, hangszerkiséret mellett Liszt „Csodálatos dolog" e.imü szerzeményét. A dirigens Fricsav Ferenc kiváló kórus-klarmesternek is bizonvult. Most felvonultak selymekbe, csipkékbe, tüllfodrokba. ragyogó bársonyokba burkolva Liszt eovreök. Szerelmi álomLányka óhaja... .Nászinduló... Ifjúság, dobogó szívvel, kipirosodott arcokkal, remegő ujjakkal... Valódi Liszt-álmok a szerelem költőjének örökkön vágyó daliai... G i d ó f a 1 v y Ilona nyitotta meg a sort a Sposalizióval. Remek értelmezéssel, filozófikus elmélyüléssel játszott. Gróf Kató szubtilisan, lányos melegséggel és kedvességgel zongorázta el a Lányka óhaját. S i m k ó Márita öntudatos, fiatal művésznő. Kitűnő technikát, lobogó temperamentumot csillogtatott meg zongorajátékában. Tüllfelhőkben jelent meg Gál Klára. A Csalogány csattogott, dalolt, fütyült, párját csalogatta érett, bensőséges és kifinomodott zongorázásában. W e i s z Sáila az E r o i c a etűdben nagyszerű pianista kvalitásokat mutatott; erőt, biztonságot, zenei fölényt és tudást. Timár Liza az álmok délibábos világában jár, oda vezette Liszt. Ahogy játszott az élő, való Szerelmi álom volt, lágy érzésével, Ízléses mértéktartásával. K. Kain Kató ia Valse impromptu-ban mutatta meg mennyi érték, mennyi bensőség, kultura lakozik müvészlelkében. Egyik legnagyszerűbb teljesitményt Z u c k e r Hilda nyújtotta a Hárfa etűdben, ö a szivében hordja a muzsikát, számára a hangok örvénye — a mindenség. Minden nehézséget elbiró, impozáns muzikalitással zongorázott. P. S z á v í t s Etka komoly értéke a szegedi művészek csoportjának. A h-moll Balladával minden figyelmünket, érdeklődésünket lekötötte, örömmel, elragadtatással hiallgattuk elmélyült értelmezését, intelligens felfogását. Kollár Pál a Campanellát játszotta. Szárnyuk kelt a hangoknak, felragyogott a hallgatóság a vérbeli művész énekére. Csilingelt a zongora láthatatlan harangok bűvös dallamára. Kollár játéka csupa finomság, művészi szépség volt. Faragó Erzsébet Gondolieréje meleg kedélyre, rajongó zeneszeretetre vallott és jó technikája van. Bán Sándort, a vak muzsikust a Tarantellával már ia nagyokat megillető ovációval fogadta a közönség. Az ő zongorajátéka az ősmfivészet stigmáit viseli, megdöbbentő érzéseket éreztet, fájdalommal és felmagasztosulással, könnyel és vérrel zongorázik. Porjesz Klára szintén kiváló tehetség. Kiegyensúlyozott technikája, ízlése, szive vian, élvezet volt hallgatni a Nászinduló interpretációját. K á 1 d o r Vera impozáns képességekkel lépett pódiumra, A Polonaisban ujjongott a ritmus, gyöngyöztek a futamok és zengett a dallam Valamennyi zongorista zugó tapsoklat, ünnepléseket kapott, amelyeket mindég a speaker megjelenése szakított félbe... Halló, itt rádió Budapest ... Az érdekesség kedvéért irjuk meg, hogy rádióhallgatók véleménye szerint legjobban festett rádióban Zucker Hilda, Kollár. Bán és Porjesz Klári játéka... A hangverseny egyiik nagyon érdekes száma a Főiskolások kamarakórusának éneke volt. Két Liszt-kónismüvel arattak nagy sikert. Szögi Endre tanár klarnagy, a város egyik legkiválóbb muzsikusa, ismét remekelt a kórus kulturált, előkelően magasrendű szereplésével, amely rádión is kitűnően érvényesült. Ugy a szereplők, mint a megszervezők kitür.ő kulturcselekedettel vésték nevüket Szeged zeneéletének történetébe. 1. v. Budapesti igazgatók „A királyné" csütörtöki előadásán. Csütörtökön másodszor adták elő a színházban Lakatos László nagvsikerü komédiáját, A királvnét Beöthy Lídia és B e r eg í Oszkár vendégszereplésével. Az esti gyorsvonattal Szegedre érkezett ,Tób Dániel és R oboz Imre, a Vígszínház két igazgatója, valamint dr. Németh Antal, a Nemzői Színház igazgatója feleségével. Peéry Pirivel, hogy végignézzék Beöthy Lidia színpadi debutjét. Az igazgatók a második felvonás szünetében felkeresték öltözőiében a fiatal színésznőt és melegen gratuláltak sikeres startiához. Hir szerint Beöthy Lidia rövidesen Budapesten is bemutatkozik szegedi sikere után. Németh Antalék még az éjszaka visszautaztak Budapestre. A színházi Iroda hirei Sziklai Jenő és Sz. Patkós Irma ma lépnek fel ia „Svihákok"-ban. Minden tekintetben érdekes előadásban kerül szinre ma, holnap és vasárnap este a „Svihákok" cimü vigoperett Az előadás egvik érdekessége Sziklai .Tenő igazgató fellépése, aki Blitz Fritzet, a legragyogóbb komikus szerepet alakítja. Sz. Patkós Irma énekli a fő női szerepet. Szombaton délután a „Mosoly országa*' van műsoron, mint diákelőadás. Dr. Pártos István SzuCsongot, Mi-t Huszár Baby alakitja. Vasárnap délután ismét zsúfolt ház fog gyönyörködni Fodor László vígjátékában, az „Érettségi"-ben. Mérsékelt helyárak. délutáni bérle* Jönl Jön! A méltóságos asszonvl Ma este SZIKLAI JENŐ és PATKÓS IRMA felléptével SVIHÁKOK Nagy vigoperett. Rádió Budapest I. 11.10: Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12.05: Rácz Zsiga és cigányzenekara. 13.40: Éjszakai séta a farsangoló Budapesten Polgár Tibor és Kondor Leó kétzongorás jazz műsora. 16.10; A rádió diákfélórája. 17: Heidl János előadás«. 17.30: Pátria hanglemezeik. 18.10; Liszt Fereno harmonikus viliága. Siklós Albert dr. előadása. A zenei idézeteket Polgár Tibor zongorázza. 18 óra 40; Hanglemezek. 19.10: A kalotaszegi földmíves színtársulat együttesének bemutatkozása. Rendező Gyarmathy Sándor. 1950: A rádió szalonzenekara. 20.45; Hírek. 21.06: A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület hangversenyének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagytermébőlVezényel Liehteraberg Emil. 22.15: Guttenberg György jazz zenekarának műsora. 22.55: Pasquier vonóshármas. Budapest II. 18.40: Gyorsirótanfolyam. (Szlabey Géza.) 19.10: Hanglemezek 19 45: A kapitalizmus kezdetei, kisléghi Nagy Dénes dr. előadása. 21: FUrkas Jenő és cigányzenekara muzsikál. Külföld. Varsó. 20: Paderewsky: Manrou, opera. Wien. 20; A városi opera zenekara, Weingartner vezényletével. Radio Paris. 21.45: Kálmánt Bajadér, operett. Bútorszövet, matracvászon, kárpitoskellékek i nagy választékban gyár! áron, Varga Mihály cégnél, Aradi u. 4. Hét indítvány kerül az ipartestület vasárnapi közgyűlése elé (A Délmagyarország munkatársától.) X szegedi ipartestület csütörtök délután rendkívüli értekezleten tárgyalta a vasárnapi közgyűlésre beérkezett inditványokat. Stefándel Károly azt indítványozza, hogy az áruhitelközvetitő irodák és szervezetek megszüntetése érdekében indítson az ipartestület akciót. Az indítványt az elnökség pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. Moskovitz Lajos azt indítványozta, hogy az ipartestületi székház homlokzatára irják fel aranybetükkel: „Isten áldja a tisztes ipart!" Az elnökség közadakozásból próbálja előteremteni a felírás költségeit. Nagyobb vita keletkezett Moskovitz Lajo« másik indítványa körül, amely a hiányosan felszerelt 6zámíák és nyugták tulszigoru megleletezéséről szólt. Az indítványt az elöljáróság kisebb módosítással terjeszti a közgyűlés elé. Bubin Imre két indítványával szerepel. Az önálló kézmüiparosok hetegsegélyezésének megszervezését kérte, a másodikban arra tett javaslatot, hogy mérsékeljék a szegedi ipari vásár helypénzdijait. Vörös József szintén két indítvánnyal szerepelt. Első indítványa a következőket tartalmazza: — Mondja ki az ipartestület, hogy az iparügyi törvénytervezetet vem tekinti olyannak, amely a kisipar megsegítésére alkalmas volna. Helyteleníti az ipartestület, hogy a javaslatból a. legfontosabb kellékek hiányzanak; igy az adómentes létminimum megállapítása, a nyugdijkérdés megoldása, munkaalkalmak teremtése stb. Az elöljáróság többsége nem járult hozzá az indítványhoz. A másik indítvány a szegénységi bizonyítványokkal foglalkozik ós sürgősen kérje a közgyűlés a város hatóságát, hogy a szegénységi bizonvitványok kiadatásának értékösszegét 60 pengőről 80 pengőre emelje Jel. Az elöljáróság a javaslatot nártolólas: terieszti a közgyűlés elé.