Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-11 / 8. szám

1930 január TT. OEI.MAOrARORSZAn Adóügyeik, menetrendi sérelmei!c sáróra Kérdése asz ipartestület elöljárósága előtt Ha a résszfegyszés eredménnyel Jár, már tavaszi a megépítik asz ipari vásárcsar­nokot (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi ipartestület elöljárósága pénteken délután tartotta januári értekezletét, amelyen a elnöki előterjesztések során Körmendy Mátvás beszámolt arról, hogy az ipari vásárcsarnok céljaira át akarják alakítani a Horváth Mi­háiy-uccai Végimann-féle házat, amelyet az ipartestület két évvel ezelőtt megvásárolt. Az átalakítás 40.000 pengőbe kerülne és a költsé­geket a város és az állam támogatásából, va­lamint részjegyzésekből kívánják előteremteni. J00 pengős részjegveket bocsájtanak ki, a jegy­zésben a szegedi iparosság erejéhez képest résztvenne. Ha a részjegvzés sikerrel jár, ak­kor már tavasszal hozzáfognának az átalakí­táshoz és májusban a nyolcadik szegedi ipari vásárt már az állandó vásárcsarnokban ren­dezhetnék meg. Bejelentette az elnök, hogy a részvények jegyzését rövidesen megkezdik és felhívta az elöljáróságot, hogy a jegyzésben minél na­gyobb számban vegyen részt és az iparosság körében is csináljon propagandát. Kocsis Ferenc. Lakó Antal. Fejős Ferenc és Ker­tész József felszólalása után az elöljáróság a bejelentéseket tudomásul vette. Elhatározta az elöljáróság, hogv az alapsza­bályok 17. paragrafusát módosítja. Ez a rendkívüli előljárósági ülés összehívására vonatkozik. A módosítás a kö­vetkezőket tartalmazza: „30 előljárósági tag­nak a tárgy megjelölésével közölt írásos kí­vánságára az elöljáróságot 8 napon belül meg­tartandó rendkívüli ülésre kell ősszehivni." Dr. Gyuris István titkár az érdekképviseleti választások név­jegyzékének kiigazításáról referált. Az ipartestület azt kérte a kereskedel­mi és iparkamarától, hogy a legközelebb tar­tandó választásokat, a szavazók névjegyzéké­nek elkészítése nélkül, az idevonatkozó rendel­kezésekben megállapított igazolások alapján eszközöljék. A kamara most értesítette a testületet, hogy a kérés nem teljesíthető, mert a miniszteri le­irat értelmében a kamara köteles a válaszlói névjegyzékek alapján végrehajtatni a válasz­tást és a névjegyzékeket a szavazatszedő kül­döttségek elnökéinek megfelelő időben rendel­kezésre kell bocsájtani. Bejelentette az elnök, hogy január 17-én a Máv. menetrendi értekezletet tart Szegeden. Az ipartestület rövidesen foglalkozik a kérdéssel, hogy milyen változtatásokat kiván az uj menetrend ' összeállításával. Ezzel kapcsolatban Srhwarz Manó szóvátette, hogy a berlini és általában a külföldi vonatoknak nincs Budapesten csatla­kozásuk a szegedi vonalokhoz. Igv például a berlini gyors 10 perccel később érkezik Buda­pestre. mint amikor a szegedi gyors elindul. Emiatt félnapig kénvtelenek a Szegedre tarló SZttÜeiWl MOZÍ Szombat és vasárnap KOnnutt lovasság Egy magyar fiu és magyar leány viszontagsága a cirkusz világában. Pazar vizi ballett és revü. F6sz­DXblf Maviba Mh Kamperi KOKK norlKöp és Lőtte koring », 1. 9 külföldi utasok Budapesten időzni. Kifogásolta azt is, hogy a szegedi vonatokon a Dunántúlra sincs megfelelő csatlakozásuk. A sérelmeket az ipartestület megbízottai a menetrendi érte­kezleten szóváteszik. Adóügyekről tárgyalt ezután az elöljáróság. Körmendy elnök felhívta a megjelentek figyelmét, hogy az adófelmondásokat január 31 -it? lehet bejelenteni az illetékes adóhatóságoknál. Az adóvallomá­sok elkészítése tekinteteben az ipartestület iro­dája az iparosok rendelkezésére áll. A testületi vendéglő ügye is szóbakerült. Mogyorósi Lajos üzletvezető szerződésé­nek módosítását kérte, nevezetesen az italfo­gyasztás utáni százalékának felemelését és vil­Tanymegtéritést kért. Többek felszólalása után az elöljáróság elhatározta, hogy a testületi vendéglős százalékát az eddigi 10 százalékról 12 százalékra emeli fel, villanymegtéritést azonban nem ad. SBVARKAH UVEiy T ÉS PAPÍRT Föetárnsitó: Traub B. és Tsa., Szeged Vörös József alelnök az üzleti záróra ügyét tette szóvá. Kifejtette, hogy a záróra te­kintetében valóságon anarchia uralkodik Sze­f eden, mert nemcsak a közönség, de maguk a ereskedők sem tudják biztosan, hogy egyes napokon 6 órakor, vagy 7 órakor zárják-e az üzleteket A leltári árusítás idején 7-kor zár­ják az üzleteket, de ez súlyos ráfizetéssel jár, mert nincs forgalom a kereskedésekben. Vörös József azt indítványozta, hogy az ipartestület már most foglaljon állást, hogy az egyéves próbaidő letelte után Szegeden egységesen hat ólában állapítsák meg az üzletek záróráját. Az elöljáróság az indítványt a kereskedelmi és iparkamarához teszi át. A város kölcsönt kér a MABI-tól a modern strand felépítésére „A strandot ebben az évben okvetlenül fel kell (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Pálfy József polgármester a jövő hét végén Budapestre utazik, ahol valószínűleg több napot tölt, hogy a város fontosabb ügyeiben tárgyalásokat foly­tasson. Utazásának főcélja — amint arról la­punk más helvén beszámolunk — az, hogy részt­vegyen a város idei költségvetésének miniszter^ közi tárgva'ásán, de az alkalmat más ügyek el­intézésére is felhasználja. Egyik legfontosabb kérdés, amit el szeretne intézni, a strand ügye. Erről a kővetkezőket mondotta: — A Lengyel—Sebestyén-tele ajánlat mind a mai napig nem érkezeit be. és így könnyen meg­eshetik, hogy ebből a kombinációból sem lesz semmi. Nagyon örülök annak, hogy a strand­kérdés megoldását kezdettől fogva sem baziroz­tam erre az egyetlen lehetőségre, hanem — mint azt annakidején is kije'entettwn már — elhatároztam, hogy e.nek a kombinációnak sorsá­tól függetlenül előkészítem a városi megoldás lehetőségét is, mert gondolnom kellett arra, hogy végül mégis csak a városnak magának kell kezé­be vennie a megolda t. Dr. vitéz Szabó Géza ta­nácsnokot biztam meg az előkészítés munkájá­val. Ugy tudom, hogy Szabó tanácsnok már dol­gozik is ebben az irányban és éppen ma ment ki az ujszegedi partra helyszíni szemlét tartani. Ennek a szemlének az a célja, hogy megállapít­hassák, melyek a szükséges és azonnal elvégez­hető munkálatok, mert a januári közgyűlésen, amelyet valószínűleg a hónap utolsó napjaiban hiv össze a főispán, már végérvényes határo­zatot kell hozni. — Ha a közgyűlésig nem érkeznek be a Len­gyel-féle ajánlat, nekem föltétlenül konkrét, ja­vaslatot feell bemutatnom a házi megoldásra Ls. A város természetesen a strandot csak kölcsönből építheti fel, meg kell tehát sürgősen állapítani, hogy mennyi pénzre van szükségünk és biztosi­tanunk kell ennek az összegnek az elöteremt­hetőségét. — Pesti utamat felhasználom tehát arra, hogy eljárjak a MABl-nál és az OTl-nát és letárgyal­jam a kölcsön kérdését. Azt hiszem, a kölcsön­szerzésnek nem lesz komolyabb akadálya, hi­szen hasznothajtó beruházásról van szó. A köl­csönt azután az építendő strand jövedelméből törleszlenónk. Annyi bizonyos, hogy a strandot ebben az évben okvetlenül föl kell építenünk és hogy az előkészületekkel egyetlen napot sem mu­laszthatunk el, mert, sajnos, már nagyon kevés idő áll rendelkezésünkre. Elmondotta még a polgármester, hogy Buda­pesten eljár az OTI-nál a székházépítés megsürge­tése céljából, tárgyalni fog az ideL.jzabodlér?: játékok megrendezésének eíőkésziléséből Márkus Lászlóval, az Operaház igazgatójával, talán a kul­tuszminiszterrel is. Föl fogja keresni Pogány Móric építészt, a Hősö'v Kapuja tervezőjét, hogy a szép terv megvaosi'ása érdekében a szüksége» intézkedéseket és Ié|ebeket megbeszélje vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom