Délmagyarország, 1936. január (12. évfolyam, 1-27. szám)

1936-01-05 / 4. szám

JL, fanunt 5. Oil MAGYARORSZXG Orizeíbe \ették az elzüllött kóborló fiatalembert, aki hazaiérése után kétszer is öngyilkosságot kíséreli meg (A Délmagyarország munkatársától.) Egy sze­rencsétlen fiatalkorú ügyében járt el tegnap a rendőrség a fiu szülei kérésére. A fiatal fin rossz társaságba keveredett és ennek következménye lett, hogy egyre lejjebb és lejjebb süllyedt. Tavaly ré­sze volt az ujszegedi plébánián elkövetett betö­résben. A rendőrség elől megszökött és az ország­ban kóborolt szerte-széjjel. Közben többször le­iga zoltatták, mert jegy nélkül szállt fel a vo­natokra. Ezek miatt a potya utazások miatt sok­rendbeli csalás miatt eljárás indult ellene. Téve­désből édesapj 't, akinek hasonló keresztneve van, mint fiának, vonták felelősségre, amikor azután kiderült a tévedés, az iratokat áttettük a fiatal­korúak bíróságához, amely megindította a fiatal fíu ellen az eljárást. A fiatalember kóborlásaiból kiéhezetten tért haza. Itthon várta már a rendőrség és a fiatal­kornak birósásra. Közben s9:k-s:tús miitt is fél­jelentést tettek ellene az utóbbi napokban. Ebben az ügyben is megindult az eljárás, ami végtelenül elkeserítette a fiatalembert, de még jobban a szü­leit, akik hiába igyekeztek minden módon jobb útra téríteni a fiukat. Tegnap aztán az elkesere­dett fiu öngyi'kossdgot kísérelt meg két ízben is. Szülei mind a két esetben felfedezték tervét és meghiúsították szándékát, A fiu azonban kije­lentette, hogy nem akar élni és mihelyt módjá­ban áll, végez magával. Szülei erre a rendőrségre fordultak és onnan kértek segítséget. Az elkeseredett fiu azonban a rendőrségen is azt hajtogatta, hogy nem akar tovább élni és ha eleresztik a rendőrségről, azon­nal végez magával. A rendőrség ezek után nem tehetett egyebet, minthogy a fiút a saját érdeké­ben őrizetbevette és mindaddig fogva tartja, amig le nem tesz öncvilkossáci szándékáról. Csillárt, rádiót MFTFflR Pcillórnuőf s«MM szegedi üzletében vasa mClLUn bailldvyydl rolfon! Néhány tájékoztató ár -4 lángú modern ebédlöcsfllár P 17,­Allólámpo, modern 3.SO METEOR villamossági és Csillár-fiöár R. T. nedve A fi w Síeged: Uilele: KARASZ UttA XI. TELEFON. 33-76. x fizetési íeiieieieh. Cntó könyvecskére6 |)at>I bftel. K«rf>k20 klrakafvnlc aaeglelcfnfé«ei Világmárkás ORION 2x1 rádió havi 8 oengös részletre kapható. Díjtalan bemutatás. Egvhavi ingyen áramot kan a most vásárolt rádió után. Egy régi hires szegedi csendbiztos és Ráday gróf — Akikor történt az eset — kezdte beszédét Sze­kula Jóska néhai csendbiztos —, amikor három hatalom; Csongrád, Gsanád és Békés vármegyék pandúrjai verték már a határt alul is, fölül is, hogy végre valahára kézrekeríthessék a magyar puszták vén oroszlánját, aki akkor már, kevés megszakítással, négy évtizeden át járta a pusztá­kat. — Ezt az embervadat — mondotta Ráday gról —itt akarom már látni méltó ketrecében; a sze­gedi várban. Mikor ezt a kijelentését megtette Ráday, már három izben vallottak kudarcot ő előtte a budai helytartóság által Bécsből kirendelt császári zsandárok. Hogy is boldogultak volná azok itt? — horkant röl Szekula bátyánk. Nem ismerték azok itt a ..dörgést...'' Nem ismerték a magyar puszták her­két-bokrát; nádrengetegeinek selymes, ingoványos útvesztőit; az erdők vermeit, a csárdák búvóhe­lyeit; a pusztai embereik és szegénylegények szo­kásait. Nem ismerték legfőképpen azoknak vak­merőségét és rettenthetetlen bátorságát. Azok a bécsi zsandárok, ott Bécsben, talán egy nap alatt be tudták volna venni, ha netán kellett volna, a császári burgot, vagy akár a fellegvárat is. De a magyar puszták felett akkor úrrá lenni, kiragadni a hatalmat a vén pusztai oroszlán ke­zéből, ahhoz kevés volt akkor Bécsnek valameny­r.yi kényes zsandára. Pedig Ráday gróf bent fészkelődött már akkor hirói székében, ö is szeretett volna már hurkot »cini a vén oroszlán nyakára. Mert amig az jár ja a pusztákat: addig a szegedi várnak ötszáz rabja csak kenyérfogyasztója, bilincskoptatója a tör­vénynek, de nem záloga is egyúttal a kitűzött cél elérésének: a rend biztosításának. Ezért rendelte vissza Bécs az ö kényes zsan­dárjait. Amikor alighanem azt gondolta magában: Fene belétek, kutya magyarok! Amit főztetek, egyétek meg magatok. Elvégre miért rontsuk mi el a gyomrunkat magyar szegénylegényekkel? Ül­jék meg azok a ti gyomrotokat. Ha neveltétek, irtsátok is ki őket.. így vette aztán kezébe, kormányparanosra, a magyar puszták paragrafusokból faragott söprü­jének nyelét Ráday gróf. Aki aztán a puszták ki­takarítására ujna megyei pandúrokat — szükség esetén pedig katonai karhatalmat rendelt maga Gyógyszertárakban kapható mellé. Engem is megbizott, hogy a fzegedi határban nyomozzak. De mielőtt ezt tehettem volna, egy napon, agy i éjféltájban megzörgették az ablakomat. Nem as j ablakhoz, hanem az ajtóhoz léptem, hogy beeresz­szem az alkalmatlankodót. Egy sugártermetű, nádszálingásu, boszorkányos nézésű fehérnép állt a küszöböm előtt. Kétszer is megnéztem, jól látok-e? Jól láttam. Fiatal is, szép is volt a lány, akárcsak a hajnal. Hangja pedig olyan volt, mint valami ezüsteziréna bugása. — Biztos ux, ne nézzen rossznak, hogy éccaka járok egyedül. Szaladva gyüttem idáig. Kisért a holdvilág. Az bátorított. S most itt vagyok. Arra kérőm a biztos urat, gyüjjön velem... Az alsó nyomásszélen, a becsali csárdában szegény] eg&ny ek mutatnak. Asztalukon bor folyik. A zsebükből ban­kó hullik. Mindön csókot ezüsttallérral fizetnek A cigányok térdenállva muzsikálnak, bankon tér­depelnek ... — Hej, az apjuk kutyateremtésit! Aztán kicso­dák azok a betyárok? És ki vagy te, csillagszemű kis boszorkány? — kérdeztem a lányt. S hogy még jobban megnézhessem, megragadtam puha vállán a selyemrojtos nagykendőjét, hogy közelebb huz zam magamhoz. De csak a kendő selyemirojtja maradt a markomba... A leány perdült, fordult mint a rokka, s a másik pillanatban már azt lát­tam, hogy fut. libeg a szoknyája, s a kivillanó fe­hérségre rámosolyog a hold. Eltűnt, elnyelte a2 éjszaka. A szavai azonban a szivem fölött dorombollak KI HITTE VOLNA? víífívWxi-K^KCfvj Sokan aggódtak a gyenge - szerve­j " xatü fiatal anyáért, mikor az első "pilj gyerek született. De az otthoni hanaui Eí? kvarclámpa szorgalmas használato megerősítette az asszonykát s meg­¿riile fiatalos kinézését. A gyermek is nagyszerűen fejlődött • a beteg­ségek is elkerülték. Az u] automatikus hanaui lámpa épeo ugy gyullad, mint a villany­körte; az elavuK, billentős gyúj­tású hanaui lámpák gyártása meg­szűnt. Az eredeti hanaui ujtypusu lámpák otthoni használatra 220 pengőtől 480 pengőig a szaküzletekben kaphatók. SIEMENS, Budapest. VI. Nagymenő ucca 4 szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom