Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-01 / 270. szám

1935 december 1. D ÉI M A G y A R O R S Z A G Asz olvasó rovata Miérlnépíelenedefl el az Állami kereskedelmi iskola ? Igen tisztelt Szerkesztő ur! A kereskedelmi iskola végzett növendékei a közelmúlt napok­ban tartották meg népes választmányi ülésü­ket Az ülést R e i c h Manó elnök nyitotta meg. Felolvasták a mult ülés jegyzőkönyvét és a pénztárnok is megtette jelentését. Bejelentette az elnök, hogy a Szövetség anyagi ereje még sohasem volt olyan siralmas, mint most. Az ülésen később megjelent Somogyi István, az állami kereskedelmi iskola igazgatója és átvette az elnökölést. A tárgysorozaton szere­pelt a karácsonyi akció kérdése is. Beich Manó igazgató kijelentette, hogy azt a? idén is saját maga veszi a kezébe és reméli, hogy annak eredménye lehetővé teszi a szokásos karácsonyi segélyezést. A titkár közölte, hogy Déry Ernő kereskedő, valamint Kardos Manó tésztagyáros bejelentette a szövetségből való kilépését. K r á h 1 Sándor, a Pick-szalá­migyár irodaigazgatója. aki 50 év előtt érettsé­gizett, azt a kérdést intézte az igazgató-elnök­höz, hogy hajlandó-e az iskola a végzett tanu­lókkal együtt megrendezni az intézet 50 éves jubileumát? Mert ha nem hajlandó, ugy a végzett tanulók külöu rendeznek ünnepséget. Megállapította, hogy az elnök azt a kérdést érthetetlen okok miatt mindig elodázza és a kérdés tárgvalását nem tartja időszerűnek. Danner Sándor titkár is ilv értelemben szólalt fel. Az igazgató-elnök erre ki jelentet le, hogy le fogja vonni a konzekvenciákat, ha őt állandó csipkedések érik. Knihl Sándor meg­állapította, hogy távol állott tőle a személyes­kedés és nem volt szándéka az igazgatót meg­bántani. Az elnök újra hangoztatta, hogy őt bántják ezek a személyeskedések. Mikor az iskolát szerinte indokolatlanul megbántották és kritizálták, akkor sem állott ki a végzett ta­nulók szövetsége az iskola mellett. Az igazgatónak erre a kijelentésére a szö­vetség idősebb tagjai között élénk mozgás ke­letkezett Olyan hangok hallatszottak, hogy a szövetség tagjai már meglett, idősebb embe­rek, akik nagy szeretettel vesznek részt a kö­zös munkában, idejüket áldozzák fel azért, hogy a fiatalabb generáció helvzetén segítse­nek, lehetővé tegvek tanulmányaik folytatását, de azt nem engedhetik meg, hogy az iskola igazgatója dirigália őket. hiszen már rég ki­nőttek az iskola fegyelmi szpbálvzata alól. Szót kért újra a szövetség titkára is és beje­lentette. hogy lemond tisztségéről, mert nem akarja, hogy a személye okozzon további súr­lódásokat. — Miért néptelenedett el ez' a nemrég még annyira népes iskola? — kérdezte közbeszólás formájában valaki. Az igazgató uiból azt feitegette. hogy a szö­vetség tagjai között csak az iskola és a tanári kar tisztelete tarthatja fenn a ióviszonvt. majd —• miután a napirendnek egvéb tárgya nem volt, az ülést bezárta. Ehhez a választmányi üléshez lenne néhánv megiegvzésem nekem is. mint a szövetség régi tagjának, hiszen a végzett tanulók szövetsége telte részben lehetővé, hogv az iskola a mai szerénv tanuló-létszámmal fennmaradhatott Mert mig azelőtt 400--600 közt váltakozol! a létszám, ma 100 körül mozog, vagy csak ke­véssel több száznál. A régi időkben, mikor Tóth József volt az igazgató, akinek igazaa­tása alatt a fanári kar is olvan szellemben működött, amelv nem idegenítette el az ifjú­ságot, a tanulók iókedvvel mentek az intézet­be és a tanárok is hozzá férkőztek az ifiupájj lel­kületéhez. Ha végignézzük az akkori tanuló­ifjúság néA-sorát, megállf>ni»hatíuk. bogv a módosabb szülők gyermekei közül kerti"ek kí főleg az intézet növendékei, de ezek melleit természetesen a szesrénvebb osztilv gvermp­kei is képviselve voltak Mi a módosabb szü­lők gyermeket va«v vidéken: Makón, Kecske­méten iárnak iskolába, vagv pedig gimnázi­umba iárnak s később szerzik meg a. szakis­mereteket. Az i?koIa szelleme ma nem olvan hogy a fiuk kedvvel járhatnának oda. Nem azt neheztelik, hogy a tanárok szigorúak, hi­szen a múltban is voltak és minden más inté­zetekben is vannak szigorú tanárok; az isko­11 szelleme, az az állandóan fenyíteni akaró hang, az állandó megtorlás, az. ami gyűlöltté tf^zi a tanulók előtt az intézetet. De annak is az oka. hogy a gyerekek elvesztik a tanulásra való kedvüket. Más intézetekben jósággal, igyekeznek a gyerekekre hatni, a tanárok a Kenje fel ujjával vékonyan az arcra a Üezolltf-Ropld gyorsborot vakrémet és min­den további várakozás nélkül borotválkozhat. — Nem kell az arcbőrét par­cekig dörzsölni, nem kell türelmetlenkednie, mert a nezollfe-Rapld arcápoló gyorsborotvakrémmel viz, szappan és ecset nélkül eery perc alatt tökéletesen borotválko?hatik, nem pat­tan ki az arcbőre, megszű­nik az arcbőr száraz felka­partsága és bársonyosan üde lesz. PRÖBÜDODOZ 24 NUÉR Ezt is visszatérném azután eredfili doboz vaftn lábas vásárlásánál Kapható minden »xaUtlxleiben ét a Ué»%UÖ Dr. HOLCZEK vegyész iiiaisxeriárában, Budapesé, VI., Tevéx-köeui S. ixóm. fiuk barátai, bizalmukba férkőznek s akkor a gyerekek kötelességüknek is jobban megfelel­nek. Fontos városi érdekek fűződnek a mai helyzet és szellem megváltoztatásához. Ahe­lyett hogy vidéki tanulók is idejárnának, a szegediek mennek el vidékre, természetesen ott szerzik be tankönyv- és ruhaszükségletü­ket A szülők évközben többször is meglátogat­ják a gyermekeiket s ez alkalommal nemcsak azoknak vesznek iparcikkeket, cipőt, ruhát stb.-t, hanem saját szükségleteiket is ott fe­dezik. Sőt egyes dolgokat onnan hoznak ha­za, Szegedre. Amikor a szegedi idegenforga­lom kiépítésén dolgozunk, melynek célja ai ipar és kereskedelem fejlesztése — nem mehe­tünk el észrevétlenül a kereskedelmi iskola problémája mellett sem. Az iskola elnéptele­nedésének nem száz százalékban Trianon a* oka, hanem az iskola rossz szelleme. Tisztelettel (Aláirás). a legolcsóbb a legnagyobb vál'ászfékban áron Széchenyi tér 11. rVUroal Mrhta} Jubilál az Aigner-telep íubietumi ajándékul még ecv órtézi kutat kér a tetep a város tót (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged legrégibb telepe az Aigner-telep. Huszonöt esztendővel ezelőtt épültek itt a legelső családi házak és amikor már jóegynéhány ház épült elnevezték ezt a részt Családi Otthonnak. Ezen a néven szerepelt 1926-ig. amikor dr. Aig­ner Károly volt főispánról nevezték el a te­lepet. Most jubileum előtt áll az Aigner-telep és a negyedszázados jubileum-várás napjaiban látogattunk ki a legrégibb szegedi telepre. Meglehetős körülményes ide a kijutás. Nedves időben egyáltalán nem tanácsos az Aigtiér­telepre látogatóba menni, mert az odavezető közel 1 kilóméteres uton a nagy sár miatt alig lehel járni. A legrégibb telepnek egyik legrégibb baja: a vízhiány. Aigner-telep ezer lakósára csupán egyetlen kut esik, ez is a telep sarkában van. kilóméternyi távolságról ide járnak vizérl. Van még egv artézi kut a V a s - féle téglagyár telepén, ez azonhan magánkul, a tulajdonos jóindulatából a környéken lakók idejárhatnak vizért. I — Ugy kellene még egy kut a telepen, mint • egy falat kenyér, — mondják a telepi háziasz '•zonyok. Nyáron még kibírjuk valahogy, lvigy messzire kell mennünk a vizért, de télen bi­zony túlságosan megerőltető ez. 25 éve kíván­juk a második köz-kutat, de — nem kaptuk meg. Pedig az Aigner-telepieket nem tehel azzal vádolni, hogy nagyon követelődznének a várossal szemben. így beszélnek a telepi háziasszonyok. Az j emberek pedig elhatározták a napokban, hogv nagyszámú deputációval mennek a torony alá és a polgármesterlól k••'':•!k a második kulat. Már meg is indult v 'ődés a küldöft'scg­járásra, de Héhn > az Aigner-telepi elemi népiskola ig::: lefújta a tervei. Nincs értelme, hogy az elfoglalt emberek egy j délelőttöt eltöltsenek a küldöttségjárással, hál ! az igazgató maga ment fel a városházára és megsürgette a második kut furatását. Csiti.'ó­an érvelt, meggyőzően bizonyította, hogy a 25 j esztendős Aigner-telcpnek halaszthatatlan j szüksége van a második artézi kútra. Csővek • már vannak és a furatást házilag elvégeztet­Férfi divatkalapok nya'tkenrB kiilönfenesséqek olcsóbban Poüák Teslverekneí

Next

/
Oldalképek
Tartalom