Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

iO DRIMAGYARORSZAG 10*55 december 25. WICCklCQ BÚTOR TT 1 k VIIIRI^ KÁRPITOSMUNKA r 6 « z 1 e t r e j s OLCSÓ, MEGBÍZHATÓ! KLAUZÁL TÉR 1. rflltek a magyar vidéken kihelyezésre- Ezek­nek összege 41 millió 898 ezer pengő­k magyar v'dék kapta a Magyar Egyesített Megye' fontkölcsön két kibocsájtását 's­amelyeknek együttes összege 51-968000— P az egyesített városd kölcsönök összege 75.709 600 40 P a földUjirtokot terhelő u- n- gyufa­kölcsön 204 074 000— P az 0- K- H- KöVény kölcsönei 9-556-968-40 P L- A- B- kölcsönökben 25-791-500-- P került folyósításira, amelynek számításom sze­rint 40 százaléka került vidéken kihelyezésre­Az Országos Magyar Ipar' Jelzálogintézet 28-600-000 pengőt folyósított, amelyből 9 miillió 266-400— pengő került a vidéken kihelyezésre­A különböző egyházi kölosönökkd ne>m is akarok bővebben foglalkozni, bár nem vi'ás. hogy a fővárosi intézetek által kibocsájtásra került ezen kölcsönöknek legnagyobb része vi­déken nyárt kihelyezést, mert o" folytak az építkezések és olt hatottak termékenyítőleg a gazdasági életre­Ezek olyan nagy és beszédes számok- áme­nek ma már sajnos- csak a fantázia birodal­m' 'n képzelhetők el­Az eladósodás mén-érdi és szük­ségességéről lehetnek eltérő véle­mények• de senki sem vitathatja azt, hogy 1926-tól egészen 1930-ig az országban élet és fetlendiilés volt• Nzakodds és remény ural­kodott­Az emberek kerestek és a köztartozások ren­desen befolytak- Egyszóval a felfelé ivelő kon­junktúra ideje volt ez­E oikk keretei messze túlhaladnák- ha a hi­telek inflációjának a kérdésével foglalkoznék­Egyébként is világjelenséggel állunk szemben, amelynek hatásai Európában, de a tengeren tul •s teljesem egyformák vol'ak­Nem vitatható tény azonban az. hogy a ma­gyar pénzintézetek és azoknak vidék1 szerve­zetei voltak azok. amelyek ezeket a kihelye­zéseiket megszerezték, illetve a vidéki közgaz­dasági éle1 csatornáin át a magyar vidéken ki­öntötték­Ezekből a nagy kölcsönökből Szegedre is számításom szerint legalább 50—60 millió pen­gő jutott- H'telszervezetünk elsorvadása foly­tán és annak természetes következményeként megszűnt a vállalkozás' kedv és lehetőség, ipa­rosaink és kereskedőink nem tudnak forgalmat elérni- mert a természetes vásárló közönsé­gük. a mezőgazdaság erejében megtorpanva, további fejlődésében megakasztva, majdnem ki­kapcsolódott- mint vásárló elem- Minthogy pe­dig mindem erő a mezőgazdaságból tndid ki és a mezőgazdaság hitelképessége a gazdaság' válság folytán megszűnt, lassanként megszűnt a kereseti lehetősége a szabad pályán műkö­dőknek is ugy. hogy épifész mérnők- ügyvéd­orvos, mind Danteval keserűen mondja- hogy i:'ncs szomorúbb- mint szerencsétlenség idején visszagondolni a boldogabb időkre• Ez a szomorú helyzetkép uralkodik az ország és különösem Szeged város közgazdasági éle­tében- Ehhez járulnak a speciál's szegedi ba­jok is. amelyekről most szólani nem kívánok, hiszen az okokat minden olvasó jól ismer'- Mé­gis ki kell jelentenem, hogy meggyőződé; am szer'nt csak speciális gyógyszerekkel nem le­het Szeged város közgazdasági helyzetét fel­javítani Bár kívánatosak ezek a különös intéz­kedésiek is és megelégedéssel kell megállapíta­ni. hogy eaefahon nem 's volt hiány az elmúlt években­így meggyőződésem szerint igen nagy hatá­sa lesz a város forgalmának fejlődésére annak hogy a transkontinentális ut kiépül'- E tekin­tetben még nem a nemzetközi nt jelentőségére gondolok• Hiszen a jugoszláv összeköttetés még n'nos is kiépiVe, hanem arra gondolok, hogy nyugaVól és Magyarországról is a nyár folyamán igen jelentékeny autóforgalom fog megindulná és aki ismeri az autónak jelentősé­gét és azt a szerepét, amelyet ma már a vas­úttal szemben is elért, az egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy Szeged városát egy ujabb közieke dést eszközzel sikerült bekapcsolni a közforgalomba> aminek jelensége egyáltalán nem kisebb- mint volt nz, amikor az első vasutak megindul­tak nyugat felől Szegeden át- ke­let irányában Régi vágy teljesült a város közönségének akkor, aim'kor a közúti híd forglama megindult Vásárhely felé- Bár nem tagadható, hogy igen jó a vasúti forgalom Vásárhely és Szeged kö­zött. de mégis rá kell mutatnom arra a kérelem­re. amelyet Pdlfy József polgármester ur elé terjesztettem, hogy kérje ki a kereskedelem­ügyi minisztérium engedélyét arra. hogy a vá­rosi autóbuszok Szeged és Vásárhely közö't is bonyolíthassák le a közút1 forgalmat- Minél több a forgalmi eszköz, annál közelebb hoz­zuk a várost a szomszédos területekhez. Mi­után ezek a közúti problémák már megvalósu­lást nyertek, a legesélyesebben kell kérnünk azt. hogy Szeged és Dundntnl között természetes és ujabb átszelő közlekedési utak létesüljenek­Mindezek azonban részletkérdések- Az álta­lános javulás csak akkor következhetik be. ha a világpolitika és közgazdaság' helyzet megja­vul- Ez azonban nem tőlünk függ. mert nekünk arra kell törekednünk, hogy a spec'ális magyar közgazdasági nehézségek megszűnjenek- Ete­kinte'iben példaként áll előttünk Ausztria- amely aránylag elég rövid idő alatt megszüntette k'­vételex kori átoz óren delekezéseit­A közgazdasági élet megélénkülésé­nek, a vállalkozási kedv megindulá­sának- Ingatlanárak fejlődésének és a normális gazdasági tevékenység­nek előfeltétele a rendezett valutd­ris helyzet, amely megszűnteti a kl'ringmegállapodáso­kat a külfölddel, megszűnteti a kötött pénzgaz' ddlkoáds összes nehézségeit és ezzel újra mó­dot nyújt pezsgő közgazdasági élet kifejlődé­sért Karácsony napján rá akarok mutatni arra. ebben a tek'ntefoen bizitató jeleket látok­Már az a rendszer, amelyet a Magyar Nem­zeti Bank az év utolsó hónapjában életbe lép­tetett és amellyel megszüntette a különböző és minden egyes árucikkre vonatkozólag más és más felárrendszert és ahelyett rendszeresítette "'inden kategóriájú külföldii követelésre az egy­séges felárrendszer', nagy és biztató haladás­nak jele­A mi polgárságunk kellő közgazdasági tájé­kozottsággal rendelkezik- Nem vak és saját ta­pasztalataiból Ismerte meg a valutáris bizton­ságnak jelentőségét és fontosságát­Hosszu békeéveken át senki nem törődött a devizaremdszer jelentőségével- Jelentéktelen, szabad szemmel alig észrevehető ingadozások semmiféle befolyással nem voltak a valuta ér­tékállandóságára. az árak kialakulására és igy hosszú éveken át abban a biztonságban és tu­datban éltek a népek, hogy a valuta értékál­landósága oly korlátlan és kizárólagos tulaj­donállomdnya minden egyes embernek> amely­ben változások el sem képzelhetők Ezzel szemben ma már tudjuk- hogy a pénz érték­állandóságától függ mindennapi életünk, biz­tosságunk, öregségünk és gyermekeink jövője­Tudjuk azt. hogy katasztrofális változások, ka­tasztrófális társadalmi bajokhoz is vezetnek­Nem lehat kétséges az. hogy a fent vázolt íelárrendszer az első lépés a valuta értékének stabilizálásához és egyben szabad­dá tételéhez. Mindet&i láthatja, hogy az 50 százalékos fel­árrendszer azt mutatja, hogy pénzünk, külföld' viszonylatban 50 százalékos értékcsökkenés1 szenvedett el- Ezek az előfeltételek a külkeres­kedelmi mérleg aktív volta, amelyet folyó év­ben is sikerült biztosítanunk, mert 70 millió pengőt tesz ki a kiviteli többletünk- Az arany­fedezet erősítése nagy lépésekkel haladt elő re- De természe<tesen előfeltétele ennek az is. hogy a transzfermoratóriumot megiudjuk szün­tetni és igy abban a helyzetben legyünk, hogy külföldi hitelezőinkkel szemben fizetési kötelezettségeinknek tény­leg és valóban eleget tudjunk tenni Ez Irányban folyik most a munka- Nem lehet kétséges, hogy Fabinyi Tihamérnak sikerülni fog a külföldi hitelezőkkel egyesség' megálla­podásokat létesíteni- A bankzáiriat idején 4 mil­liárd pengőt tett ki külföldi tartozásunk A számitások szerinti kötvények visszavásárlása és a dollár és font valuták esése folytán ez a tartozásunk mintegy 1 milliárd 800 millióra csökkent le- A maximális külföldi kamatozás ma 5 százalékot tesz ki. amit azonbam tudvale­vőleg nem fizetünk meg a külföldnek, hanem transzfer kasszába szállítunk be- Ha ezt a transzfer rendszert ugy sikerül megszüntetni, hogy a külföld 2 és fél százalékos kamatozás alapján fogadja el a hosszúlejáratú kölcsönök kamatát, amire alapos kilátás van. ugy az 5 pengős dollár alapján is — amely összegnek megfelel a mai 50 százalékos íelárrendszer —. lényegesen kevesebbet fizetnénk, m'nt ameny­ny't ma fizetünk- Egy példával óhaltom ezt a kérdést megvilágítani: Ha ma Szeged város egy kölcsöne uitán 100 dol láronként 5 dollárt fizet, ugy ez 5x3-40=17 P­Ezzel szemben, ha sikerül ezeket a kölest nőket 2 és fél százalékra leszállítani. amire m'nt fentebb mondottam, alapos kilátsá van és valutarendezés u''n 5 pengős dollárral kell számolnunk és l vleg fizetnénk, ugy ez 100 dollár után. — 2 és fél százalék dollár kama­tot számítva — 12-50 P lesz. tehát még lénye­ges megtakarítást élvezne ugy az ország mim dem közülete, mint maga Szeged városa is­Eibben a megoldásban igen nagy fantáziál látok és ebben az irányban hallatom már évek óta a budgetvitában és a pénzügyi bizottság­ban is szavmai- Itt van a legjobb megoldás, amely a város terhiéit a jövőben csökkenten5 'udia- De a momentán segítségnél is többre be­csülöm és értékelem azt a gazdasági jelentő­séget- amely abból fog származni> hogy a va­luta és devizamegkötöttségnek mgeszünésével nagyrészt meg fog szűnni, az a gazdasági mJgkötöttség- amely a devizakorlátozásnak egyenes folyománya volt­A valutatudomány álláspontja szerint a kor­látozások megszüntetésének természetes követ­kezménye lesz az árak emelkedése, tehát egy folyamat, amely az elértéktelenedés helyett, az értékeket újra helyreállítja­Meggyőződésem, hogy a jövő év ezekben a kérdésekben a megoldásokat sokkal közelebb hozza ós hogyha ez bekövetkezik és megszűnik hazánkban az a szomorú megkötöttség, amely öt éve korlátozza és bénitja a szabad közgaz­dasági tevékenységet, akkor ez az országra és Szeged város minden lakosára a jobb gaz­dasági jövőt jelenti­B'zom abban, hogy a sokat szenvedett és küzdő magyarságra jobb nnock várnak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom