Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

T935 december 25. DELMAGYARORSZAG '•1 11 Liszt Ferenc és Szeged tf Irta dr. Csekey István egyetemi tanár 1876 nyarán nagy zene' esemény színhelye i'olt Szeged városa- Az előző éviben rendez­ték Ábrányi Kornél és Haber Károly (Hubay Jenő atyja) buzgolkodására Kolozsvárt az első dalosversenyt, amelyen Szabados János he­lyettes polgármester meghívta az ország da­lárdáit Szegedre- Egyben elhatározták, hogy a legközelebbi országos dalosversenyt Szegeden remdez'k 1876. auguszius 18—21-ig- Országos mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban zajlott le ez a nevezetes esemény, amiely akkor meg­mozgatta Szeged egósz társadalmát- 4500 fo­rintért dalcsamokot építettek a _ vár oldalán szemben a Zsótér házzal. a mai igazságügyi palota helyén- Az 1879-es árvíz pusztította el a háromezer ember befogadására szolgáló al­kotmányit­Szeged város levéltárában vannak az »Orrzágos Dalárünnepély" intéző bizottságának iratai- Az 1876 március 16-án tartott ülés jegyzőkönyvéinek 2- pontja igy szól: ,.Llszt Ferenc zongora művész hazánkfiá­nak a dalárünnepélyre leendő leránduUsa ho­zatván szóba, Ábrányi Cornél ur Liszt Ferenc megbízásából előadja, mi szerint Liszt ebbeli adott igéretét beváltani óhajtja, csak az esetben tévén kivételt, ha a beyeruthi (így! ünnepélyek megtartás1 határnapjai, a szegedi országos da­lárünnepélyével összeesnének, mert akkor a beyeruthi tlgyl ünntpéjyekben leendő résztve­vésre korábban adott ígéretét kell beváltania, mely esetben azonban egy a Dugonics szobor javára rendezendő hangversenyben résztvenni, a városi közönség bármikori felhívására kész­— Végzés- Liszt Ferenc úrnak szíves ígérete és előzékenysége a bizottság által hálás köszö­nettel fogadtatván. Szeged város köztörvény­ba'ósági b'zot'isága niegkeresUeni határoztntott az iránt, hogy Liszt Ferenc úrnak érintett nemes lelkű és hazafias, igéretért jegyzőkönyvi­leg köszönetet szavazni, s azt a nevezett zon­gora művész hazánkfiának jegyzőkönyv' kivo­natban közölni méltóztassék" A bizottság 1876 június 12-i ülésében Szaba­dos újból indítványozza Oszt felkérését Sze­ged város közgyűlése és az országos dalár egylet központ választmánya útján, miután a bayreuthi ünnepélyek köztudomás szerint el­maradnak- Pdlfy Ferenc polgármester július 4"én azzal küldötte el a Liszt Ferencnek szóló közgyűlési határozatot Ábrányi Kornélnak, hogy továbbf'sa azt hazánkfiának. mert jelen­legi tartózkodási helye a bizottság előtt isme­retlen­A levél tgy szól: „301—305/Kgy. 1876. Mélyen tisztelt hazafii A szegedi orsz. dalárdaünnepély intéző bizott­ságának f. évi Mart. hó 16-án tarott ülésében Nagyságodnak Ábrányi Kornél úr által kije­lentett ama áldozatkész szíves Ígérete, melynél fogva Nagyságod oz 1876-ik év Augustu* ha­válban Szegeden tartandó dalárünnepélyt ma­gas megjelenésével szerencséltetni hajlandónak nyilatkozott, az f. Junius hó 22-én tartott rend­kívüli közgyűlésünkben tárgyalás alá vétet­vén, Szeged szb. kir. város köztörvényhat. bi­zottsága indíttatva érezte magát Nagyságod­nak nemeslelkű szíves ígéretéért őszinte há­lás köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni, s felkérni, hogy azon alkalommal egy a Dugo­nics szobor javára rendezendő hangverseny­ben tettleg is közreműködni méltóztassék. Sze­geden, 1876 évi Június hó 22-ém tartott rendk közgyűlésből." A levélre Vszt előbb kbrányinak felelt Bay­r 'uthból 1876 augusztus 6-árÓl- A bori^kos­nemiét nyelvű eredeti kézirat a Magvar Nem­zeti Múzeum levéltárában van »Ep- Mus- 610" Jel alatt- ..Veréhrter P'eber Freund. Bestén Dank für ihren Brief- Kérem, továbbítsa mentségei­met Wagner Károly polgármester úrnak Ita­nácsnok voltl és az ünnepi bizottságnak Sze­gedre- Már az első szegedi meghívás tárgyá­ban (múlt év mároíusábam) nyomban megje­gyeztem, hogy az augusztus hava mindig Bayreut'.ié- Conseauent bleiben ist kei-n Feh­ler. — wenm das Prinzip richtig- Hívja Bayre­uthba Wagner Nibelumzok gyűrűjének a meg­hallgatására, amikor ..Gerne besorgt für Sie die Montecuculisohem Dinge hierselbst Ihr treu ergebenster F- Liszt-" (Montecuculi mondotta, hogy három dolog kall a háborúhoz: pénz, pénz és pénz- E néhány sor is jellemző Liszt leveleinek szellemességére-) 1876 augusztus 4-én azonban immár törté­nelmi ereklyévé vált levél érkezett Szeged vá­rosába. amelyet a levéltár 7224-876- szám alatt rejteget- A borítéka hiányzik, a megszó­lításból és az Ábrányihoz írt levélből azonban megállapíthatjuk hogy e levelet Liszt Wagner Károly sze­gedi városi tanácsnokhoz intézte. Az elejétől végig magyar nyelvű levél kis ok­táv algkú levélpapiroson gyönyörű írással Liszt sajátkezű magyaros aláírásával- Szokása szeret bizonyára francia anyanyelvén fogal­mazta meg és lefordíttatta Bayreuthban a körü­lötte élő magyar tanítványai egyikével- Míg az Ábrány'hoz írt levelet Isoz Kálmán francia fordításban közölte a párizsi Revue Musicale Mensuelle VII- évf-> 1911. 11- sz- 32-33- lap­ján, addig liszt Szegedre frott levelét m1 emel­tük ki Szigethy Vilmos városi fől-evéltárnok úr segítségével a. 11512—1876- számú előadói Ív­ből és az eddig ismeretlen ZiszHevelet íme először közöljük a nyilvánossággal­Tekintete* Tanácsnok ür! Fogadja meleg köszönetemet becses soraiért, őszinte óhajtásom a szegedi dalárünnepélyen jelen lehetni, s ebbeli szándékom kivitelében osaikis azon körülmény akadályozhatna a mint a csekélységemet megtisztelő szegedi kül­döttség előtt is nyilvánítani szerencsém volt —: ha a bayreuthi ünnepi előadások a dalár­ünnepély idejével összeesnének. Midőn arra kérném Tekintetes Tanácsnok urat, hogy az intéző bizottságnak is hálás kö­szönetemet tolmácsolni szíveskedjék, nagybe­csű megemlékezéséért őszinte tisztelettel ma­radtam Bayreuthban 1876 évi Augusztus 8-ám. Liszt Ferencz s. k. Két hé* múlva azután azt olvassuk a Szegedi H'radó 1876 augusztus 23-! számában, „hogy Ábrányi Kornél űr a legközelebbi napokban Bayretrfüiba utazik, hol a Wagner-féle zene­ünnepélyek e hó utolján érnek véget s azontúl Lisz.t Fe>renc már szabadabban remd^kezik bejével- Ábrányi úr — mint halljuk — oda fog hatni, hogy a zongorakirály, te csak lehet, szintén a kiálliií-ás bezárási idejére ránduljon te doíqS® hozzánk, amikor aztán az ő közreműködésével egy nagyszerű hangversenyt lőhetne itt rendez­ni- Hogy e szép reményünk valósággá fog-e válni, arról nemsokára bizonyosat mondhatunk " A L'szt lahozatalára irányuló törekvések azonban eredmény telének maradtaik- (Reizner János, Szeged története III- k-> 1900, 403- 1) Epen abban az időben volt a legá'datlanabb a zenekultúra Szegedem- Ugyanis 1876-ban osz­latták fel a város5 chorál's zenekart, amely 1711-ben alakult- Hangversenyterem se>m voíí Szegeden Csak a mai Hági körcsarnok helvér állott bódészinház volt egyedül alkalmas hang versenyek tartására- Ez azonban olyan par­lagi és elhanyagolt állapotban volt, hogy se­hogyan sem szoVrálf.atot* egy Lisz'-hangver seny méltó keretéül- Vszt minderről tudo­mást szerezhetett szegedi barátja- Lohr János­európai hírű orgona-művész útján- A rémié1 származású Lohr 1827 május 8"án született a csehországi Égerben- 1856-ban szegődött a sze­gedi város' zenekarhoz és azóta itt élt- Köz­ben feljároga-ott hangvresenyezn5 Budapestre 1888-ig Szegeden lakott és 1892 január 5-ér halt meg Budapesten- Ennek a Lohr Jánosnak valószínűleg nagy része volt abban, hogy L'szt• ha soha életében nem te jött le Szeged­re, mégis oly nagy áldozatkészségért mutatott Szegeddel szemben, m'nt aligha még másik vá­rossal szemben- (Lugosi Döme. A szegedi zene­kultúra története- -Muzsika" I- évf-. 1,29, 11­sz- 37- 1) ... Liszt Ferenc három hangversenyt rendezett 1879-ben a szegedi ár­vízkárosultak javára. A kolozsvári hangverseny jövedelme 700. a budapestié 8000, a bécsié pedig 4000 forint volit­Szeged tragédiája Lisztet' a magyar lelkű, nagy emberbarátot és isten* művészt, annyira megihlette, hogy Massenet »Marciié heroiqtie"­ját, amelyet a nagy francia zeneszerző Szabadi (Frank) Ignác magyar dalszerző ptevna5 tö­rök indulója alani^n irt és amelyet a pár'wJ nagyoperában 1879 június 7-én a szegedi ár vizkárosultak javára rendezett ünnepélyem ma­ga Massenet vezényelt tomboló snkerrel, Liszt átírta és még ugyanabban az évben Révbe Szr aedin cimmiel kiadta- Végül van a weimari lÁszt-Múzeumiban kéziratban egy Szesedy Csárdás- amelyet. Liszt vázlatkönyvének tanú­sága szerint a cigá/nyok játéka nyomán jegy­zett fel- Eninek motívumait két ranszódiájában Is felhasználta­Mindezekről a rendkviül érdekes szeged' vonatkozásokról azonban máskor kfilön c'kk" bem fogunk beszámolni- ­„KEK CSILLAGÁBAN az olcsó, leszállítóit árak karácsony ufán is érvényben maradnak. Maradékvásár mélyen leszállított áron. Kísérje figyelemmel kirakatainkat! DIVATÁRUHÁZ »KÉK CSILitMGHOZ« Széchenyi (ér és Kártisx uccu sarok J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom