Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

T935 december 25. Ot\ MAGYARORSZÁG 747 evre szép, olcsó, divatos cfcer-rctikfiH! MMMMMMMMMMMMMMMMMM SZEGEDI NAMCSONY Iría KfcTHLY ANNA országgyűlési képviselő A karácsony, ez a par exoellanoe családi ün­nep, amikor mindenütt összekaparják és előkutat­ják a legutolsót is, amit csak lehet, — az idén sok millió magyar család számára azt jelenti, hogy egyáltalán nincs semmi eszköze és módja az ün­nep megtartására. A hárommillió koldus közül, akik hivatalos megállapodás szerint is itt Ma­gyarországon élnek, szinte a legfájdalmasabban érint azoknak a családoknak a sorsa, akik Sze­geden és a szegedi tanyák-on küzködnek az Ín­séggel. Azért hat rám ezeknek sorsa olyan kü­lönös erővel, mert azon a néhány esztendőn ke­jesztül, amíg Szegedhez tartozhattam, a legszo­rosabb és a legközvetlenebb kapcsolatban éltem velük és közelről figyeltem életük alakulását. A paprika termelés, a tanyai isko'ák ügye, Szeged­nek, mint határvárosnak a különleges problé­mái, mind olyan kérdések, amelyeken keresztül szorosan hozzákapcsolódtam Szeged do'gozó né­pének életéhez. Nagy figyelemmel kisértem az utolsó hetekben a szegedi és környéki viszonyok­ról napvilágra jutott szociális és egészségügyi adatokat, azokat a megállani Iá sokat, amelyeket a szentesi közigazgatási bizottságban oly meg­rázó képekben tártak az illetékesek elé. Sajnos, sem a politikai életet, sem a gazdasági helyzetet nem látom olyannak, amely ezeken a bajokon gyorsan és kielégitően segíteni tudna. Az a politikai szólam, amely a választások ide­jén »előbb kenyér, aztán közjog« formájában fordult a vá'asztókhoz, ma már megkapottan áll • mindenki előtt. Nincs kenyér, nincs szociális vé­delem, nincs előrelátó gazdasági politika, csak az az üresség van, amely a választási ígéretek után a választók lelkében megmaradt. Nem a keserűség szól be'ölem a magam ügye miatt, mert az a meggyőződésem, hogy aki dol­nozni akar, az minden területen és h".'yz"'brn is tud dolgozni. \ keserűség annak szól, hogy eb­ben a pillanatban szinte megmerevedettnek lát­szik a politikai é'et és azok a döntő sulyu kérdések, amelyek a dolgozó nép fogyasztóképessé tételét és vásárlóképességét vo'nának hívatva helyreállítani, nem szerepelnek a va'óban tárgyalt munkaprog­ramban. Csöndesen meghozódnak azokban a prog­ramokban, ame'yek ugylátszik egyre hátrább kerülnek a megvalósítás sorrendjén. A körű­ség azonban csak ennek a tényntíc szól, — sem­mi esetre sem jelent reményle'enséget és a harc feladását. Nem először vallom azt, hogy spiro-spero — mig élek, remélek — és a velem együtt dolgozók egész munkássága epnek jegyében folyik. Elkép­zelhetetlennek és hihetetlennek tartom még a mai belpo'ilikai és külpolitikai helyzet ellenére is azt, ¡hogy a jószándékn ember ne győzhes­sen oly nehézségek fölött, utóbb mégis helyet kell, hogy ad­jon mindennek az ellenkezőjének, amit az értelmes ember ma tűrhetetlennek tan. Hogy ez ai átalakulás elkövetkezhessen, ahoz nem elég, hogy vezérek és vezetők legyenek, szükséges, hogy e történelmi erjedésben, az át­alakulás fájdalmasan is alkotó munkájában rész vegyen mindenki és sem a boldog birtokos, sem a boldogtalan nincstelen ne vonuljon el o közélet zajától, ne engedje szó nélkül prédául esni azokat a jogokat, amelyek az élelet élni ér­demessé teszik. Szeged az ország második városa, — amely in­tellektuális téren, kulturális alkotások terén, * munka sok terén méltón versenyzik az első vá­rossal,— dolgozó népével együtt is bizonyára abbr a táborba tartozik, amely az embrr jogáért, sza­badságáért, jövőjéért a most folyó történelm harcot meg fogja küzdeni. A gazdasági kibontakozás felenségei Irta: Szivessy Lehel A Délmagyarország hasábjain minden kará* csonykor megszólalok- Keresem azokat az uta­kat és módokat, amelyek az ország és a város jobb sorsához vezetnek- Sajnos, évek óta nem irhatok sok jót- 1926 és 1930 között az egész világon, hazánkban is és így Szegeden is. a konjunktura kétségtelen jelei mutatkoztak- Ami­kor a magyar gazdaság1 élet szomorú sorsfor­dulója- a bankzárlat bekövetkezel vége volt a konjunktúrának és azóta gazdasági letargiában élünk ós annak hatása alatt szenvedünk- Pedig hihetetlen összegek voltak azok- amelyek abban a röv'd időben, alig négy év alatt, a vidék gaz­daság' éledre '.ermékenyítőleg hatottak­Nem akarok most sok részletes statisztikai adatot felsorakoztatni, de mégis érdekelni fog­ja olvasóimat az. hogy magyar vidéken az összkihelyezés 1930 december 31-én váltóköl­csönőkben 1336 millió pengőt, tett k>. A jélzálogintézetek ebben az időpontban 506 millió pengőt folyósítottak vidéki földbirtokok­ra és 20—22 millió pengőt vidék5 házakra- En­nélfogva a vidéken összesen 526 millió peng« törlesztéses jel­zálogkölcsön került folyósításra Községi kö'csönökben is nagy összegek ke" Karácsonyi rímek (Vásárlási tanácsadó fel nőiteknek) Szál az ének szájról szájra: Ma mindennek emelkedik árai Mégis OLCSÓ FORRÁST mutatok itt önnek, Siessen, szerezzen magának örömet. Elmondom itt néhány rövid szóval, Mi mindent vehet egy jól rendezett boltban. Ködös Albion a hazája, Az INDIA PNFAJNAK NINCSEN PARJA. Olasz a FIAT AUTOMOBIL, Gyorsan és biztosan suhan, Mig PUCH motorral, Nemcsak a motor, de az idő is rohan. Szobádban otthon legyen jó RÁDIÓD, Vegyél tehát STANDARD. PHILIPS vagv ORIONT. ÍRÓGÉPED legyen TRlUMPH vagy MERCEDES, melynek Kezelése egyszerű és kedves. Minden gépnek könnyű a forgása, Ha S. K. F. tengelye csapágya. Vakító fényárban úszik a lakásod. Ha MAXIM gyártmány a LÁMPÁSOD. Éhezned sem kell, mert jó. Gyorsan süt-főz a PHOEBUS RESó. Sokáig tartják az áramot A hires VART A AKKUMULÁTOROK. VILLAMOS CIKKben nemcsak régen, de most Egy létezik csak és az a BOSCH. Minden gépnél fontos a jó SZIJ. Jobb már nem lehet a FANTO BENZIN. Olcsó PETRÓLEUM, OLAJ és GAZOLAJ. Nemcsak urnái, de gazdánál is óhaj. Háziasszony ez téged érdekel: Gyümölcsöt csak MARCOVAC BEFÖZÖVEI tégy el. Hölgyeim, ez viszont nem nektek terem, MALMOKNAK való a DUFOUR SZITÁSÉ LYEM. KERÉKPÁROD gyorsan és könnyen halad, Mivel jó PNEUMATIKKAL szalad. ALKATRÉSZEK és FELSZERELÉSEK, Ugv hiszem most egyensúlyban a mérleg. Mindezt megkaphatod kis pénzért és gyorsan, Ha megveszed MARKOVTCS MÉRNÖK ÁRU­HÁZBAN. Az se baj, ha pénzed most nincsen, MEGKAPOD RÉSZLETRE ÉS KIFIZETED KÖNNYEN. Egyet ne felejts el, mert sokra nem mégy! Az üzlet címe: TISZA LAJOS KÖRÚT 44. amelyeket szintén csak emeberek a'aki'ottak ki a történelemben. A XX. század második negyedé­ben átélünk mi, e kornak gyermekei, olyan tör- ' téneti földrengéseket és ála'akulásokat, amelyek­nek minden szenvedéseit és harcát a dolgozók \ vállalják. Üó józan ésszel és logikus gondolko- > lássai mégis csak arra az eredménye keii jut-j Délmagyarország legnagyobb műszaki áruháza! (W. E.) n unk, hogy I az embertelenségnek, a kulturátlan­ságnak és a mámornak sok he­lyütt uralkodó rendszere, vagy in­kább rendszertelensége előbb­MARKOVICS mérnök vállalata Sre^ed. Tisza Latos kőrut 44. Telefon: iO ^O

Next

/
Oldalképek
Tartalom