Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

1955 decemher 25. »»imih ii ii ii i i i •>••• in Ofl MA GVAR ORSZÁG 13 / Felderítő kirándulás a szegedi egyetem boszorkánykonyháiban (A Délmagyaromág munkitársátóL) Tizenötö­dik esztendeje rakott fészket Szeged falai között a Kolozsvárról száműzött Ferenc József-Tudo­mányegyetem. Az elsuhant másfél évtized alatt igen mély gyökereiket vert eb-ben a városban, amely több mint egy évszázadig Karcolt érte, de harca meddő maradt mindaddig, amíg a nemzeti katasz­trófa ölébe nem hullatta különben is jogos járan­dóságát Az egyetem azóta itt él, itt dolgozik Szegeden Munkájának jelentős része folyik le a közönség szeme elölt: a tanítás, a felső oktatás, a képesítés munkája, de a mélyebb értelemben vett tudományos munkáról, amely a laboratóriumok­ban, a professzorok dolgozószobájában, a kísérle­ti intézet ok ben, a könyvespolcok, a lombikok, a bonyolult műszerek kőzött folyik szinte légmente­sen elzárva a laikusok kíváncsi tekintete elől, a közönség nem sokat tud. A közönség legfeljebb már csak a befejezett ,a kész eredményekről vphet néha tndoiuást, de a még el nem ért oélokért folyó küzdelemről alig. Pedig a laboratóriumokban, az intézetekben, a könyvtárszobákban szakadatlanul folyik a harc a minduntalan fölmerülő tudományos problémák rccgoldásáért. Kékes lány ü lángok hevitik az üveglombikokat, halkan zümmögnek a villanymo­torok a rejtélyesnek látszó készülékek, gépezetek közölt, gyűlnek a kémcsövekbe a furcsa szinü és rendeltetésű folyadékok, foliér papírlapokra uj képletek hullanak, aztán szaporodnak a teleírt ol­dalak, készülnek az uj elméletek, folynak az uj kísérletek, gyarapodik az adatok száma fis eb­ben a rrodem alkimista műhelyben lassú, de biz­tos lépésekkel halad előre a maga magasbaivelő u'ján a tudomány, az; ember. Kíváncsi szemmel kukucskál tonik bele az egye­tem egyik-másik boszorkánykonyhájába, hogy el­lossfink néhány műhelytitkot, hogy megtudjunk és eláruljunk valamit abból, ami készül a könyvi k és a lombikok: világában. ' „A C-vitamin ulán, reméliük, rövidcsen eljutunk a máeodik lépéshez is.. " SzentGyörgy- professzor intézete az állati szervezet égési folyamatának titkait kuiatja A közönség a legtöbbet talán annak az inté­zetnek a munkájáról tud, amelynek dr. SzentGyörgyi professzor a vezetője: a biokémiai intézet munkájáról. SzentGyörgyi professzor itt jutott világhírűvé vált felfedezé­sére, itt találta meg a módját annak, hogy mi­képpen lehet előállítani paprikából a C-vita­mint. A nagyközönség erről a felfedezésről ugy tudja, hogy annak korszakalkotó jelentősége van. SzentGyörgyi professzor viszont a tudós szerénységével, vagy pedig a tudós soha ki nem elégülő szomjuságával azt mondja, hogy a C-vitamin tudományos szempontból csak ki­sebb jelentőségű részeredmény,... mellékhaj­tása annak a soha véget nem érő tudományos munkának, amely a természet titkainak meg­ismeréséért folyik szakadatlanul. SzentGyörgyi professzor a C-vitamin előál­lításának titkaira a Kálvária-téri laboratóriu • mokban bukkant. Azóta intézete hajlékot cse rélL Átköltözött a Dóm-téri palotába. Bejára­ta éppen szembe néz a dóm homlokzatával. A „leépítés" következtében SzentGyörgyi Albert­nek kellett átvennie dr. Széki Tibor intéze­tét, az organikus és gyógyszerészeti vegytani intézet vezetését is, miután Széki professzor el­távozott Szegedről. A két vegytani intézet azért külön működik, csak közös vezetés alatt. Amikor közöltem SzentGyörgyi professzor­ul,, hogy szeretném ujabb kiiktatásairól tájé­koztatni a közönséget, tájékoztató nyilatkoza­tát írásban juttatta el hozzám. Ez a pársoros nyilatkozat így szólt: „Az intézet tudományos munkássága az állati sejtben történő égések felkutatását célozza. Ez az alapvető kérdés oly bonyo­lult. hogy az távo van a nagyközönség ér deklődséét foglalkoztató kérdésektől. Ez a program intézetemet kezdettől foglalkoz­tatja és ennek egyik hajtása volt csupán a C-vitamin felfedezése. Hogy ez a vizsgálat hoz-e még majd más hajtást is, azt előre megmondani lehetetlen." Végűi mégis ugy alakult a helyzet, hogy föl­engedett a tudói SZÍT Iv sz • i«ága. Intézetének helyiségében: a lombikok, a műszerek, a pre­eiziós gépek világában, lelkes munkatársai kö­rött elárult többet is tudományos céljairól. — Hogy mí a főcél? Az égési folyamat meg­értésé. Azt kutatjuk, hogv az égés miképpen folyik le a szervezetben. A folyamat olyan komplikált, a kérdés annyira elvont, hogy azt néhány szóval megmagyarázni nem is lehet. Megállapitott tudományos igazság az, hogy a szervezetet is éppen ugy az égés táplálja, mint a lokomotívot. A tudomány az égés megértésére törekszik, keresi az égési termékeket, az anya­gokat, amelyek szerepet játszanak ebben a ké ­miai folyamatban. Az egyik ilyen anyag a C­vitamin. Ennek a felfedezése csak az első lépés volt. Most, reméljük, rövidesen eljutunk a má­sodik lépéshez is. A professzor most a tudományos kutatás és a gyakorlati téren hasznosítható eredmények közti különbségről beszélt. — A csillagász — mondotta —, sohasem gon­dol arra, hogy vizsgálódásainak, kutatásainak lesz-e gyakorlati haszna. Mégis kutatja, vizs­gálja az ég titkait. A közönség szempontjából csak annak a fölfedezésnek van értelme és je­lentősége, aminek közvetlenül is élvezheti a ban bevehet, amitől elmúlik a gyomor görcse, vagy a fejfájása. Ez azonban a tudóst nem ér* dekli. A tudomány célja a megismerés, a meg­értés, az igazság keresése. Mivel azonban min­den betegség a normális mehanízmus elromlá­sa, az elromlott mehanizmust csak akkor hoz­hatjuk ismét rendbe, ha értjük, ha tudjuk, hogy a hibát milyen anyagnak a hiánya idéz­te elő. Ha azután rendelkezünk ezekkel az anyagokkal és azokat be tudjuk vinni a meg zavart működésű szervezetbe, a felismert hí bát kiküszöbölhetjük. A tudós megismerésre törekvő munkája során rábukkan ezekre az anyagokra is, ezze' tehát gyakorlati eredmé­nyeket is produkál. Kétségtelen, hogy több be­tegség származik (cukorbaj, basedow-kor) a szervezet égési folyamatának elromlásából. Remélem, hogy ha magát az égési folyamatot meg tudjuk érteni, akkor módunk lesz az ilyen megbetegedések gyógyítására is. Eddigi vizsgálódásaink során merült föl egy uj anyag, a C-vitamin. Remélem, hogy rövidesen megismétlődik ez a részeredmény. A kilátások rá mindenesetre kedvezőek. — Az ilyen természetű kutatásnak ebben az intézetben igen jó esélyei vannak, mert zavar­talanul, csendben dolgozhatunk. Igen jó he­lye, hajléka van intézetünknek. Fontos az i* hogy a klinikákkal igen szoros belső kapcso­latot tarthatunk fenn, mert igy azt, amit a teória felvet, a klinikákon rögtön gyakorlati­lag is kipróbálhatjuk. Munkánk szempontjá ból tehát Szegeden majdnem ideális a hely­zet. SzentGyörgyi professzorral történt beszél getés után egyik munkatársa, megmutatta . hatalmas intézetet. Végigmentünk a leborató­riumok hosszú során. Mindenütt folyik a csőn des, komoly munka. Halk zümmögéssel dol­goznak a gépek, fiatal asszisztensek komoly tekintetének ellenőrzése alatt. A lombikokban a centrifugáló készülékekben, a kémcsövek­ben, az egymásra zúdított elemek szabályo­zott kémiai harcában forr, formálódik a cél: a biokémia súlyos titkainak megismerése. — A C-vitamin arra |s jó volt, hogy megment­se ezt a nagyszerűen fölszerelt intézetet a le­hasznát. A közönség szempontjából csak az a 1 épités veszedelmétől... __ mondta bucsuzóul felfedezés számit, amit mondjuk por alakjá- SzentGyörgyi professzor. A véletlen, mmt a tudománvos kutatás eqvik leghasznosabb segítőtársa Issekutz professzor és Jancsó magántanár eredményei a gyógyszertani intézet laboralóriumaiban A gyógyszertani intézet előkelő helyen dol­gozik. Az árkádos épületszárny legvégén, köz­vetlenül a templom mellett. Az intézet vezető­je dr. Issekutz Béla professzor, aki ebben a tanévben az orvostudományi kar dékáni láncának is viselője. — Az intézet főleg a meglévő gyógyszerek hatásának vizsgálatával foglalkozik, — mond­ja a professzor —, állatkísérletek segítségével. De közben a régieknél jobb, biztosabb hatású gyógyszerek felkutatásán, felfedezésén is dol­gozunk közösen a kémikusokkal, akik uj vegyszereket állítanak elő. Ezeket a vegyszere ket először a kísérleti állatokon próbáljuk ki és igy állapítjuk meg, hogy alkalmasak-e em­beri betegségek gyógyítására. — A véletlennek természetesen itt is nagy szerepe van még akkor is, ha a kutatás cél­tudatosan indul meg. Három-négy évvel ez­előtt felmerült annak a szükségessége, hogy » Gyakorlati érték« aiándéktárgyak legolcsóbban beszerezhetők WIRTH éS RENGEY Széchenyi tér 5. szám Garantált 14 karátos arany töltőtoll 4 pengőtől, takarék Irón 1.20 pengőtől, láska-lróaépek a ieenaeyoDb választékban 175 oeiurőtői

Next

/
Oldalképek
Tartalom