Délmagyarország, 1935. december (11. évfolyam, 270-292. szám)

1935-12-25 / 289. szám

14 D É I MAGYARORSZÁG 1055 december 25. Hódmezővásárhelyi Orosházi TOTH-M elismerten | legíohlialf I gyógyszerek között annyira fontos papaverint [»ótol juk valahogy. A Népszövetségnek a narkó­tikumok gyártását korlátozó rendelkezése kö­vetkeztében — a papaverin a morfium egyik mellékterméke, mindkettőt az ópiumból nyer­jük — kellett uj előállítási lehetősége­lvet és módszereket felkutatni. A magyar és német vegyészek szinte ugyanabban az időben kezdték meg a kísérletezést anél­kül termézsetesen, hogy tudtak volna egymás munkájáról. A magyarok négy készítményt produkáltak, a németek nyolcvanat. A vélet­lennek köszönhető, hogy a legjobb nem a nyolcvan német készítmény közül került ki, l'iuiem a négy magyar készítmény közül. — Tulajdonképpen a véletlennek köszönhe­tő Erlirh korszakalkotó felfedezése, a salyar­san is, amely biztos gyógyszere a legveszedel­mesebb betegségnek, a vérbajnak. Ehrlicb hatszázhat készítményt állított eló és a hal­s/ázhatodik készítménye vált be. Hogy miért, • ztmasem tud juk. A szer gyógyít, de a tudo­mény még mindig nem tudta felderíteni, hogy mi a szer hatásának a titka. Issekutz professzor ezután a saját intézeté­ről és intézetének munkájáról beszélt. Elmon­dotta, hogy a gyógyszertani intézetnek három osztálya van. A pharmacochemiai osztálvt Tukacs adjunktus, magántanár vezeti, a phar­macologiai osztály vezetője maga Issekutz professzor, a chemotherapiai osztályé pedig dr. Jancsó Miklós magántanár. — Jelenleg igen érdekes munkán dolgozom — mondotta a professzor —, azt kutatom, mi­lyen módon hat a pajzsmirigy hormonja, a Tbyroxin. Régbeben azt hitte a tudomány, hogy az insulin az egész szervezet a sejtjeikre hat. A mi vizsgálataink derítette ki két évvel ezelőtt, hogy hatóhelye a máj. A Thyrorin a központi idegrendszerre hat. A kiindulási pontra a véletlen vezetett bennünket. Megál­lapítottuk, hogy a békára nem hat és amikor ennek kutatni kezdtük az okát, kiderült, hogy azért nem. mert a békának nincs hőszabályo­zója, központi idegrendszere. A kísérleteket azután macskákon folytattuk még pedig ugy. hogy a kiséreti macskák központi idegrend­szerért műtéttel kikapcsoltuk. Az eredmény igazolta feltevésünket. A felfedezésnek azért van nagy jelentősége az orvostudomány szem­pontjából, mert a Basedowkór a központi idegrendszer megbetegedése és éppen a thyro­xin okozza. Az alaperedményeket már két év­vel ezelőtt publikáltuk is, de a munka folyik tovább. Hogy mikor lesz kész, azt nem lehet tudni. A dolgok a tudományban mindig ösz­szefolynak és szervesen kapcsolódnak egymás­sal. — Igen nagyjelentőségű tudományos mun­kát végez és értékes eredményeket ért már eddig is el intézetünkben dr. Jancsó Miklós magántanár, aki feleségével együtt a chemo­therapikus hatás okát, miértjét vizsgálja. Megállapításai, eredményei általános feltűnést keltettek szakkörökben. A professzor ezután végigkalauzolt bennün­ket az intézet laboratóriumain. Mindenütt sza­kadatlanul folyik a munka. Megmutatta a tö­kéletesen felszerelt mütöszobát, a sebészeti kinika műtőjének pontos, kicsinyített mását, amelyben az állatkísérleteket végzik. — Az állatkísérleteket — sajnos —, nem mellőzhetjük, mert akkor megakadna a tudo­mány. De tiltakozom a vád ellen, amely sze­rint kínoznánk a kísérleti állatokat. Minden sebészi beavatkozást szabályszerű érzéstele­nítés elóz meg. A kísérleti állatok nem érez­nek itt sohasem fájdalmat. Kis muzeuma is van az intézetnek. Gyógy­növény- és gyógyszermuzeum. A kísérleti ál­latok tanyája pedig az épület legfelső részén van. Macskák, nyulak, egerek, patkányok, ten­geri malacok, kutyák várják itt tisztán tartott ketrecekben sorsuk betel jesedését: életüket fel kell áldozniuk előbb-utóbb a tudományért és az emberért, alti segítségükkel betegségeire uj gyógyszereket talál. Ahol a térkép és az időjárás készül AÍ* Hal van esőmérű figyeli a Délvidék csapa\viszonyait A Szukováthy-téri palotában munkálkodik csöndben az egyetem Földra jzi intézete, amely­nek munkájáról, eredményeiről a közönség szintén nem tud sokat, pedig az intézet kuta­tó-munkájának eredménye gyakorlati szem­pontból is nagyjelentőségű. A földrajzi intézet a magyar földet vallatja tervszerű, rendszeres munkával hosszú esztendők óta és a magyar told fölé boruló ég titkait lesi el, hogy azután t szorgalmasan összegyűjtött adatokat szer­ves egésszé kovácsolja össze .Az intézet élén dr. K o g u t o v i c z Károly professzor áll, az egyetemnek az a tanára, aki talán a legna­gyobb mértékben és a legaktívabb módon kap­csolódott bele a város közéletébe is. Közéleti elfoglaltsága mellett is tud időt szakítani nagyszabású tudományos munkálkodásra, lisztendők óta dolgozik nagy munkáján, a több kötetre tervezett Magyar Földrajzon, amelynek első kötete nemrégen jelent meg és a Dunán­lult tárgyalja, második kötete — az első ki­egészítő és befejező része — rövidesen szintén megjelenik. S-'\"r I szempontjából nagv jelen­tősége a harmadik kötetnek lesz, amely az Alföld földrajzi leírását fogja tartalmazni. A kötet összeállításához szükséges adatok gyűj­tése már esztendők óta folyik. Az Alföldkuta­tó Bizottság keretében végzett kutatások rend­kívül értékes adatokat tártak föl. A szakem­berek megállapítása szerint ez a kötet, mint az első nagy magyar, földrazi munka az Alföld­ről, nagy hiányt pótol majd a tudományos irodalomban, Kogutowicz professzor készségesen mu­tálja meg intézetét és közben tájékoztatót nyújt a folyamatban lévő tudományos mun­kálatokról: ' — Intézetünk egyik legnagyobb kincse és legértékesebb szerzeménye az a több, mint hat­száz fényképnegativ, amely a bécsi hadilevél­tárban őrzött XVIII. századbeli térképfevéte­lekről készült. Ezek a II. József császár idejé­ben készült térképfölvételek, egyetlen kézirali példányukat őrzi a bécsi hadtörténeti muze­um, teljesen részletességében rögziti a 150 év j előtti Magyarország állapotát. Az intézet eze­ken a fényképnegativokon kivül megszerezte a térképek hü színes másolatait is. Ezeket a másolatokat a bécsi Collégium Hungaricum ösztöndíjas növendékei készítették. A térké­pekben megbecsülhetetlen értékű és eddig még ismeretlen, feldolgozatlan adattömeg rej ­tőzik. A gazdag anyag kiaknázásán az intézet tanítványai dolgoznak dr. Eper jessy Kál­mán főiskolai tanár és egyetemi magántanár vezetésével. Kogutowicz professzor megmutatta ezután azt a most készülő hatalmas térképet, amely az ország néprajzi viszonyait tűnteti föl egé­szen uj módszerekkel és a legújabb adatok alapján. Ezt a térképet az intézet a Reivziós Liga felkérésére készíti. — Az intézet igen nagyjelentőségű kutató­munkát végez — mondja a professzor —, az Alföld csapadékviszonyainak megismerése céljából. A Rockefeller-alapítvány támogatá­sával hatvan uj esőméig készüléket állítottunk fel a Délvidéken és most az igy nyert adatok | tcklolgozása folyik. Az intézet meteorológiai ¡ obszervatóriumában dr. Hille Alfréd ma­gántanár és dr. Wagner Richárd tanársegéd vezetésével az Alföld éghajlati viszonyainak tanulmányozása folyik. A budapesti meteoro­lógiai intézet akadékoskodása következtében most sajnos kénytelenek vagyunk szüneteltet­ni az elmúlt években olyan feltűnő sikerrel szerkesztett időjóslatainkat. Beszélgetés közben megemlíti Kogutowicz professzor, hogy a Dunántulon végzett tanul­mányai során behatóan foglalkozott a német kisebbség és az egyke kérdésével is és igen sok fonlos adatra bukkant. Kutatásainak eredmé­nyét a Dunántulról szóló könyvének megjele­nése után külön fogja ismertetni. A földrajzi intézet tágas, világos munkatér meiben szakadatlanul folyik a munka. Készül ­nek az uifajta térképek, a fáradságos és kitar­tó munkával összegyűjtött fődrajzi vonatko­zású adatokat szemléltető hatalmas grafikó­nok. A fehér falakat mindenütt eboritják ezek az érdekes é sértékes dokumentumok, amelyek tudományos hűséggel mutatják meg a magyar föld ellesett titkait. A lombikok, a kémcsővek, a vegyszerek, a centrifugáló-gépek helyett eb­ben az intézetben a körző, a vonalzó és a ceru­za a tudományos munka eszköze. Magyar László. A makói szegények karácsonya A makói szegények karácsonya sok sze­retetről és áldozatkészségről tanúskodott az 'dén- A hivatalos jótékonyságok, a hatósági *n­ségsegélyek és adományok mellett az egyhá­zak, a társadalmi egyesületek, de magánosok is a mutatkozó tényleges szükséghez; és Ín­séghez mértein a szokottnál nagyobb arányok­ban rendezték meg ide5 jótékonysági akcióju­kat- A felsorolása a j(Vékony karácsonyi ado­mányoknak és adományozóknak már osak azért sem lehet teljes, mert hiszen vannak, akik ezt az emberbaráti munkát a nyilvánosság tudta nélkül szokták és szeretik elvégezni- E Vkintetben elsőnek az egyházakat említhet­jük meg, a katolikus egyház1 és vallásos egye­sületeik akcióit, a református és evangélikus felekezelek kebelében végzett jótékony akció­kat­A város karácsonyi jótékonysága természe­tesen nyilvánosság mellet történik. A kará­csony e'ŐIti inségmunkák. amelyekben min­denki résztveheiteitt. aki csak jelentkezett, ke­veset biztosított minden munkanélküli család­nak- Az utolsó napokban közel 300 volt a nap' munkáslétszám a városii inségmumkiáknál- A munkaképtelenek segélye, amelyben mintegy 600-an részesültek. 25—25 kiló tűzifa volt­Eziemlkivül a város 150 pár gvermekc'nöt meg" talpazatot1 s 350 pár uj cipőt osztatott szét részben a szegény gondozó bizottság utján az iskolásgyermekek részére A szegénygondozó bizottság 150 gondozottjá­nak egyenkint 50 k'ló fát, 25 kiló szenet, egy kiló husit, szalonnát, kalácsot, süteményt ajándékozott s ezenkívül 2500 pengő értékű ruhaneműt is juttatott a 150 osalád részére­A Stefánia Szövetség karácson yfaünmep.él vén 200 szaretejosomiagot osztott szét. a csendőris­kola ünnepségén 42 gyermeket ajándékoztak meg gazdagon- A város szegénynenredejben Honvédban és Vertán-telepen Görgev képviselő ainádéVa'ból a MANSz segitségévcl rendeztek vét karácsonyfaünnepélyt, amelyen összesen 100 pár cipőt- 35—35 leányka és fiuruhát, azonkí­vül kisebb ajándékholm'kat osztottak szét­Női kabátok RuncPák, Férfi kabátok nagy vá'asztékban ¿2*4 If» K * férfi és nfil rohaárahá­W K W0 Vi aü zabán, Széchenyi-tér 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom