Délmagyarország, 1935. november (11. évfolyam, 246-269. szám)

1935-11-17 / 258. szám

&ÍJ MAGYARORSZÁG T935 novemfter TT. gok, ihellyek az Orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalásokrn következőképen a betűk rende szerént Nyomtatásokbél, és Írásokból szedettettek egybe." Terjedelme 160 oldal, kezdődik az Ágyék és Fartsok fáids orvoslásának módjával, végződik egy különleges pornak az ismertetésével, amely meggyógyítja az asszony-embereknél a nyughatatlankodásokat. amit ma migrénnek, vagy hisztériának mondanának, férfijaknál megszünteti az Aranyá» eret azonkívül pedig lehet használni a Himlő, Petéts és Rhizl Ausschlag ellen is. Ezeknél a betegségeknél ugyan még kellő próbák nem tétettek, mindazonáltal senki se kételkedjék a Por erejében, mert alkalmatos ezen vagy cgyébb nyavalyákaak el-üzésére és megorvoslósára nézve. „Végre; Nyilván való Próbák vannak, hogy e?<?n Pornak ereje által a Hecticából, az-az száraz betegségből tökélletesen ki-gyógyultak." Mindenesetre örök kár volna, ha ez a jeles könyv egészen elmerülne a feledés homályában. Ha már nem tehetem meg hogy minden részletében ismertessem, legalább szemelvényeket közlök belőle. Hadd lássa a laikus olvasó, hogy kúrálták a betegségeket két.*záz esztendő előtt. OIYQS barátaimat felhatalmazom, hogy ebből a rövid ismertetésből amit |ónak találnak, fel is használhassák. Meg kell jegyeznem, hogy a bevált orvosságok után oda van blggyeiztve a nagyjelentőségű latin szó: probatum, — ki van próbálva. Ezeket tehát nyugodtan lehet alkalmazni. Nos tehát: Ha asszony embernek teje n intsen, lőjjerjek egy Szarkát, s agya-velejét vegyék ki, száraszszák meg, s tör jék meg, és pirltot kenyérre hintvén egye-meg. probatum. — Ha érvágaskor a vért meg-nem állíthatod, tégy rá egy garast, vagy: Pedig fa olajjal kend meg, meg-álljttya. — G u 11 a-ü t é s k o r mindgyárt meleg ruhákkal dörgöjlyék a karját, melly felől meg-ütötte, és ha borbély van, eret vágassanak rajta, Ila nínts borbély, törjenek foghagyroát, s torma-gyökeret, s mind a kettőnek vegyék vizét, kiket ösyve elegyítvén adgyák meg-innya. a több levével kenni kell, ha annyi lesz. NB. A ki ettől fél, s hajlandó e nyavalyára. Áprilisnak végén, $ Má jus elein szedgven, s égessen gyöngy virág vizet, s azt igya. Igen jó nehéz nyavalya ellen is. — Szá rákbetegség, vagy Kórság ellen a Zsallyát. Itóp o t szedd meg levelenként külön, és azon módon sz;ira*d-meg, s törd-meg, § szitáldmeg, azután egyenlő mértékben elegyítsd öszve, Tizen negyed napig Estve, s reggel egy-egy Tojásnak a tetejét vedd le, és a fejérét ki-botsátván, a sárgájában Hócipők, ~ D é n e s n é I Unió könyvecskék érvépvesak I tégy az említett ö&zve-elegyitett porból egyegy jó kés hegynyit, s tedd kis p a r á s á r a, s Cgy kevéssé melegítsd meg, de ugy, hogy meg ne keményedgyék, és el-kevervén a porokat-is jól benne, egyszesmind idd-meg. Azután egy két 11 z é 4 fazékba tölts más-fél Itze bort, és egy Meszsaely vijet, s. abban légy ürmöt, s Pápa - füvet, s fózdmeg jól, de ki-nem kell hagyni futni, minek ntánna a Tojást meg-iszsza, minden nap idő közben két, vagv három pohárral, vagy Fíntsával ígyék-meg belőle. (Tojás bé-vétel után pedig két, három óráig nem kell innya; hanem tsak idő közbe) némely eledelektől pedig tartóztassa-meg magát azon Tizen-négy nap alatt, ugy-mint: Tehén hústól (a levét meg-lehet enni), Berbéts hústól, Sertés h u s t ó 1, s más egyébb-féle eledelektől, melylyek savanyók, sertől, pálinkától, éget bortól, míg az orvossággal él. És ha az alatt ki nem tisztulna belőle, hadgya-el egy hétig, s azután megúnt négy, vagy öt nap éllyen véle. de tovább ne, mert igen meg-hizik. Asszonyokra nézve, akiknek férjeik szeret nek korcsmába járni és felönteni a garatra, nem lehet közömbös, hogy miként kell a bort valakivel örökre megutáltatni. Ezekről a jeles kézikönyv a következőket mondja: A Fetskének vedd ki mint a bélit, gyomrát, s többit aszaldmeg, s törd porrá, éj add meg-jnnya borban; deömegnetudgya, mert hótig ellenséged leszen. —•• Ma sem lehet tőmöI rebben és bölcsebben gyógyítani a f q g-f á i j á s t, mint kétszáz esztendő előtt: Ha a fog meg-indult, és jó-formán lóg, egyéb orvossága nínts, hanem ki-kell vonatni. Ha a nedvességtől vagy fluxustól vagyon: Ha férjfi, vagy férjfi gyermek: Paripa ló ganéjt vegyenek, s tiszta edénybe tévén víz nélkül tegyék parására, erőssen melegjtsék-meg, töltsék hoszszu ruhába, a ki fejét által érje, s takarják helé, és amelly felől fáj, kössék a pofájára olly melegen a mint el-állhattya, meg-indittya a nedvességet, s a fájdalmat-js azonnal mcg-szüijteti. probatum. Az Asszonyoknak, s Leányoknak a kantza ló ganéját kell alkalmaztatni hasonló formán • természetre nézve. F ü l-f á j á s ellen a széles uti lapunak a levelét meg-térvén s levét gyenge ruhán által kinyomván a fülbe kell ereszteni, vagy mikor igen erőssen fáj, a vad Disznó hólyagjából kikell venni a neidvességet egy jó üvegbe, és mikor kívántatik, lágy melegen a fölébe kell tölKárász u c c a 1 0. teni. Férfinak a vad kanét, Asszonyoknak a nőstényét. Azt pedig meleg nap fényén kell tartani» s annál jobbA H ideg-leié s lévén a legnehezebb betegségek egyike, erről a könyv irója igen részletesen értekezik. Tudnivaló, hogy minden Mdeg-lelés a tsömőrtől származik, ezért igen jó, ha homlokát, vakszemét, és állkaptzáját nyakát, hátát, keze-szárait, vál hegyétől fogva, láb-ikráját, a szár-tsontok éleit, lába fejét, es széleit meg-kenik, egy kis foghagymás, zsíros, vagy vajas meleg etzettel háromszor, negy;zer, az-után jó purgátlót vészen. Ha a hideglelés harmadnapos, tavasszal, amelly fán, vagy Tőkén fát vágnak, emeld fel, vagy a sertések válluja alatt is a melly apró gelesztákat találsz, azokból kettőt, vagy hármat vess egy kalán etzelbe. és ha meg-száll benne, az etzetet igya-meg, mikor reá akar jönni, el-hadgya bizonyosan, ha esztendeig lelte is. prob. Ha negyed-napi, az ember szár-tsontot törd porrá, abból egy kés hegynit valamiben adpbc innya az hideg napján, de ne tudgya * beteg, ezt tselekedd négyszer, vagy a pókháló«hói tsjnály három pilulát, vagy golyóbis-kát mint egy borsó, ostyában a mikor fázni kezd, add-bé néki. — Ha ki az H i m 1 ő t ő 1 hamar akar meg-szabadulni, igen hasznos, és szükséges, hogy minden féle hus eledeltől oltalmazza magát. Mikor himlőm i akar a gyermek, é s k i nemüthetrajta, főzzenekmeg egy itzénél valamivel kisebb edénybén, tiszta vízben, Lentsét, Répa magot, fügét, kemény magot, s hidegen adgyák innya a gyermeknek- Ha fejér, vagy veres az him1 ő, főtt lentsének a levében len ruhát kell mártani, s olly melegen kell reá tenni a mint elállhattya, minden mérgét ki-veszi. prob. —< Szi v.f á j á sn á 1 Pipats vizet kell innya adni. — Torok Gyék ellen az Arva-Tsalánt forró vízzel-öntsd meg, és két ruha köztt a mint el-türheti, kösd reá, vagy vedd a zabos Lónak a Ganéját, tégy hozzá egy kevés hájat, melegítsd-meg tiszta fazékban, s jó melegen kösd reá, vagy a Bogáts kóróban a melly férgek vannak, törd őszve hájjal, azzal kend. vagya Len magot törd meg, és írós vajban főzd-meg, s azzal kösd, meg-gyógyul. Ismétlem, helyszűke miatt el kell tekintenem ennek a népszerű orvosi könyvnek részletesebb ismertetésétől. ízelítőnek ennyi is elég. Itt az alkalom. Orvosok, tanuljatok. ProbatumKi van próbálva. eHenkexőjét igy kényszerűi igazolni önmaga elölt. <•> hiszen ezt Freud mind lefektette, tgen, itt most egy-két megnyugtató «zóra van szükség — Nekem mnga csak ne mondjon semmit, tudja! Ezt már én mondtam? Hangosan mondtam? igen, ugylátszik, ja, persze. De ezzel aztán részemről' be is fejeztem az ügyet. Az utolsó szó az enyém és pont, kész! — De mondok! Amott kell bejönni! Nézz oda, még ő ál) az erdő felé Mi? Még beszél? Hát beszéljen Legyen az övé az utolsó szó. Nem vagyok gyerek. Okos enged, szamár szenved. Különben Is nyugodt ember vagyok és láttam már egy-kít vihart. Azért még ez egysKer felelek, könnyedén és szelíd gúnnyal fogok felelni, feltalnltiim én már magam f'v' rehezobb helyzetekben Is. — Ne tanítson engem, Jó?! — ezt mondom, de ez nem egésr.rn stimmel. Ugyláts/.ik válaszol — Már pedig én megtanítom, ha más nem tanítót ta meg! Ejnye! Kellemetlen Es mit vigyorognak itt folyton az emberek Reá Is, míg reám is. Cirkusz e*. vagy mi? Még jó, hogy a józan Ítélőképességem soha nem tngv el Mi történt? Az, hegv SMbályellftpesen bslrél Jöttem be a korlát mögé Emiatt Hz embernek várni kell egy-egy ne gyed percet. Nem nagy Idő, de bosszúsig. Engem Is bosszantana, ha félórát várnék és valaki jog talanul elém tolakodna. A?t hlíflk, hogy valami protekció vegyek. Vagy egyszerűen szemtelen vagyok. Viszont ín egészen véletlenül kerültem ide. Mondjuk szórakozottságbél? Ki kellett volna mennem és megállanom a sor végén. Ezt még most ls megtehetem egyébként. Mit törődöm én azzal, hogy azt hiszi, félek tőle. Es a többiek. Nekem ez mind nem fontos. Viszont ő ezt nem tudja. Helyben vagyunk, tehát ezt kell neki egészen egyszerűen, közvetlenül, bizonyos szelíd erővel megmagyarázni. Ránézek — igy — és azt mondom: — Tanitsa az öregapját, hallja! Ccc. Ezt írom kellett volna. Ez nem helyes Sárga keztyűs kezével a táblán» mutat. A hangja kicsit emelkedettebb, mint kellene — hogy némelyik ember, hogy nem tudja fegyelmezni magát! — hiszen ez üvölt, ez a vadállat. — Nem tud olvasni? — ezt ordítja — nem tud olvasni? — kétszer is. Naivság- Az iráfc-olvasás egyenesen a szakmámhoz, a hivatásomhoz tartozik. És éppen ezért nem ragadtatom el magam. Mn*t ő. A piszok gazember. Éppen ezért nem ordítok és nem bömbölök és nem hadonászok Elvégre felvilágosodott és haladó szellemű iró vagyok, aki.,. aki, izé... aki taeitom az embereket mindenféle jóra és szépre, ugyebár... é6 megmondhatom neki, hogy Igenis tudok olvasni, de az emberbe ugye, ez egy beidegzett valami, hegy jobb ra be és balra ki, úgyhogy nem is nézi a táblát, mert anélkül is tudja és csak véletlenül történhetik meg, hogy eltéveszti és akkor is hajlandó, klfavita>»l a hibát, aki kulturember, mint például én, aki egropeer, amint 4n„ qki nyugodt é$ higgadt, magasabb fila/ó'líí« mfBt én ét .. és... és nem olyan bű .ös l<i-tya, mint ez a fráter itt, aki ki akar vélua ¿»ezdenl — mit v*vorognak aiz emberek! — de különben is nővel vagyok kés nem akarok viharos jelenetet amúgy se és megmagyarázom neki saépen, szeliden, hogy: — Ne ugasson itt maga bitang, csirkefogó, nem vagyok süket! — ezt mondom neki például — Rendőr maga, hogy itt rendezkedik? — ezt mondom ugyancsak példának okáért és látom, hogy ez nem valami szellemes dolog ezzel a rendőrrel, meg mi és ő is mond, mire ém megint: — Fogja be a száját, mert rálépek! — mire megint ő, de már nem hallom, mert mindketten egyszer: re ordítunk — csak nyugalom szivem — csitltom közben a feleségemet egész gavallérosan — majd etlntézein én ezt a kapcabetyárt, hogy megemlegeti! jóval kezd ki. , Gyere Ide, ha mersz — mondja ő egészen közönséges kocsmai alapon, pfuj, hogy milyen e>nberek vannak, de én is tegezem, egyébként én aztán. . igen! Mert én elvégre nyugodt ember vagyok, modern ember vagyok... de angyal nem vagyok, ha ez még egyet szusszan, ugy rugóm oldalba, hogy a fogai kettős rendekbe masíroznak ki a MII«. Később rendőr főtt *s mentők jöttek Na hiszen, maM -<-'• lesz valahogy. Azt a néhánv fogát lehet • 'nekem kell, hogy megcsináltassam, a fülein,; ("¿4ig visszavarja HasenfeM professzor, azt mondják, nagyon ért az Ilyenekhez. ftn elvégre nagyon csendes és béketűrő ember va«vok, bizonyos; magasabb rendű elgcmdalosokkal. de a becsületemet n»m hagyhatom. Azt mondja: némelyek! Mi az. boív némelyek, mi az. hogy némelyek I?