Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-09 / 228. szám

DftMAGYARORSZAG »2.1. em.TeI«Ion«Z3-33..Ktodöhlv®i^ MCIUQ, UJJ WniWIIW iF. » pcnatf. - Egye* »Am Ara kttlcMnkünyvMr «* Jegyiroda» Aradi . «m*- nao ÍO vo.Ar- éi Ünnepnap 1« HU. Hlr­„cc 8. Teteton, 13-0« .^.md«, WW Ata ÍO fillér Seie.eíc"e?ví»e.e .art.a««frlnt. Meg,e­upól ucea 19. Telelőn: 13-00 . XárlraU X-rf^l«,-»—» 9 9 A lMlk hélfö Kistelével naponta reggel, é« l«v¿lclmi DtlmagyaronxAa (zeged, Al. CVIOIjaill, »A. Hol az igazság? A költő szerint minden műalkotást kilenc évig kell félretenni, mert elfogulatlanul csak azután lehet megítélni műértékét. De hány év kell ahhoz, hogy a világtörté­nelem eseményeit meg lehessen ítélni? Genfben most vita folyik afelett, hogy az olasz-abesszint háborút melyik fél kezdte el. Az olasz kiküldött álláspontja szerint — s ez az áP.áspontja természetesen az olasz kormány­nak is, — nem Olaszország kezdte a hábo­rút, Olaszországot provokálták erre a hábo­rúra nem utolsó sorban azzal is, hogy Abesz­színia elrendelte az általános mozgósítást. A mozgósításban az olasz gyarmatok elleni fe­nyegetési joggal ismerték fel s fenyegetés beváltása ellenében prevencióként az olasz csapatok átlépték a határt. A Japán — Kína háború is azzal kez­dődőit, hogy a japán csapatok behatoltak •— kényszerű rendcsinálás okából — kínai te­rületre s amikor már kínai területen voltak, a kinai csapatok fenyegető magatartása folytán nem tudták elkerülni az ellenséges hadmüveletek megkezdését. Természetesen az angol-bur háborúra is a búrok adtak okot. Addig provokálták gyémántmezőikkel az angol világbirodalmat, amíg ez a türel­mes, józan, megfontolt kereskedő nép is elvesztette higgadtságát s a búrok provokálá­sára kénytelen volt magát hadiállapotba helyezni. A spanyol-amerikai há­borút sem a szigetekre éhes Egyesült Álla­mok kezdték meg, csak a megfontolatlan spanyolok ingerelték őket háborús cselek­ményekre. Az orosz-japán háborúnak egyik pesti anekdotája jut eszünkbe, amikor a kör­úti kávéházban az egyik hitsorsos azt kér­dezte a másiktól, hogy a Port Artúrt védő Stösszel tábornok szintén hitsorsos? Ha a japánok nem veszik be Port Artúrt, — felelte a bölcs rabbi, — akkor görögkeleti, ha beveszik, akkor zsidó. Ez az anekdota — világtörténelmi tanul­ságokat tár fel. Más a győző története, csa­ládfája, jelleme, egyénisége, erkölcse és hivatottsága és más a legyőzötté. Az egyiket magasztaló szavak tömjénezik, az egyik vi­lághír piadesztá'jára állhat fel, divatot csinál s az erkölcsi bátorság letéteményesévé vá­lik, kalapot, cipőbetétet és nadrágtartót ne­veznek el róla, még élve vonul be az ucca­táblákon a halhatatlanságba (Pesten még alsósfigurát is nevezhetnek el róla) s a le­győzött talán pár napig megfürödhetik a vi­lág részvétében, de azután a gyámoltalan embert, a gyáva katonát férfiatlan bukása után legjobb esetben elfelejtik. Pedig milyen véletlenek döntik el, hogy melyik lesz a győző és melyik a legyőzött. A kapítóliumi libák gágogása is eldöntötte már az ütközet sorsát s hányszor fordult meg a győzelem — egyéb állaton is. A legyőzöttek történetét azután rendsze­rint a győzők irják meg. Ha Olaszország fog­ja megírni az abesszinek történelmét, bizo­nyára egészen más adatokat, más összefüg­géseket s más tanulságokat fognak ebben a műben feltárni, mintha — mondjuk — Jeze tanárra bíznák Abesszínia jelenkorának meg­írását. Nincs olyan sikeres fegyvertény, ami­ben a győzők ne az erkölcsi világ­rend érvényesülését látnák s nincs olyan kudarc, amivel szemben a legyőzötteket nem vigaszSalr»« a feltámadás és ióvátétel törté­nelmi igazságból áradó reménye. A világtör­ténelem — ahogy ismerjük s ahogy tanítják, — azt bizonyítja, hogy mindig a legyő­zöttek kezdték a háborút, mindig a 1 e g y ő­z ö 11 e k voltak bűnösek a vérontásban s az emberiség ellen a háború felidézése által elkövetett merényletben. Jajj a legyő­zött ek ne k, — mondották Rómában, de nemcsak azért jajj, mert életük függ a győző­től, hanem azért, mert a győzőtől függ be­csületük, jóhirük, emberi tisztességük és nemzeti erényük. A történelem Ítélőszéke előtt ís folynak pe­rek, de ezeknek a pereknek nem az igaz­ságszolgáltatás a célja. A győzőnek mindig más az igazsága, mint a legyőzötté, aki erősebb, az még az erkölcsi szabályokat is diktálhatja a gyengébbnek. A történelem ítélőszékébe nem elfogulatlan bíró ül, ezt a birói széket mindig a győző fog­lalja el s abból ítélkezik a legyőzött fö­lött. Nemcsak peres felekben, peres nemze­A keletafrikai hadmüveletekről kedden a következő jelentések érkeztek: A Reuter Iroda jelentése szerint az olaszok kedden elfoglalták Akszumot Római beavatott helyen is ugy tudták, hogy a város az olaszok kezébe került• Abesszin hivatalos körök kki­csinyük Akszum elestének jelentőségét­Az ogadeni harcvonalon megkez­dődtek a guerilla-harcok. Róma. október 8- Az olasz kormány kedden délben a következő jelentést adta ki a kelet­afrikai hadműveletekről: — Október 7-én az olasz csapatok az Aduá­nál uj elfoglalt területek megerősítésével fog­lalkoztak ós létrehozták az összeköttetést a különböző pontok között A műszaki csapatok Jiagyfésze. valamint hatalmas munkástömegei folytatták az útépítési munkáié.*okat ugy. ho,ry most már rendszeres gépkocsiközlekedés van egészen a legelső vonalig OnrAger ellen az ellenség támadást intézett. de a támadást a tesseni határőrséghez tartozó askarik vissza­verték A7. elfoglalt vidék lakossága a müvelit­sé»et jelképező olasz lobogók árnyékában uj­ból hozzákezdett a rendes életmenet folytatá­sához• Az elmúlt napok hadműveletei alkalmá­val többszáz hadifoglyot ejtettek az olasz csapatok és igen sok hadianyagot zsáfcmá­tekben sincs meg a belátásnak az a mértéke, amelyik nem kedvező igazság megállapí­tásához szükséges. A genfi ítélőszék tegnap az ér­dekelt szavazatokat nem számítva, egy­hangúlag tudott megállapodni abban, hogy a legújabb háborút ki kezdte. Nem tud­ná senki sem megállapítani, hogy ennek a megállapításában résztvevő delegátusok ál­lamai mennyire érdekeltek az afrikai konflik­tusban s a véres viszály lokalizálása mennyi­re szolgálja materiális érdekeiket. De amíg ez nyilvánvalóvá nem válik, egyszer mégis szaki­lott a genfi politika a tologatás, a halasztás, az elkenés, a bizottságkiküldés, a kulisszák mö­götti alkudozás bátortalan módszereivel s döntő kérdésekben ki merte mondani a döntő szót. Ámbár a világ békéjét a jo­gos érdekek kielégítése biztosítja, — hátha a döntő szó után megtalálják azt a döntő cselekedetet is, ami biztosítja a békét a hábonr pokláig tántorgó világ számára. Az abesszinek abban bíznak' hogy az Olaszok előnyomulását ezen a vidékien a vízellátás hiá­nya nagyon megnehezíti Az abesszin »haláWégió" háromszáz főnyi portyázó bandákra oszolva betört Eritreába és elfoglalta Adiia Kaié várost- A bemzütött lakosság állítólag az abesszinekhez portolt­nyoltak. tekintettel arra> hogy az olasz csa­patok hadigépeket alkalmaznak, veszteségük a lehető legkisebb• Az abesszin veszteségek i«en súlyosak' de pontos adatok még nincsenek Az olasz csapatok hangulata kitűnő­fidua és Tígre ellenében béke lehetséges? London> október 8- A Mornfog Post szerint annak a lehetőségéről beszéltek Londonban, hogy Mussolini béketárgyalásokat kezdene olyan alapon, hogy Olaszország Aduát és a Tígre tartományt részben vagy egészben meg­kapja­Angol körök nem ellenzik a tárgyalásokat ilyen alapon. de hangoztatják- hogy éhhez Haílé Szelasszié császár szabad elhatározása­OS asz jelentés a keddi helyzetről Altalános abesszin ellentámadás kezdődik Nagyobb csapatok betörlek Eritreába — Az olaszok biztosítják a birtokba vett területeket — Megindul a gáz-támadás Addisz-Ahebából kiutasították az olasz követet A népszövetségi közgyűlés szerdán tárgyal a megtorló lépésekről - Permanens tárgya­lások Genfben, Parisban, Londonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom