Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-26 / 242. szám

T935 oEtőEer 26. DÉLMAGYAR ORSZÁG 5 ALFÖLDI IPAR E S KERESKEDELEM •••• , ——^• A DELHAGYÁRORSZAG HETI MELLEKLETE A dorozsmai fiiszerkereskedők mozgalmi a korábbi vasárnapi üzletnyitásért Szegeden megszokták a iűszerüzleíek vasárnapi szüneíéí (A Délmagyarország munkatársától.) A fű­szer- és élelmiszerkereskedések vasárnapi zár­óráját országszerte szabályozta legutóbb a ke­reskedelmi miniszter. A szegedi füszerkereskc­dők a teljes vasárnapi munkaszünetnek a hi­vei és vasárnap még az engedélyezett órára sem nyitják ki üzletüket. A vasárnapi zárva­tartás rendszere egészen jól bevált Szegeden, a fogyasztóközönség is megszokta ezt az ujitást és szombaton szerzi be a vasárnapi szükségle­teit. Más azonban a helyzet a kisebb környéki községekben. Kiskundorozsma kereskedői in­dítottak legutóbb mozgalmat annak érdeké­ben, hogy előbb nyithassák ki vasárnaponkint az üzleteiket. A rendelet értelmében ugyanis csak hét órakor szabad kinyitni a fűszer- és élelmiszerkereskedéseket. A városban meg is felelne ez az időpont, de Dorozsmán korán kel­nek az emberek és a kereskedők súlyos vesz­teségét jelenti ez a késői üzletnyitás. A dorozs­mai füszerkereskedők most mozgalmat kezd­tek, hogy 1—2 órával előbb nyithassanak, a 6, vagy az 5 órai nyitás nekik nagyon megfelel­ne. Indokolja a kérelmüket az is, hogy vasár­nap hetivásár van Kiskundorozsmán, amely­nek lakossága majdnem kivétel nélkül olyan, hogy előtte való nap nehezen képes beszerezni a szükségletét másnapra. A koránkelő mezőgaz­dasági lakosságra való tekintettel is indokolt volna a 2, vagy legalább 1 órával előbb való üzletnyitás. A dorozsmai füszerkereskedők közös akció­járól legutóbb tárgyalt dr. Gserzy Mihály, a kereskedelmi és iparkamara titkára is Do­rozsmán és megállapodtak abban, hogy az ér­dekeltek, a kamara utján feliratilag kérni fog­ják a kereskedelmi minisztert, hogy Kiskun­dorozsmán a speciális körülményekre való te­kintettel, engedélyezze a korábbi vasárnapi üz­letnyitást Virágh -cukrászdában ma és holnap d. u. 5-től Heivey szalon -trió muzsikál! R endes árakf II szegedi pékek és a búzaárak emelkedése Ahogy egy vidéki malom látja a szegedi piacot (A Délmagyarország munkatársától.) A ga­bona ára az utóbbi hetekben fokozatosan és állandóan emelkedett, ez azzal a következ­ménnyel járt, hogy megdrágult a kenyér. A íuult hét közepén a pékek Szegeden általánosan két fillérrel emelték a kenyér árát, a fehér kenyér 28 fillér, a félbarna 26 fillér volt a mult hét végéig. A hét elején a pékipari szakosztály újból ülést hivott össze és elhatározta, hogy másodszor is felemeli a kenyér árát. Az uj ke­nyérárak: félbarna 30, fehérkenyér 32 fillér. A pékiparosok körében azt mondják, hogy a kenyérárak emelése természetes következmé­nye volt a búzaár naponkénti emelkedésének. Hangoztatják, hogy a most érvényben lévő ke­nyérárak nincsenek arányban a buza szinte ugrásszerű drágulásával. Ha továbbra is foly­lalódik a buza drágulása, akkor ismét emelni fogják a kenyér árát. Minthogy a gabonatőzsde változatlanul szi­lárdságot mutat és a buza már azóta is emel­kedett, mióta a pékek felemelték a kenyér árát, számolni kell sajnos azzal a ténnyel, hogy rö­videsen simét megdrágul a szegény ember mindennapi tápláléka: a kenyér. A kenyérárak emelését nem mindenütt haj­tották végre egységesen. Vannak pékek Szege­den, akik még ma is 26, illetve 28 filléres áron árusítják a kenyeret. Ez csak szórványos eset és az a magyarázata, hogy az illető pékiparo­sok még régebben, az olcsóbb lisztből nagyobb mennyiséget szereztek be és ameddig a kész­letük tart, nem emelik a kenyér árát. Rövid időn belül egységes lesz az áremelés a szegedi kenyérfronton. A szegedi lisztpiacnak egyébként nem a leg­jobb hire van. Erről tanúskodik az a cikk, amely az egyik malomipari szaklap októberi számában jelent meg. A lap felkére a vidéki malmokat, szolgál janak felvilágosítással a vidéki lisztpiacok általános helyzetéről. A beküldött válaszok közül érdemesnek tartjuk leközölni a Bácsbokodi Hengermalom és Száritótelepek részvénytársaság cikkét, he Hfydfat mécsei máz kocán ItyfOH Ald<í$> kw^^Mékol cuUoccúl U teüel Nem VeTI hozzá cikória, sem szemeakávé Mégis kitűnő % tejeskává, >kg. ae mi*. amely részletesen foglalkozik a szegedi és a környéki piacokkal is. A cikk többek kőzt a következőket mondja: — A bajai piac fizetési szempontból arány­lag egészséges, a pékek nagy többségben hi­telképesek, hitelt igénybe nem vesznek 8—10 napon tul, viszont van olyan abszolút jó boni­tásu pék, aki 1—2 hónapig is elhúzza a fizetést, azzal, hogy ő jó pénz, legyen megtisztelve, akitől vásárol... — Sfceged igen rosszul fizető piac, illetőleg azt lehet mondani, hogy vagy megkapja a malom a pénzét azonnal, vagy soha, — irja a cikk. Itt nagyon gyakori eset, amikor a malom leszállítja a készpénzfizetéssel eladott lisztet | és fel kell raknia megint a kocsira, mert nem ; kap pénzt és otthagyni nem mer még egy zsákkal sem ... Van néhány egészen príma bonítás, ezek azonban kassza-vevők és az ál­taluk diktált árakat a kismalmok elfogadják. Az ügynökök egyharmadrészig vállalják a del­kredót, de nagyrészt papiron, mert vagyonta­lanok. így látja a bácsbokodi malom a szegedi lisztpiacot... Országos vásárok Szombat, 26; Baja állatvásár (Bácska), Ratto­nya (Csanád), Mindszent (Csongrád). Vasárnap, 27: Battonya (Csanád), Debrecen (Hajdú), Füzesgyarmat (Békés). Hétfő, 28: Acsa (Pest), Békéscsaba (Bétoés), Kuniba (ja (B.-Bodrog), Lovasberény (Fejér). Ma­gyaróvár (Moson), Putaok (Gömör), Sajószentpé­ter (Borsod), Sárvár (Vas), Sümeg (Zala), Szilas­balhás (Veszprém), Tokaj (Zemplén), Vasasszent­míhély (Vas). Kedd, 29: Aba (Fejér), Békéscsaba (Békés), Soltvadkert (Pest). Szerda, 30: Békéscsaba (Békés), Gyékényes (So­mogv). Somlvószöllfts (Veszprém), Vésztő (Bé­kés)'. BIHARI Előkelő ízlés tökéletes színárnyalatok divatáruüzletében, Széchenyi tér. Filléres férfi fodrászaiét nyilt Kossuth L?fos sugárul 8. sz. alatt Higiénikus kiszolgálás. Oicsó bérletrendszer. Borotválás lO, hajvágás 30 fillér. Szíves pártfogást kér KJSS János. Nagy kedvezmény a Défmapyarország Ausztriába utazó o.vasóiiiak! 1. 60 százalék kedvezmény az osztrák vasutaknál a visszautazásnál, 2. 50 százalék kedvezmény a vasúti kirándulásoknál. 3. Teljes vízummentesség. 4. 10 százalék kedvezmény a hotelokban és penziókban. 5. 25-50 százalék kedvezmény a színház- és K© uerttegtjeknél. 6. 25 Százalék engedmény az autóbusz körsétáknál, Stb. A kedvezmények 1935 november 1-től 1936 május l-ig érvényesek. A fenti kedvezményeket nyújtó „téli szezonkártya* 7 pengört kapható lapunk kiadóhivatalában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom