Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-28 / 219. szám

2 DÉl. MAGYAR OR SZAG 1955 szeptember 28". arak akkor majd ráeszmélnek arra, hogy Olaszország megkezdte régi és uj számláinak rendezését. Olaszország igen jól tudja, hogy a Dogalinál legvilkolt 500 és az Abba GiHmrtál megölt 5 ezer olasz hős halálát még most som bosszulta meg és holttesteik még most teme­tellenül hevernek a pusztákon. Az olasz emlékirat Genf, szeptember 27. Az olasz kormány most tette közé Genfben az abesszin helyzetről sző­lő emlékirat második okirati bizonvitékait tar­talmazó részét. Az emlékirat körülbelül 150 ol­dalt tartalmaz 229 okirati bizonviték felsoro­lásával, valamint néhánv tábori fénykép közlé­sével. „Az abesszin vezérkar íelfesen felkészült" Addisz-Abebából jelentik; Vehib pasa, tö­rők tábornok, aki Abesszinia szolgálatában áll, megszemlélte Ogaden és az Olasz Szomáli kö­zötti 2200 kilométeres határt és ezeket mon­dotta az Ewening Standard tudósítójának: — Az abesszin vezérkar teljesen felkészült. Nagyszerű gépfegyveres védelmi vonalaink vannak. Teveosztagokat is szerveztünk. A csa­patok hangulata nagyszerű. Ha az olaszok tá­madásokkal próbálkoznának, második Gaboret­tonál fogják találni magukat. Lobogódísz és díszszemle Add's-Abebdban Addisz-Abebából jelentik: Abesszínia ma lo­bogód iszt öltött az esős időszak befejezését jel­képező Mascal-ünnep alkalmából. Haile Sze­lasszie császár az előkelőségek és a diplomá­ciai kar jelenlétében a főtéren díszszemlét 'ár­tott 40 ezer főnyi csapat felett. Dobpergés és tromiblaszó kíséretében diszmenethen vonul­lak el csapatok előtt. A menet élén a lovas­ság és a gépesített alakulatok haladtak, majd az ujjoncok csapata következett. Valameny­nyien belga módra tisztelegtek fegyverekkel a császár előtt. Végül fehér tógába öltözött me­zítlábas nomádok zárták be a menetet. Fegy­verük kovás puska, lándzsa és bivalybőr pajzs­ból állt. Mussolini a 250 ezer katonáról Páris, szeptember 27. Mussolini pénteken nyilatkozatot tett a Journal római tudósítója előtt. Mussolini hangoztatta, hogy minden in­tézkedését a keletafrikai ügyben megfontolta. Hangsúlyozta, hogy nyílt politikát folytat, mert ezt tartja a legjobbnak. Azután igy foly­tatta Mnssolini: „Ki tudja visszahozni Olasz­orzág 200 ezer katonáját Eritreából eredmény nélkül?" Az Oeuvre elkerülhetetlennek tartja a fegy­veres összecsapást Abessziniában. A Malin is ilyen értelemben világítja meg a keletafrikai helyeztet. Gömbös vasárnap utazik Berlinbe A pénteki vadászat Göringnél A miniszterelnök utazásának európai visszhangja Berlin, szeptember 27. Gömbös Gyula mi­niszterelnök Keletporoszországban péntek dél­előtti vadászaton 26 agancsos szarvasbikát lőtt. Amint Göring porosz miniszterelnök a ritka vadásszerencséről értesült, azonnal elhagyta leshelyét és meleg szivélyességgel sietett gra­tulálni Gömbös Gvulának. Délután öt órakor Ui hatalmi csoportról Ír a francia saltó Páris, szeptember 27. (MTI.) Gömbös mi­niszterelnök németországi utazása Igen nagy hatással volt a francia közvéleményre. A la­pok külpolitikai érdeklődésének központjába hirtelen a német diplomácia tevékenysége ke­rült és Gömbös utazásának igazi célját keresve a fantasztikus találgatások és híresztelések özöne indult meg. A Petit Párisién berlini tudósítója szerint Milch' látogatása vá­lasz akar lenni a cseh—szovjet közeledésre és a szovjetrepülők Csehországban tett látogatá­sára. Gömbös utazásának politikai jelentősége akkor érthető Igazán — irja a lap, ba helehe­Ivezzük a német diplomácia kelet- és délkelet­európai munkájának keretei közé. A lengyel diplomáciának Litvániával, Csehországgal és Romániával szemben tanúsított magatartása a német—lengyel diplomáciai tevékenység egy­séges vonalvezetésére vall, Németország szét akarja bomlasztani a kísantantot és elszigetel­ni Csehországot. A Petit Journal /érint Gömbös Gőringgel, majd Berlinben Tfitlerrel a magyar—német légügyi köl­csönös segélvnvujtási egyezmény megkötéséről fog tárgyalni. Lengyelországol szintén felszó­lítják, hogv csatlakozzék az egyezményhez, vagv legalább adjon engedélyt, hogy területét r (repülhessék, hogv ily módon Németország és Magyarország között a kapcsolatot biztosítsák. Fráltal Közéneurónáhan e<rv*éges hatalmi -sö­pört jönne létre, mivel Magyarországot ILen­gyelországtól amugyjs csak keskeny földszalag választja el. Ez a hatalmi csoport első haléra­zott megnyilvánulása volna annak az átcso­portosításnak, amelyet Németország Középen­flz angol saflA fú jták le a mai vadászatot. Berlinből Göring rendeletére szombaton haj­nalban külön szalonkocsi indul Insternbourg­ba, ahonnan Gömbös Gyula Gőringgel együtt előreláthatólag vasárnapra virradó éjszaka utazik Berlinbe. Hir szerint Hitler még vasár­nap fogadja Gömbös miniszterelnököt rópában végre akar hajtani. Németország jól tudja, hogy mialatt Genfben a Népszövetség sorsáról döntenek, senklsem zavarja meg Ma­gyarországgal folytatott idilljét. — Külképviseleti körökben utalnak arra, hogy Gömbös két év alatt most már másod­szor találkozik Hitlerrel, holott Mussolinit nem látogatta meg. A lap ebből arra következtet, hogy Magyarország nem választott Berlin és Róma között. Nem biztos azonban, hogy a len­gyel kormány hajlandó lesz a már eddig is fennálló német—lengyel egyezményeket lég­ügyi egyezményekkel kiegészíteni, ae az két­ségtelen, hogy Gömbös és Ribbentrop ntazásai légügyi szerződéssel állanak kapcsolatban. Párisi hivatalos hely óvatos PáHs, szeptember 27. Hivatalos helyen óva­tosan és kétkedéssel fogadják azokat a híreket, amelyek Gömbös németországi látogatásának hátteréről és a magyar—lengyel—német szö­vetségről szárnyra keltek és amelykről a fran­cia sajtó valósággal visszhangzik. Kétségtelen­nek tartják, hogy a német diplomácia élénk te­vékenységet fejt ki, de ugy vélik, hogy a la­pok túlzottan messzemenő következtetési von­nak le. Arra a kérdésre, hogy német—lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése ellentétben állana-e a francia—lengyel szövet­séggel, a francia külügyminisztériumhoz kö­zelálló helyen azzal válaszoltak, hogy a fran­cia—lengyel szövetségi szerződést, éppen ugy, mint minden helyes kétoldali egyezményt, a népszövetségi alapokmány függvényeként fel­fogni és működései csupán a genfi határoza­tokkal összhangban képzelhető el. London, szeptember 27; Az angol sajtó igen behatóan foglalkozik Gömbös német látogatá­sával. Bizonyos kapcsolatot vélnek felfedezni Gömbös utazása és Milch német légügyi állam­titkár magyarországi útja, továbbá Ribbentrop lengyelországi vadászkirándulása és egyéb dip­lomáciai utazása között. Kiemelik, hogy Göm­böst a külügyminisztérium két képviselője ki­*érlc el útjára. A lapok ugy imak, hogy Németország, Len­gyelország és Magvarország három oldali lég­ügyi egyezménvt tervez, amelv uj csoportot építene fel Középeurópában a francia—kisan­tant—szovjet csoporttal szemben. Lengyel cáffolal Genf, szeptember 27. A genfi lengyel küldött­ség részéről — amelynek vezetője Beck len­gvel külügyminiszter — megcáfolják azt a hírt, mely szerint Magvarország—Németország és Lengyelország között jelenleg légiegvezménv megkötése ügyében tárgyalások folvnak. PROFETDEITEREM e'ismerten kiltinö konyhája abonenseket kihordásra is elfogad! Mérsékelt polgári árak! U!az6knak, diákoknak kedvezmény! Férfi divatkalapok MvakkendöküIönlegeMégek fggjgn D kormányzó beszéde a budapesti egyetem ünnepén Budapest, szeptember 27. Díszes ünnepély keretében pénteken délelőtt megnyitották az Országház kupolacsarnokában a Pázmány Pé­ter tudományegyetem 300. éves jubileumi ün­nepségét. A 11 óra előtt néhány perccel érkező kor­mányzót a közönség felállva üdvözölte. Kor­n i s s Gyula rektor üdvözölése után a kor­mányzó elmondotta a megnyitó beszédet; amelynek bevezetőjében a magyar egyetemi oktatás háromszázéves fordulójának jelentő­ségét hangoztatta. Ezután Magyarországról, mint a nyugati kultura egyik állomásáról be* szélt. — Egymásután épült fel Nagy Lajos és Mátyás korában a pécsi, budai es pozsonyi egyetem — mondotta a kormányzó —, ame­lyeknek azonban a későbbi ellenséges támadá­sok, politikai, felekezeti és osztályharcok so­kat ártottak. A nagy magyarok azonban, akik kőzött Pázmány Péter esztergomi prímás kimagasló egyénisége volt, a műveltség gyara­pítását igyekeztek előmozdítani. Pázmány a nagy magyar gondolat és a művelődés Iánglel­kü harcosa volt; az egyetem alapításával a pa­pok és tanárok nevelését kívánta előmozdítani. A Pázmány-egyetem háromszázados története Intő példa nekünk, hogy csüggedésre a legszo­morúbb korban sem lehet oknnk. — Az egyetem folytatta a kormányzó —, amelyet a katolikus egyház főpapja alapított, mindedkor nyitva állt minden hitfelekezet fiá­nak. Vílághirü tudósokat adott a nemzetnek és egytől sem kérdezte meg, honnét jött, népünk mely rétegéből, felekezetéből, nemzetségéből. Az egvetem megtalálta a tudományok nemzet­közi világába vezető ntat is. A kormányzó beszédét nagy tapssal és éljen­zéssel fogadták. Ezután Hóman Bálint kultuszminiszter mondotta el beszédét, amelvben az egyetem történetét ismertette. A kultuszminiszter után Serédi hercegprímás, Sztranyavizky Sándor és S z e n d y Károly polgármester mon­dott beszédet. Délután ünnepélyes külsőségek között tették le a jubileum alkalmából létesített egyetemi tüdőbeteg klinika alapkövét. A jubileumi fin népségekre Budapestre érke­zeit I n n i t z e r bér«-i biboros hercegérseket pénteken délután s ruederatio Emericana tb. priorjává avatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom