Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-13 / 206. szám

13. 1935. szeptember 13. DÉLMAGYAR OR SZAG 3 Szombaton francia képviselők érkeznek Szegedre (A Délmagyarország munkatársától) Pénte­ken tizenkilenc francia képviselő érkezik Bu­dapestre feleségével együtt- A francia képvise­lőket a Reviziós Liga hivta meg Magyarország­ra.. hogy itt közvetlenül tanulmány ózhassák a trianoni békeszerződés lehetetlen remdelkezé­setnek következményeit- A képviselőcsoportot több neves francia újságíró is elkíséri, velük jön dr- Honthy Ferenc, a párisi magyar követ­ség titkára is- A francia képviselők utjuk előtt kifejezték azt a kívánságukat, hogy szeretnék magyarországi látogatásukat Szeged megtekin­tésére is felhasználni. Szeged iránt ugyanis teljes mértékben felkeltették érdeklődésüket azok a hirek. amelyek a szabadtéri játékokról megjelentek a világsajtóban és amelyek a leg­nagyobb elismeréssel számoltak bc ugy Szeged­iről mint a Dóm-téri produkciókról A kirándu­lás rendezősége a francia képviselők kívánsá­gának megfelelően gondoskodott arról, hogy a látogatás programjában méltó helyet kapjon Szeged mint a szabadtéri játékok immár euró­pai hirü városa­A város hatósága most kapta meg az értesí­tést. hogy a francia képviselők szombaton este• a budapesti gyorsvonattal érkeznek Szegedre . báró Apor István és dr- Incze Péter kűlügymi niszteri titkárok, dr- Honthy Ferenc követség titkár, számos.francia és budapesti uiságiró. va laimint a Revíziós Liga több vezetőségi tagjá nak kíséretében- A vendégeket a város hatósá gának képviseletében dr- Tóth Béla polgárm^s terbelyettes ünnepélyesen fogadja a pályaud varon- Este a város egyszerű vacsorát ad vala­melyik halászcsárdában tiszteletükre- Vasárnap délelőtt a francia képviselők a belvárosi terne tőben megkoszorúzzák a hősök emlékművét, az után megtekintik az egyetemet és az intézmé nyeket. majd a Templom-térre vonulnak, meg nézik a szabadtéri játékok színhelyét, utána mi sét hallgatnak a fogadalmi, templomban- Dél után elkísérik a francia képviselőket Röszkére ahol megtekintik a trianoni országhatárt- Dél ben a város ebédet ad tiszteletükre és a ven déghölgyeket szegedi specialitásokkal és egv egy csokor virággal ajándékozza meg- A ven dégek az esiti gyorssal utaznak vissza Buda pestre­Jönl S£ Abdul Hamid, g UBrfflS SZU1KI) noifzer Gpia nmtydeitánah flgue a íOnftigszÉk elölt CsOförtökön megtartották 0 perfekttel! tárgyalást - noltzer Dániel heresefe három ponton támadta a hagyatékot (A Délmagyarország munkatársától ) A sze­gedi törvényszéken dr- Schwepler János tör­vényszéki biró csütörtökön tartott perfelvételi tárgyalást abban az ismeretes örökösödési per­ben. amelyet Holtzer Dániel és fia. Holtzer László indított özv- Holtzer Gyuláné- született Alberti Ella Stefánia és két leánya: Foáor Hertha és Fodor Magdaléna, valamint kisebbik fia. Hont Ferenc rendező ellen- (Honit Ferenc azért szerepel alperesként az ügyben, mert a hagyatéki perekben az összes érdekelteknek perben kel! állaniok- Hornt fivére javára le­mondott az. őt megillető örökrészről-) A felpe­resek képviseletében dr- Eisner Manó és dr­Duschák László ügyvédek jelentek meg- dr­özv- Holtzer Gyulánét dr- Széli Gyula képvi­selte­A terjedelm.es kereset részletesen elmondja a Holtzer-vagyon történetét- Holtzer Gyula 1914­ben magánvégrenedeletet készített és ebben Holtzer Dánielt — szeren­csétlenül végződött üzleti vállalkozásaira való utalással — az örökségből kizárta• 1932 junius 20-án házassági öröklési szerződést^ kötött, melyekben ugy rende'kezett- hogy minden va­gyonának egyedüli és kizárólagos örököse le­endő felesége- özv- dr- Fodor Istvánné. született Alberti Ella Stefánia lesz. hacsak a házasság­ból gyermeke nem születik- Később a korábbi rendelkezéseit kiegészítette és pedig olyképén. hogy minden vagyonát egyediili és kizárólagos örökösökként egvmás között fele-felerészben leendő feleséginek első házasságából származó leánygyermekei: Fodor Hertha és Foáor Mag­daléna örököljék­Ezután a keresetben a felperesek részletesen megindokolják, hogy miért követtük a maguk számára a Holtzer-yagyont. Elmondják a keresetben a felperesek a Holtzer­vagyon történetét, majd kidenil az is. hogy Holtzer Gyula és Holtzer Dámel között régeb­ben hosszas fárgvalások voltak a vagyont ille­tőleg, végül Holtzer Dániel és Holtzer Gyula között olyan megegyezés jött létre 1907-ben. hogy Holtzer Dániel az apai és anyai rész fe­jében 320000 koronát kap és ő lesz Holtzer Gyula örököse- Az egyesség — mondja a kere­set — csak azért jött létre- mert Holtzer Gyula azt hangoztatta, hogy ő sohasem nősül meg és igy AZ örökösök Hoitzer Dániel és gyerme­kei lesznek- Ez volt néhai Holtzer Gyulának az elgondolása is­— Igy azután — folytatja a kereset — Holtzer Gvula el volt zárva attól, hogy halála esetére szabadon ren­delkezzék, illetve, hegy Holtzer Dánielt és gyermekest az örökségből kizárja- De érvénytelennek mondia a kereset a szerződést azért is. mert Holtzer Gyula a szerződések megkötésekor súlyos be­tegségei folytán a szükséges Ítélőképességgel Siechenyl Mozi Ma atolj&ra !lsö me$ a második JO*N CMWFORD É* «• G4B' C Fónteken és a kővetkező napokon Belvárosi Mozi A cigánybáró Jókai Mór örökbecsű regénye filmen JOHAN STRAUSS gyönyörű operett zenéjével. — Főszereplők; BARINKAT _ A. WOHLBRÜCK SZAFFI - HANSI KNOTECK ZSUPÁN - FRITZ KAMPERS ARZÉNA — C. FALKENBERG Hiradó és szabadakarati elhatározássál nem birt< eze­ket a jogügyleteket leendő felesége által reá­gyakorolt kényszer hatása alatt cs olyan fel­tételek mellett létesítette amelyek később téveseknek bizonyultak- De harmadik ponton is megtámadja a kereset az özvegy jogait, még pedig azon az alapon, hogy Holtzer Gyuláné a jogügyletek megtámadására és visszavoná­sára jogalapot szolgáltatott­Részletesen foglalkozik ezuitán a kereset Holtzer Gyula magábazárkózott életmódjával. házasságával- az azt követő helyzettel és azt a végső konklúziót vonja le. hogy Alberti Ella Stefániának volt kivánatos a házasság, nem pedig Holtzer Gyulának)­A felperesek az előadottak folytán az egész Holtzer-vagvont a maguk részére követelik. A kereset ismertetése után dir- Széli Gyula az alperesek nevében a kereset elutasítását kérte- A biróság ezután a peres felek kérelmére elrendelte a tárgyalás előkészítését és felhívta az alpereseket, hogy védekezésüket tartalmazó előkészítő iratokat 60 nap alatt terjesszék elő. a felpereseknek pedig további 60 napot engedé­lyezett a válaszirat elkészítésére- Uj határnapot csak az iratok beérkezése után tűzi ki a biróság­Beszélgetés a Szegedről távozó dr. Bálás Sándorral, az uj győri helyettes főügyésszel (A Délmagyarország munkatársától) Néhány nappal ezelőtt — mint ismeretes — dr- Bálás Sándor szegedi ügyészt a győri főügyész he­lyettesévé nevezték ki- Az uj főügyészhelyettes rövidesein eltávozik Szegedről és átveszi uj hi­vatalát- A Délmagyarország munkatársa fel­kereste régi hivatalában, hogy vele szegedi munkásságáról, emlékeiről elbeszélgessen- A sajtónak egyébként is sok köze volt dr- Bálás Sándorhoz, illetve — dr Bálás Sándornak a sajtóhoz- A szegedi ügyészségen ugyanis hosz* szu évek óta töltötte be a legkényesebb ügy­kört. ő volt a sajtóügyész• a politikai ügyek is hozzá tartoztak- Ezt a kényes resszortot intézte éveken keresztül a legnagyobb tapintattal és megértéssel­Az uj főügyészhelyettes tizenkilenc esztendőt töltött el a szegedi ügyészségen és kerek hu­szonöt esztendőt a biróság szolgálatában- Pá­lyája az ügyészi megbizottságnál kezdődött és amikor ügyésszé nevezték ki. azonnal a sajtó és politikai ügyek élére került és ebben a be­osztásban maradt mindvégig- Sóik érdekes és izgalmas főtárgyalás fűződik a nevéhez- Az ösz­szes kommunista-ügynek ő volt az ügyésze- ő tárgyalta az utóbbi idők minden nagyobb sajtó­perét. igy legutóbb a Lázár-féle ügyet is- Ezt az ügyet azonban már nem ő fogja befejezd, hanem az utódja, vagy annak az utódja­Távozása nemcsak azért vesztesége Szeged­nek. mert egy értékes jogászt vészit el benne, hanem azért is. mert Szeged társadalmi élete­ben is szerepet játszott hosszú évek óta- lelkes szeretettel vonzódott a vizi sportokhoz és te­vékenyen vett azokban részt, először, mint ver­senyző. később mint a Tisza Szegedi Evező-? Egylet intézője, majd pedig az Evezős Szövet­ség titkára- A háboruután" évek sok sikerült versenyét ő rendezte Demeter Lajos ezredessel együtt, később felhagyott az e-vezösélettel és a társadalmi életben működött tovább- Választ­mányi tagja lett a Szegedi Kaszinónak, a Ka­tolikus Körnek, domimisa az Eimericaná-nak­Dr- Bálás Sándort régi ldvatali szobájában kefestük fel. ahol most egymás kezébe adják a látogatók és a gratulálók a kilincset- A polco­kon akták, amelyek már az utódra várnak- Az uj főügyészhelyettes tiltakozik az interjú ellen­Nem barátja a szereplésnek, mondja és csak ak­kor enyhül meg. amikor Szeged- az A városa kerül szóba­— Nehéz szívvel válok meg Szegedtől — mondta —. hiszen szegedi benszülött vagyok és szolgálatomat mindvégig itt töltöttem el- Azon­ban nem megyeik teljesen idegenbe- mert volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom