Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)

1935-09-13 / 206. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1935 szeptember T3. la. kőris hasábfa olcsó áron Nemzeti hitelintézet uszályáról azonnal Átvehető. Megren­delések a bankban, Széchenyi tér 3. szám. w elnököm, Zobay Ferenc vezénylete ailatt fogok Győrben működni- Zobay főügyész urnák sok­kal nehezebb helyzete volt. aimikor Győrbe ke­rült. mert senkit sem ismert ott. n-eküm pedig ott lesz ő- Azt hiszem alig várja már. hogy ott legyek és a régi szegedi napokról elbeszél­gessünk- Szegeddel való kapcsolatom ezután sem szűnik meg: rokonságom itt marad és én mindem szabad időmet Szegeden fogom eltöl­teni— Klskundorozsma lakosságát beoltják tífusz ellen (A Délmagyarország munkatársától) A kör­íiyékbeli községek legtöbbjében legutóbb szin­tén fellépett a tífuszjárvány és most ezeken a helyeken erélyes intézkedéseket léptetnek élet­be. hogy a járvány terjedését megakadályoz­zák- Kiiskundorozsmán ezideig csak néhány tifuszmegbetegedést jelentettek be. mindamel­lett a községben széleskörű preventív intézke­déseket tettek és dr- Korom Ernő községi fű­orvas számos háznál a kötelező tífuszoltást rendelte el A védekező eljárással kapcsoíatosan dr Korom Ernő községi főorvos a következő nyilatkozatot tette: — Legutóbb nélhány tifuszmegbetegedést je­lentettek be. ezért a vódekeiő-oltásokat tovább alkalmaztuk- Dorozsmán ugyanis már a mult év folyamán 150 egyént beoltottunk tífusz el­len és most még 422 kötelező oltást vé­geztünk Ezideig közel 600 egyént oltottunk be Dorozs­mán tífusz el len- tehát jóval többet, mint Szege­den- A védőoltást azonban tovább folytatjuk és vaisámaponkint reggel 7 és 8 óra között a köz­ségházán rendelkezésére állunk az önkéntes jelentkezőknek- Már most is igen nagyszámban jelentették be. hogy önként beoltatják magukat tifusz ellen, a tifuszimegbetegedések környékén azonban a kötelező védőoltást rendeljük el- A tervünk az. hogy a község lakosságának nagy­részét beoltatjuk tifusz ellen. bár ismétlem- eb­ben a pillanatban a legcsekélyebb aggodalomra sincs ok a tifuszmegbetegedéseket illetően­Szeged és Dorozsm aközött meglehetős élőnk az összeköttetés, megállapítható azonban- hogy a jóelőre végrehajtott védekező eljárás ered­ményeképen. eddigelé Dorozsimát megkímélte a tífuszjárvány­Arról értesülünk különben, hogy Dorozsma ­hoz hasonlóan most majd több csongrádmegyei községben szintén széles körben alkalmazni fogják a tifusz-védőoltásokat- üorozsmán is legutóbb már áobszó utján hivták fel a közön­ségethogy önként oltassa be magát• A felhí­vásnak van is eredménye> mert vasárnanra már közel ötvenen jelentették be> hogy be­akarják magukat tifusz ellem o-ltatni­Debrecen 3 millióval nagyobb költségvetéssel dolgozik, mint Szeged Kél és félmillióval több bevétel — Figyelemreméltó tanulságok Szeged számára (A Délmagyarország munkatársától) Dcbre­cen városához — mint onnan jelentik — csak most érkezett meg az idei költségvetés jóvá­hagyását tartalmazó belügyminiszteri rendelet­ami el y a város idei szükségleteit 9 JV9 573' a rendes bevételek összegét 8.320-879 pengőben állapítja meg. a mutatkozó 1,408-694 pengős hiány fedezésére pedig nyolcvan százalékos pótadót ir elő­Szegeden ezek a számok élénk feltűnést fog­nak kelteni. különösen azoknak a körében, akik intenzivebb figyelemmel kisérik a várospoliti­kai kérdések és a város pénzügyi helyzetének alakulását­A debreceni költségvetés meglepetést kell jelentsen Szeged számára' mert kiderül belőle, hogy az ország harmadik városa, amelynek vagyona és lélekszáma is kisebb Szegedénél. lényegesen nagyobb költségvetéssel és lényegesen több bevétellel gaz­dálkodik' mint Szeged Szeded idei költségvetésében a belügyminiszter 6802-968 pengő szükségletet. 5.817-092 pengő fedezetet hagyott jóvá és a mutatkozó 985-876 pengős költségvetési hiány fedezésere engedé­lyezett nyolcvan százalékos pótadót• Szeged háztartásának idei szükséglete tehát köze1 hárommillió pengőül hevesebb­mint Debrecené, ami azt jelenti, hogy a harmadik helyen álló Debrecen ötven százalékkal nagyobb költség­vetéssel dolgozik' mint a második helyen álló Szeged Debrecen bevétele Is nagyobb• még pe­dig két és félmillió pengővel mmt Szegedé­Áz a belügyminiszteri rendelet, amelyet a költségvetés jóváhagyásánál kapott Debrecen városa. Szeged szempontjából is tartalmaz né­hány tanulságos megiegyzést­A leiratban a belügyminiszter megállapítja, hogy a költségvetést a törvényhatóság december 21 én tárgyalta és január 2-án terjesztette fel, te­hát bárom hónapot késett. Ezért felhívja a várost, hogy a költségvetés megállapítására és felter­jesztésére vonatkozó törvényes határidőket a jö­vőben pontosan tartsa be. Megállapítja a miniszter, hogy a mult évivel szemben mintegy 460.000 pengővel emelkedett a szükséglet, 543.000 pengővel növekedett a fedezet, ennek ellenére a pótadókulcs azért nem csökkent, mert az adóalap több. mint 100.000 pengővel esett vi«sza. Felhívja a várost a miniszter arra, hogy a kői­csönök végleges elszámolása és ezzel kapcsolat­ban a zárszámadás idevonatkozó részének a ren­dezése iránt a szükséges intézkedéseket minél előbb tegye meg. Megállapítja a miniszter, hogy Debrecen város pénzügyi nehézségek­kel kflzd. A nehéz helyzetet a jelentékeny kölcsön terheken fejül főíeg az okozza, hogy a város vagyona kellő jövedelmet nem hoz s hogy ez a jövedelem ts a nehéz gazdasági viszonyok miatt mindinkább estik­kent. súlyosbítja a helyzetet az ls, hogy az üze­mek közül csak a világítást vállalat járul számot­tevő összeggel a háztartáshoz, ugy. hogy a város nsaty vagyona mellett ls Jelentékeny mértékben az adózó polgárokra van utalva. Az 1933. évi zárszámadás szerint a künnlevősé­gck összege a kőlcsönmüveletekből. adóbevételi hátralékok lesz'ámltása után is ft,210.000 pengőre rug, amelyből a közszolgáltatások 1,800.000 pen­gővel, a vagyonból eredő bevételi hátralékok 1 millió 147.000 pengővel, a hitelügyi hátralékok 1 millió 85.000 pengővel szerepelnek. A künnlevősé­geknek ez az összege — mondja a leirat — szolgál magyarázatul arra, hogy a város a tartozásainak nem tud eleget tenni. A rendőrségi kiadásokhoz való hozzájárulás cimén 816.666 pengővel tarto­zott a város 1933. év végén és 1934-ben sem telje­sített fizetést, ugy, hogy a hátralék a mult év vé­gével 1,096.666 pengőre emelkedett; 1933. év végén szegényügyi kiadások cimén 64.000 pengő, a va­gyonigazgatási kiadások cimén pedig 317.000 pen­gővel tartozott a város, közszolgáltatások címén pedig a hitelügyi szolgálatból folyólag 3,400.000 pengő volt a hátraléka. Súlyos kifogás tárgyává teszi a miniszter Deb­recen gazdálkodását azért, mert szerinte a letétek "t'mtni körülmények között nem használhatók fel háztartási célokra, a többi alapok pénzkészletei pcd'.g csak korniányhatósági jóváhagyással vehe­tők igénybe. „Ezért felhívom a város közönségét, — hang­zik a leirat —, hogy a hátralékok minden rendelkezésre át­ló behajtása utján, az igénybevett füg­gő kölcsönök mielőbbi rendezése Iránt intézkedjék és az igénybevett kölcsönök után az egyes alapok­nak olyan kamatot térítsen meg, amilyen összegű kr.mat az illető alap készpénzkészletének pénzin­tézetnél való elhelyezése esetén lett volna esedé­kes." Felhívja a miniszter a város közönségét, uta­sítsa a polgármestert, hogy a törvényhatóság ál­tal rcáruházott hitelátruházási jogával csak a leg­kivételosebb esetekben éljen, a póthitelek igény­bevételét kerülje és ha ez mégis szükséges, akkor az azzal kapcsolatos kiadás teljesítése előtt gon­doskodjék róla, hogy a törvényhatósági bizottság ennek a póthiteínek engedélyezésére vonatkozó határozatát ideiében meghozza és a kormányható­sági felülvizsgálatra felterjessze. Felhívja a vá­rost, hogy a kisegítő mnnkaerők számát fokoza­tosan csökkentse. Megállapítja, hogy a város aránytalanul sok telefonállomást tart fenn, ezeket mérséklendőnek tartja. A miniszter több tételnél csökkentette azokat a bevételeket, melyeket Debrecen városnak keíl kap­nia az államtól, igy például a forgalmiadó része­sedésnél a város bevételét 36.000, az ingatlanva­gyon átruházási illetékét 10.000 pengővel csök­kentette. Lakáskulcs az ablakban 10 hónapi börtönre Ítélték az Attila-uccaí betörőt (A Délmagyarország munkatársát ót) Az. At­tila-ucca 18- szám alatti házban- Nováky Árpád nyugállományú őrnagy lakásában az elmuit napokban tolvaj járt. aki 310 pengő készpénzt és 700 pengőről szóló betétkönyvet vitt magá­val- A tettest rövidesen elfogták Molnár Ferenc személyében- Vele együtt kézrekerült vadhá­zastársa. Farkas József né > aki tudott a lopás­ról- Molnárék csütörtökön kerültek dr- Apczy Ernő törvényszéki biró elé­Molnár Ferenc töredelmesen elmondotta, hogv évekkel ezelőtt az Attila-ucca 18- szám alatti házban volt házmester és megfigyelte akarat­lanul is, hogy Novákyék- ha eltávozinak hazul­ról. egy ablakba teszik a lakáskulcsot• A lopás idején sokat nélkülözött, állása neim volt és ekkor arra határozta el magát, hogy Novákyék segítségét kéri. ha otthon vannak és lopni fog* ha nincsenek otthon- Nem voltak odahaza- Meg­várta. amig besötétedett, aztán a kulccsal be' hatolt a lakásba és összeszedett minden pénzt­Orosházára utazott előbb, maid Pestre és ott a Teleki-téren bevásárolt: 18 nadrágot es ugyanannyi pár oipőt vett és az volt a célja, hogy azokkal tooröskecfik- Köziben elfogták­A biróság Molnár Ferencet 10 hónapi bör tönre. vadházastársát orgazda sás: miatt három' hónapi fogházra itélte­Használt ískolakönvvek féláron kaphatók. — Használt iskolakönyve' ket magas árnn veszek. Kn-zem érdeklő iekolAk' bó' kiesett tankönyveket is vásárlók. Niin górta An tanáriam SSSK?1

Next

/
Oldalképek
Tartalom