Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-10 / 179. szám

DECMAG7AR0RSZXG (035 augusztus TO. Harisnyát csak GFB jegyűt vegyen, minden párért szavatosság 6 fffle ainőaégben gyári Iarakat Poiiak TesmreK Harmincnégy iparos pályázott a szegedi huszárlaktanya30.000 pengős munkájára (A" Délmagyarország munkatársától.) A szegedi huszárlaktanyában végzendő jármüszin, íövegszin, útépítés, kerítésbontásra és uj kerítés felépítésére hirdetett versenytárgyalást a honvédépitési osztály. A héten járt le a pályázat és a közel 30.000 pengős munkára összesen 34 iparos adta be ajánlatát. Az ajánlatok a következők: összmunkára pályáztak: Müller Antal (Szeged) 27.223 pengő 31 fillér, Berkes Dezső (Szeged) 31.989 pengő 43 fillér. Nagy Sándor és társa (Szeged) 30.853 pengő 80 fillér, összmunkára még a következők adtak be ajánlatot, de útépítés nélkül: Kiss Ferenc (Szeged) jármüszin 2584.52, Íövegszin 11.333 pengő 80 fillér, kerités 2668.70, Katona István (Szeged) jármüszin 13.104.11, Íövegszin 3924.44 kerités 2419.02, Srattmann Árpád (Szeged) jármüszin 12.404.60, Íövegszin 4069, kerilés 307550, Kiss István (Szeged) jármüszin 13.966.75, Íövegszin 4353,20, kerités 2594.60, Pálinkás János (Szeged) Íövegszin 12.826.80. Kőművesmunkákra pályáztak: Tápay Dezső (Szeged) jármüszin 1869.60, Íövegszin 5248.10, útépítés 2664.40, Farkas Imre (Szeged) jármű 1895.10, löveg 7682.84, kerilés S00S.80, Jójárt István (Szeged) Íövegszin 12.300.97, kerités 2219.48. Kőműves, ácsmunkákra: Hajós Sándor (Szeged) (csak kőművesmunkára) jármüszin 2011.30, együtt mindkeltő, Íövegszin 10.499.60, kerités 2194.50. Ácsmunkákra: Dacső Arnold (Szeged) jármüszin 1100, Íövegszin 3261.60, Zsibics Mátyás (Szeged) jár müszin 983.20, Íövegszin 2914.80, Balla Ferenc (Szeged) jármüszin 1216.60, Íövegszin 3103.20, Wlasits István (Szeged) jármüszin 960, íövegszin 3388.80, Erdélyi István (Szeged) jármüszin 957, íövegszin 3612, Szakály Lajos (Szeged) jármüszin 1133, Íövegszin 3604.80. Tetőfedő munkákra: Tóth Lajos (Budapest) jármű 752, löveg 1424, Róna István (Szeged) 904.75, 1290.50, vitéz Mészáros Ferenc és társa (Szeged) 949.40, 1397.30, Zalca József (Szeged) 958.80, 1401.775, Rau J. Antal (Budapest) 1069.25; 1557.50, Dacsó Arnold (Szeged) 968.20, 1424.—. Bádogos munkákra: Heim János (Szeged) Íövegszin 298.40, Solymosi Lajos (Szeged) jármüszin 182.50, Íövegszin 332-40, Baán György (Szeged) 206.40, 376.40, Fekete Nándor (Szeged) 206.40, 376.40, Fekete Nándor (Szeged) 215.—, 388.—, Schulter Vilmos (Szeged) 218.-, 404.80, Gál Ferenc (Szeged) 169.—, 308.80, keritésmunkával 550.—. Mázolómunkára egyedül Minka Mátyás (Szeged) pályázott, mégpedig a lövegszinnél 225 pengővel. Útépítésre adtak be külön ajánlatot: ifj. Zsurkán József (Szeged) 7548.40, Bőhm Gyula (Budapest) 8336, vitéz Balogh Sándor (Szeged) lövegszinnel 2196, kiskocka burkolással 7231.60 pengős ajánlati árral, 8 napon belül történő fizetésnél 2 százalékos engedmény felszámításával. A munkálatokat rövidesen vállalatba adják. Országos fanoncmunkakiállitást rendez Szegeden a női ruházati szakosztály (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ipartestület női ruházati szakosztálya, a budapesti nőiruhakészitők ipartestületével karöltve, szeptember 13—24 közötti időben országos tanoncmunkakiállitást rendez. A kiállításról szóló felhívás a következőket tartalmazza: Ugy hisszük felesleges azokra a rendkívül fontos célokra rámutatnunk, amelyek a rendező kiállításhoz fűződnek. Ezeknek a céloknak elérése nemcsak a jövő iparosgeneráció szakmai nevelése szempontjából bir elsőrangú fontossággal, tehát nemcsak a fiatalok ambíciójának hatalmas előretörését és kapcsolatosan az iparral foglalkozó segédek és iparosok szakképzettségének érdekéből, hanem általános nemzeti érdekből fs nagy fontossággal bir. A női ruházati szakosztály elnöke: K e r té«z József női szabómester felhívással fordult a Szegedi Kereskedők Szövetsége textil •• szakosztályához és a rokonszakmához, hogy az országos tanonckiáilitás eredményét scgilsék rengő fingó, Latos és NűftjáS mint gyermekei és nejük, valamint unokái, Bandi, Pista, Ferenc és Plfer fájdalomból megtört szi vvei közlik, hogy a legjobb apa, após, illetve nagyapa rengő Sándor f. évi augusztus 9-én, életének 85 évében, rövid szenvedés ulán elhunyt. Drága halottunkat f. hó 11-én délelőtt fél 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a szegedi zsidó temető cfnterméből. Külön villamos kocsi reggel 9 órakor a Dugonics-térről. Minden külön értesítés nélkül. elő. A szövetség pénteki nagytanácsi ülésén foglalkozott a késeiemmel és elhatározta, hogy a kiállítást minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja. HÁZTARTASI CIKKEK: 12 drb mézes légyfogó —.24 6 drb kávés kanál -.24 Burgonvahámozó ké< .16 Csirkekés .- -18 3 drb abrosz szorító —.24 SZAPPANOK: 1 drb cca fél kg szegedi házi szappan —.34 5 drb lanolin arcmosó szappan —.98 3 drb illatos kerek arcmosó szappan —-28 8 drb „Párisi" citrom kézmosó szappan —88 SZEGEDI EMLÉKTÁRGYAK: Puderdoboz festve —.24 Iparművész könyvjelző .24 12 drb látképes szegedi képeslap —.24 Vásárhelyi kis váza —24 ÉLELMISZEREK: 10 dkg méz, v. savanyu, v. erős cukorka —.17 10 dkg félzsíros staniolos sajt —11 10 dkg fondan savanyu —.22 1 kg málnaszörp P 1-58 PAPIRARU: 4 iv fehér csomagoló papir —.24 5 iv barna csomagoló papir —-24 12 iv pergament utánzat papir —.24 6 iv szekrénycsik 25 drb rajzszeggel —.24 PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZIOBD. CSBKONIC* és KIM UCCA SAROK Kereskedő sorsa — a statisztika tükrében (A Délmagyarország munkatársától.) A statisztikai hivatal tanulságos statisztikát készített a kereskedőkről. A kereskedők élete kerül éles megvilágításba a rtatisztika rideg számoszlopán keresztül és kiderül, hogy a nyomasztó gazdasági válság hullámai elmosták már azokat a gátakat, amelyek a kereskedőket védték az anyagi bajoktól. A t5uiegek vásárlóképtelensége valósággal véfiggázolt a kereskedők megélhetési lehetőségein is és a rideg számok sok elszomorító részletét tárták föl annak, hogy a kereskedők társadalmi rétegében milyen pusztításokat okoz a nincstelenség. Általában az volt a hit hogy a változatlan arányú haszonkulccsal dolgozó kereskedők a legjobban szituált foglalkozási csoportba tartoznak. A népszámlálási adatgyűjtés azonban amellett bizonyít, hogy különösen a kiskereskedők túlnyomó része kétségbeesett harcot folytat a mindennapi kenyérért. A legelső, ami szembetűnik, az, hogy a kereskedők kőzött sok a nő. Az életviszonyok kényszerítő ereje rakta vállukra a kereskedői munka gondját. Közkeletű tévedést cáfol meg atekintetben is az adatgyűjtés az általános hiedelemmel szemben, amikor megállapítja, hogy a kereskedői foglalkozás nem öröklődik nemzedékről nemzedékré. Száz kereskedő közül csupán 14 folytatja apja foglalkozását. A kereskedők túlnyomó többsége még alkalmazottat sem tart. Vagy teljesen egyedül, vagy A kisegítő családtagokkal bonyolítja le a napi forgalmat Kettőnél több alkalmazottja csak minden kilencedik kereskedőnek van, ezek is leginkább segédmunkások, küldöncök, kifutók, kisfizetésű emberek. A forgalmat fokozó reklámra csak 15 százalékuk tud áldozni. ötvenhat százalékuk semmiféle szaklapot sem olvas, mert anyagi helyzete miatt erre képtelen, a kari érdekeket nem tudja megismerni, támogatni és a boldogulás előfeltételét a szakszerű műveltséget nem tudja biztosítani. A kereskedőknek több mint 60 százaléka még nem volt az ország határán tul és igy csak a leromlott viszonyok szükreszabott ttolatai kőzött és a sajátmaga sanyarú életének tapasztalatai alapján kíséreli meg fenntartani üzletét. A statisztika Ilyen sivár képet mutat a kereskedő sorsáról...