Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1*555 augusztus 4. SAJt-g? ingeket és pijamát Újdonság sporting rávarrott patentgallérral. stb. nagy választékban mérlék után készít Katzmayer Feketesas ucca 21. Hozott anyagból inafazon P 2.­tPlÍLEirAI KEMENYFA-DESZM és PILLO ASZTALOS-ADU I ENYVEZETT LEMEZ PADLODESZKA | flKACOSZLOP. LÉC. KflRO (BACH) | Telefon tl 26 II Szenl István lér 12. és Párisi körút 35. (volt Somló telep) Esterházy Ferenc, a tatai gróf, az osztrák kormány zenei tanácsadója, a világhírű komponista és dirigens érdekes nyilatkozatban beszél terveiről, készülő operájáról, a grófi címről, amely kolonc egy művész száméra, a demokráciáról, amely ma jelszavakon nyargal és Oroszországról, ahova koncertezni hívják Hatalmas szép szál fekete ember Esterházy Ferenc, a tatai gróf, akivel immáron harmadszor találkoztam Pösty énben a Schmidt doktor sza­natóriumában. A megjelenése olyan, hogy az em­ber önkénytelenül azokra az őseire gondol, akik buzogánnyal a kezükben harcoltak egykoron a végetlen a törökök ellen. Alakja odailiik a tatai vár sáncokkal és árkokkal körülvett cimerlermei­be. Nincsen benne más romantika: csak kék sze­mének ábrándos tekintete és végtelenül finom kezeinek vibráló reszketése. Ezt az Esterházyt nem a politika, nein is a neve, hanem a muzsiká ja tette világhírűvé. Mű­vészkörökben ugy hívják: y>der Musikführer Ot­terreieh«. Ausztriában zenei téren nem történik semmi, amihez beleegyezését nem adja. Az oszt­rák kormányhoz meleg baráti kapcsolat füzi. Inti­mnaa volt szegény Dollfuss kancdiárnak és Stah­remberg herceg most is nála nyaral Tatán... Emkeft a kapcsolatokat azonban politikai téren semmiféle viszonylatban nem kamatoztatja: poli­tikával nem foglalkozik, a politikát nem sze­reti ... Ha mint művész szerepel valahol, a grófi cí­mét nem használja soha. Erősen hangsúlyozva minden szót, mondja: — A nevem nekem nem használt semmit. Sőt, ártott. A művészi pályán talán defektus az, ha raiaki gróf. Ha a nevem nem lenne annyira ismert, legszívesebben álnevet vennék fel és őszin­tén sajnálom, hogy ezt nem tettem meg. Nagyon sok zaklatástól lennék megkímélve. Azok, akik. nem ismernek, az én zenészi voltomban szenzá­ciót látnak és ez az oka annak, hogy riporter­nek nem szivesen nyilatkozom. A zenerefarens: az más, a zenereferens: kollégám, ez bennem soha­sem látja a grófot, hanem mindig csak a mu­zsikust ... — Amikor a newyorki egyetem megtisztelt az­zal, hogy doktorává avatott, nem lehetletn ott sze­mélyesen az avatáson. NewyorkI>an ezt szigorúan elvárják az a>atandótól. Engem betegségem, ami­ből itt gyógyítottak ki Pöstyénben, megakadá­lyozott ebben. Művészetemre és erre a körülmény­re való tekintettel, kivételesen eltekintettek sze­mélyes jelenlétemről. Amikor ez a dolog egy­szer valahol Pesten szóbakerült, egy ismert ur — hízelegni akarván nekem — megjegyezte: »mégis csak szép dolog, hogy egy Esterházy gró­fot ennyire tisztelnek Newyorkbanc. Én nagyot* megnehezteltem erre a megjegyzésre, bennem, senki se tisztelje az Esterházyt ós a grpfot, ha­nem csak a művészt... Én a kottáimnál és a di­rigensi pálcával a kezemben nem vagyok gróf, hanem komponista és dirigens ... — A tervei? — Két munkán dolgozom. Az egyikről nem A Szegedi Szabadtéri Játékokra (araglaaak « idegenek ezrei, akiket szeretettel vár • Hági-étterem Í2SL. kerthelyisége idfibe® valódi Meredi haliul*. szerelnék nyilatkozni. Egy átdolgozás foglalja le az időmet. Olyan dolog, amiről csodálom, hogy eddig senkinek se jutott az eszébe. Nagy munka. Ha elárulnám: bizonyos, hogy sok muzsikus is hozzáfogna. De ezt nem szeretném. Ezenkívül nagyon tetszik nekem az a partifura, amit Fóthy, János, ez a kitűnő iró adott át nekem. Az olasz csinkvecsentőban játszó kedves történet. Komoly operaszöveg. Ezt akarom megzenésíteni. Finom., szép gondolattal van teli Fóthy szövegkönyve. — A tatai szabadtéri játékok vezetésében és irá­nyításában eddig nem vettem részt. Amikor első izben rendezték meg ezeket, akkor beteg vol­tam. Az újságok azt írták, hogy kastélyom abla­kából figyeltem az előadást. Ez nem volt igaz. Hiszen az én kastélyom két kilométernyire van a szabadtéri játékok helyétől. Az idén már ott voltam é6 nagyon megtetszett. Fel is ajánlottam közreműködésemet a jövőre. Ha felkérnek, szive­sen csinálok valamit. Kedvem lenne hozzá, hogy színrehozzam a Sziegfriedet. Ezt nagyon szépen meg lehelne a szabadban csinálni. — A mostani szabadtéri előadásoknak azonban van két hibája. Az egyik: túlságosan sokat adnak a tömegnek. Ez a művészi kereszti"]Kitel rovására megy. A közönségnek csak egy része jut élvezet­hez. Ezenfelül: egy operaelőadás sohasem lehet társadalmi esemény, hanem csdk művészi pro­dukció. Ha társadalmi eseménnyé válik, akkor elveszíti művészi jellegét. — Ha alkalmam nyílnék hozzá, hogy belekap­csolódjam a rendezésbe, sikerülne valóiban nagy­szabású művészi előadást produkálni, mert a bu­dapesti Opera személyzete valóban olyan kitűnő, hogy azzal minden elérhető. Megkérem: mondjon el magáról valamit. A kérésemnek láthatólag nem szivesen tesz eleget. Annyira beérkezett művész már, hogy — magáról csak ismételt kérésemre és csak azért beszél, mert — ugy gondolom — udvariatlanságnak tar­taná, ha kérdéseimet válasz nélkül hagyná. — A háborúig nem érdekelt a muzsika. Csak akkor, amikor a harctérről hazajöttem, kezdtem a zene tanulmányozásával és a zenetudomány ku­tatásával foglalkozni. Ennek szenteltem magamat. A zenetudomány annyira szétágazó, hogy ezt egy életen át kitanulni nem lehet. Annyira szétágazó tudomány, hogy hozzá hasonló nincsen is a vi­lágon. Ha egy laikusnak azt magyaráznám el, hogv a zenének köze van például a logaritmus­hoz,- kinevetne. Az egyes hangszerek közül talán csak a hárfa az, amin nem játszom. Legjobban az orgonát szeretem. Amikor elhatároztam, hogy komponista és dirigens leszek, az egyes hang­szerek háttérbe szorultak nálam. Megkérdezem: nem mint gróf, hanem mint művész, mit tart a demokráciáról. — Amit ma demokráciának neveznek az embe­rek, az nem demokrácia. Ez: köznapi pártkérdés. A demokrácia nevét pártok sajátították maguk­nak. Én: demokrata vagyok a szó ideális el­gondolása szerint. Erről a kérdésről azonban ne­héz beszélnem, tnert hiszen minden művész alap­jában forradalmár, én pedig művész vagyok. Az ideálom: az emberi békevágy fölülkerekedés. El­lensége vagyok mindennek, ami irigységet vált ki, ami máöokal akármilyen formában sért, vagy megbánt. Azt tartom, hogy: művész hazája széfes e világ éti csodálkozom azokon, akik csodálkoz­nak rajta, hogy magyar létemre felelős osztrák állami álláslxm vagyok. Akármilyen furcsán ia hangzik, én azt mondom, hogy: lehet hazáról, lehet otthonról beszélni, de nemzetről — bajos. Hol a nemzet, amikor a franciák legnagyobb építőművészét Eiffelndc hivták, a legdíszesebb német kitüntetés neve: pour la merité, és amikor a legkiválóbb magyar építészt ugy hivták: CLirk. Békét kell teremteni népek között, erre pedig leghivatottabb n művészet. — Oroszországba hivndk koncertezni. — És ha lehet, ha időm és módom lesz hozzá, ennek a meghívásnak örömmel teszek eleget. Én nem nézem a politikumot. Szivesen megyek di­rigálni oda, ahol a zenekarba annyi elsőrendű hegedüst, brácsást, meg más hangszereken játszó muzsikusokat kapok, amennyire szükségem van . f. — Huszonnégy éves voltam a háború után, amikor a zenei pályára léptem és azóta: dolgo­zom. Dolgozom örömmel, mert kedvem ós gyö­nyörűségem telik a pályámon. — Az Esterházyaknál tradíció a művészet pár­tolása — kockáztattam meg egy megjegyzést: Igy felelt erre: — Nem tudok róla, hogy családomban raj­tam kívül más is foglalkozott volna aktivan mu­zsikával. Ugy tudom: Zichy grófon kívül én va­gyok talán az egyetlen magyar arisztokrata, aki komponál és diricál Én hivatásos zenész vagyok! ezt nem szabad összetéveszteni a mecénásokkal. A mecenás: hiperdilettáns 1 A családom támogattaf a művészetet, én: gyakorolom ezt. Elhivatottság­ból és lelki szükségből komponálok és vezényletó zenekart a dirigens pulpitusán ... Tatai gyerek vagyok magam is, rövid nad­rágban játszottam az Esterházyak parkjában, ha az arannyal átfuttatott kapu történetesen nyittva volt. Gyerekkoromból emlékszem arra: liiresek voltak már a tatai színházi előadások, Madách, remekmüvét az Esterházyak kastélyának színházá­ban adták először és öregapám feketébe öltö­zött, amikor Blaha Lujza a nyári színházban énekelt. Az az Esterházy, aki a tatai parkot) megálmodta: művész volt már ós nem tehetek róla: ellent kell mondanom a gróf urnák: ez a família évszázadokkal ezelőtt magával hozta már a világra azt a művészetet, amely most Fe­renc gróf kottáin és dirigensi pálcáján keresztü. kirobbant és diadallal járja be széles e világot... Panl Jób. Ki nem tud fa, nagyon ritka, Podvenitél a szabás ttfka. Egyenruha és uri szabóság, "•igyó u. 3. Feketeaaa u sarok. Caerkószfelaterelések raktára 96 fillérért vehe i mes* 400 oldalas Petőfi összes koitemenvett a Hungária flniquárinm Hm ISatthyánvi ueca 2. Legújabb férf icipő­modeííeh .bemutatása RRCZ •cipőssfllonhan, Kölcsey ucca 7. »*•

Next

/
Oldalképek
Tartalom