Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-04 / 174. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1*555 augusztus 4. SAJt-g? ingeket és pijamát Újdonság sporting rávarrott patentgallérral. stb. nagy választékban mérlék után készít Katzmayer Feketesas ucca 21. Hozott anyagból inafazon P 2.tPlÍLEirAI KEMENYFA-DESZM és PILLO ASZTALOS-ADU I ENYVEZETT LEMEZ PADLODESZKA | flKACOSZLOP. LÉC. KflRO (BACH) | Telefon tl 26 II Szenl István lér 12. és Párisi körút 35. (volt Somló telep) Esterházy Ferenc, a tatai gróf, az osztrák kormány zenei tanácsadója, a világhírű komponista és dirigens érdekes nyilatkozatban beszél terveiről, készülő operájáról, a grófi címről, amely kolonc egy művész száméra, a demokráciáról, amely ma jelszavakon nyargal és Oroszországról, ahova koncertezni hívják Hatalmas szép szál fekete ember Esterházy Ferenc, a tatai gróf, akivel immáron harmadszor találkoztam Pösty énben a Schmidt doktor szanatóriumában. A megjelenése olyan, hogy az ember önkénytelenül azokra az őseire gondol, akik buzogánnyal a kezükben harcoltak egykoron a végetlen a törökök ellen. Alakja odailiik a tatai vár sáncokkal és árkokkal körülvett cimerlermeibe. Nincsen benne más romantika: csak kék szemének ábrándos tekintete és végtelenül finom kezeinek vibráló reszketése. Ezt az Esterházyt nem a politika, nein is a neve, hanem a muzsiká ja tette világhírűvé. Művészkörökben ugy hívják: y>der Musikführer Otterreieh«. Ausztriában zenei téren nem történik semmi, amihez beleegyezését nem adja. Az osztrák kormányhoz meleg baráti kapcsolat füzi. Intimnaa volt szegény Dollfuss kancdiárnak és Stahremberg herceg most is nála nyaral Tatán... Emkeft a kapcsolatokat azonban politikai téren semmiféle viszonylatban nem kamatoztatja: politikával nem foglalkozik, a politikát nem szereti ... Ha mint művész szerepel valahol, a grófi címét nem használja soha. Erősen hangsúlyozva minden szót, mondja: — A nevem nekem nem használt semmit. Sőt, ártott. A művészi pályán talán defektus az, ha raiaki gróf. Ha a nevem nem lenne annyira ismert, legszívesebben álnevet vennék fel és őszintén sajnálom, hogy ezt nem tettem meg. Nagyon sok zaklatástól lennék megkímélve. Azok, akik. nem ismernek, az én zenészi voltomban szenzációt látnak és ez az oka annak, hogy riporternek nem szivesen nyilatkozom. A zenerefarens: az más, a zenereferens: kollégám, ez bennem sohasem látja a grófot, hanem mindig csak a muzsikust ... — Amikor a newyorki egyetem megtisztelt azzal, hogy doktorává avatott, nem lehetletn ott személyesen az avatáson. NewyorkI>an ezt szigorúan elvárják az a>atandótól. Engem betegségem, amiből itt gyógyítottak ki Pöstyénben, megakadályozott ebben. Művészetemre és erre a körülményre való tekintettel, kivételesen eltekintettek személyes jelenlétemről. Amikor ez a dolog egyszer valahol Pesten szóbakerült, egy ismert ur — hízelegni akarván nekem — megjegyezte: »mégis csak szép dolog, hogy egy Esterházy grófot ennyire tisztelnek Newyorkbanc. Én nagyot* megnehezteltem erre a megjegyzésre, bennem, senki se tisztelje az Esterházyt ós a grpfot, hanem csak a művészt... Én a kottáimnál és a dirigensi pálcával a kezemben nem vagyok gróf, hanem komponista és dirigens ... — A tervei? — Két munkán dolgozom. Az egyikről nem A Szegedi Szabadtéri Játékokra (araglaaak « idegenek ezrei, akiket szeretettel vár • Hági-étterem Í2SL. kerthelyisége idfibe® valódi Meredi haliul*. szerelnék nyilatkozni. Egy átdolgozás foglalja le az időmet. Olyan dolog, amiről csodálom, hogy eddig senkinek se jutott az eszébe. Nagy munka. Ha elárulnám: bizonyos, hogy sok muzsikus is hozzáfogna. De ezt nem szeretném. Ezenkívül nagyon tetszik nekem az a partifura, amit Fóthy, János, ez a kitűnő iró adott át nekem. Az olasz csinkvecsentőban játszó kedves történet. Komoly operaszöveg. Ezt akarom megzenésíteni. Finom., szép gondolattal van teli Fóthy szövegkönyve. — A tatai szabadtéri játékok vezetésében és irányításában eddig nem vettem részt. Amikor első izben rendezték meg ezeket, akkor beteg voltam. Az újságok azt írták, hogy kastélyom ablakából figyeltem az előadást. Ez nem volt igaz. Hiszen az én kastélyom két kilométernyire van a szabadtéri játékok helyétől. Az idén már ott voltam é6 nagyon megtetszett. Fel is ajánlottam közreműködésemet a jövőre. Ha felkérnek, szivesen csinálok valamit. Kedvem lenne hozzá, hogy színrehozzam a Sziegfriedet. Ezt nagyon szépen meg lehelne a szabadban csinálni. — A mostani szabadtéri előadásoknak azonban van két hibája. Az egyik: túlságosan sokat adnak a tömegnek. Ez a művészi kereszti"]Kitel rovására megy. A közönségnek csak egy része jut élvezethez. Ezenfelül: egy operaelőadás sohasem lehet társadalmi esemény, hanem csdk művészi produkció. Ha társadalmi eseménnyé válik, akkor elveszíti művészi jellegét. — Ha alkalmam nyílnék hozzá, hogy belekapcsolódjam a rendezésbe, sikerülne valóiban nagyszabású művészi előadást produkálni, mert a budapesti Opera személyzete valóban olyan kitűnő, hogy azzal minden elérhető. Megkérem: mondjon el magáról valamit. A kérésemnek láthatólag nem szivesen tesz eleget. Annyira beérkezett művész már, hogy — magáról csak ismételt kérésemre és csak azért beszél, mert — ugy gondolom — udvariatlanságnak tartaná, ha kérdéseimet válasz nélkül hagyná. — A háborúig nem érdekelt a muzsika. Csak akkor, amikor a harctérről hazajöttem, kezdtem a zene tanulmányozásával és a zenetudomány kutatásával foglalkozni. Ennek szenteltem magamat. A zenetudomány annyira szétágazó, hogy ezt egy életen át kitanulni nem lehet. Annyira szétágazó tudomány, hogy hozzá hasonló nincsen is a világon. Ha egy laikusnak azt magyaráznám el, hogv a zenének köze van például a logaritmushoz,- kinevetne. Az egyes hangszerek közül talán csak a hárfa az, amin nem játszom. Legjobban az orgonát szeretem. Amikor elhatároztam, hogy komponista és dirigens leszek, az egyes hangszerek háttérbe szorultak nálam. Megkérdezem: nem mint gróf, hanem mint művész, mit tart a demokráciáról. — Amit ma demokráciának neveznek az emberek, az nem demokrácia. Ez: köznapi pártkérdés. A demokrácia nevét pártok sajátították maguknak. Én: demokrata vagyok a szó ideális elgondolása szerint. Erről a kérdésről azonban nehéz beszélnem, tnert hiszen minden művész alapjában forradalmár, én pedig művész vagyok. Az ideálom: az emberi békevágy fölülkerekedés. Ellensége vagyok mindennek, ami irigységet vált ki, ami máöokal akármilyen formában sért, vagy megbánt. Azt tartom, hogy: művész hazája széfes e világ éti csodálkozom azokon, akik csodálkoznak rajta, hogy magyar létemre felelős osztrák állami álláslxm vagyok. Akármilyen furcsán ia hangzik, én azt mondom, hogy: lehet hazáról, lehet otthonról beszélni, de nemzetről — bajos. Hol a nemzet, amikor a franciák legnagyobb építőművészét Eiffelndc hivták, a legdíszesebb német kitüntetés neve: pour la merité, és amikor a legkiválóbb magyar építészt ugy hivták: CLirk. Békét kell teremteni népek között, erre pedig leghivatottabb n művészet. — Oroszországba hivndk koncertezni. — És ha lehet, ha időm és módom lesz hozzá, ennek a meghívásnak örömmel teszek eleget. Én nem nézem a politikumot. Szivesen megyek dirigálni oda, ahol a zenekarba annyi elsőrendű hegedüst, brácsást, meg más hangszereken játszó muzsikusokat kapok, amennyire szükségem van . f. — Huszonnégy éves voltam a háború után, amikor a zenei pályára léptem és azóta: dolgozom. Dolgozom örömmel, mert kedvem ós gyönyörűségem telik a pályámon. — Az Esterházyaknál tradíció a művészet pártolása — kockáztattam meg egy megjegyzést: Igy felelt erre: — Nem tudok róla, hogy családomban rajtam kívül más is foglalkozott volna aktivan muzsikával. Ugy tudom: Zichy grófon kívül én vagyok talán az egyetlen magyar arisztokrata, aki komponál és diricál Én hivatásos zenész vagyok! ezt nem szabad összetéveszteni a mecénásokkal. A mecenás: hiperdilettáns 1 A családom támogattaf a művészetet, én: gyakorolom ezt. Elhivatottságból és lelki szükségből komponálok és vezényletó zenekart a dirigens pulpitusán ... Tatai gyerek vagyok magam is, rövid nadrágban játszottam az Esterházyak parkjában, ha az arannyal átfuttatott kapu történetesen nyittva volt. Gyerekkoromból emlékszem arra: liiresek voltak már a tatai színházi előadások, Madách, remekmüvét az Esterházyak kastélyának színházában adták először és öregapám feketébe öltözött, amikor Blaha Lujza a nyári színházban énekelt. Az az Esterházy, aki a tatai parkot) megálmodta: művész volt már ós nem tehetek róla: ellent kell mondanom a gróf urnák: ez a família évszázadokkal ezelőtt magával hozta már a világra azt a művészetet, amely most Ferenc gróf kottáin és dirigensi pálcáján keresztü. kirobbant és diadallal járja be széles e világot... Panl Jób. Ki nem tud fa, nagyon ritka, Podvenitél a szabás ttfka. Egyenruha és uri szabóság, "•igyó u. 3. Feketeaaa u sarok. Caerkószfelaterelések raktára 96 fillérért vehe i mes* 400 oldalas Petőfi összes koitemenvett a Hungária flniquárinm Hm ISatthyánvi ueca 2. Legújabb férf icipőmodeííeh .bemutatása RRCZ •cipőssfllonhan, Kölcsey ucca 7. »*•