Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)
1935-08-28 / 192. szám
A D ÉL MA GYÁR OR SZAG (933 »ujru*rtua 20} Öszi árnyak A napok rohamosan rövidülnek, huszonnégy óra épp ugy siet, mint maga aiz élet, amely felcsalja az embert az Ígéretek hegyére, hogy megnézhessen minden szépet, aztán ne váltson be semmit belőlük. Hajnali köddel kezdődik a nappal, de közben is homály takarja a reménységet. A hegyekben már ősz van ilyenkor, egyre sötétedő drapp-kosztümjükbe öltöznek a fák s megtisztultan csillog a patak hűvös vize, amely elszakított testvéreink könnyét, panaszált hozza hozzánk, lesve, hogy elcsitult-e már errefelé minden szenvedély, érdemes-e sóhajtozva kívánkozni a régi testvérek után. A küszöbön levő szeptember már esak süt, melegít, de nem hevit, viszont belőlriíl megborzongat, mert kezdődnek vele a gondok, amiket olyan Jó volt a nyár izzásában pillanatokra elfelejteni, beleágyazni strandok homokjába, rábinsi holdvilágos éjszakák dallamára, arra a legtermészetesebb emberi, megérthető kis-kőnynyelmüségre, amely nem bün, csak megkapaszkodásra való szalmaszál a sivárságok tengerében. Engedj csak huszonnégy órát, hogy ma ne kelljen gondolkoznom, adj alkalmat a kacagásra, mikor csordultig tele a szivem gonddal és bánattal, lásd, itt vagyok, itt muszáj maradnom, sehogyan sem szökhetem meg, akárhogyan csábit a vágy, kisért az alkalom, hogy ne várjam be a holnapot, amely esőt borit rám minden meteorologiai szeretetreméltóság ellenére is, lehűti a fennhéjázásomat s földi féreggé ránt vissza a vágyak, a hitek, a könyedén megfestett elképzelések sztratoszférájából. Az első őszi árnyakat a tutajok vetik a vízre, a stráfkocsik az utakra, a melódiát hozzájuk a gőzfürészek nyikorgása adja. Mindennek van határa, ennek is. Nem a lárma lenne a fő, végtére a lármának száz variációjához szoktunk hozzá, hétköznapi beszédünk is kapkodó, ideges, tulhangos lett, — a hatás az arramenők szemében villan fel. „Ezek már beszerezték, mikor jutok én ennyire?" Egyegy ilyen rakomány különb látvány attrakciók felvonulásánál, {gerincvelőkbe mártja tőrét az elgondolás, hogy mikor teszi aktuálissá a szeszélyességében klasszikus csúcspontra emelkedett tertroészet az első fűtést? Közben akad közelebbi fűtőanyag is az iskolai be Íratásokkal. A pótvizsgák, a helyek biztosítása, a tankönyvgyártó szenvedélyek jólakatása, őrült problémák, hogy miért kell például a matematikából uj tankönyv, mintha igaza volna a tréfának, hogy kétszer laettő már nem négy. Semmit se tudunk, bizonytalanság minden, aimi az életűnket körülvette, azt a négyet rég lecsökkentették legalább háromra, de akadnak területek, amelyeken már kettőt se számit. Ha ennek az elviselésére tanítanának meg az uj könyvek .még megérnék a költséget. De ott a sok tétel, amit nem engednek el, ott a kezdet, amikor a tandíj mindenkire kötelező, mert majd meglátjuk a félévben..,. ezt pedig elő kell izzadni. Az iskolakérdésben csaknem eloszIhatatlan zavart okoz az a nézet, hogy benne a gyerekekről van szó. Mi azt hisszük, igazabb a tétel, ha azt mondjuk, hogy a szülőkről, hiszen a természet hatalmas ösztöne parancsolja, hogy mindenki tobb.it vArjon a gyermekétől, mint amennyit ő tudott elérni, több alkalommal szolgáljon neki a fejlődésre, több fegyvert adjon a kezébe az életharea s a miaga kárán, vagy tapasztalatán okulva mentse meg mindentől, ami akadály lehet az érvényesülésben. A gyerek a legritkább esetben erőszakoskodik, hogy taníttassák, ezt csak az olvasókönyvek híresztelik, a gyerek tanulását és taníttatását a szülők forszírozzák. A legjobb diák, akibe valahogyan beleszorult a megértés, párosult a szilárd akarattal, épp ugy örül az apró szünidőknek, mint a leglustább s épp ugy elkeseredik, ha csalódnia kell a számításában. Ezért a legnagyobb ütközőpont az iskolázás kérdésében a szülő s ezért esik kétségbe, mikor szelektálásokról van szó Szó sincs róla, a lapdarugás isteneknek tetszőbb elfoglaltság, viszont az a törekvés sem százszázalékban okos, amelyik el akarja riasztani a gyereket az iskolától, hangsúlyozva sok támasztott akadállyal, hogy menjen praktikus életpályára. Mindössze csak azt felejtik el megmondani, hogy melyek azok a praktikus pályák? Tanulja meg az áildogálástant a kereskedői soron, vagy a légytogássa! kapcsolatos plafon-nézészetet, mint iparos? Csak bele kell nézni a statisztikai adatokba, hány régi, megalapozott, örökre megingathatatlannak hitt kereskedő cég szűnik meg egy évben! Olyanok, amelyek erejéből generációk nevelődtek fel, kőztlíztességben, vagvonosodásban egyaránt. Szomorú névsort tudnánk itt felvonultatni, hová lettek azok a hajdani famíliák, amelyek 150—200 év előtt s azután is jósokéi* ennek a szabad királyi városnak elképzelhetetlen hatalmú vezetői voltak, idegen nyelvi származásuk mellett is büszke magyarok. Határvárosi mivoltunkban sinylődve micsoda gyilkos hatásn volna a vagyon el tolód ások statisztikája csak a háború óta, voltaképen nem is eltolódás, hiszen nem kerültek más kézbe, hanem teljesen szétfoszoltak! Hol keressen hát elhelyezkedést az életnek nekivágó ifjú, akit a praktikus pályák felé tanácsolnak? Egyáltalában ml praktikus manapság? Arról még lehetne beszélni, hogy az iparosnak sem árt az a sok matematikai, fizikai és kémiai tudás, amit a középiskolákban lehe( alapótszerzően elsajátítani, hogy az érettségizett iparoslegény mindig többre juthat a gyerekdajkálásban tökéletesitettnél, ehhez azonban elsősorban nyár kellene, mert ki tudja bevárni azokat a sorsfordulatokat, amelyekben csak a sors a biztos, nem a szerencsés fordulat? Az őszi árnyak pedig jönnek egyre-másra, b*tterimoknál jobban szaporodnak a fojtottá teszik nemcsak a közélet levegőjét, hanem az egyes ember lélegzetvételét is. Mi lesz itt a télen, amikor a legszükségesebb élelmicikkek, az eltevésne szánt konzervanyagok drágábbak, mint máskor április derekán csemegekereskedésben; mi lesz a legszegényebb ember téli biztosítékaival, amikor egymásután hullanak el a disznók, a kukorica pedig maholnap delikatesz-számba megy; meldkora bölcsességre lesz szükség a költségvetés összeállításánál, amikor veszélyben forog minden tétele s a legfrekventáltabbnak az „előre nem látható kiadások" ígérkezik... nem is jó gondollnl rá. Az újságírónak is lehetne jobb dolga, mint hogy ilyesmikkel bíbelődik, de bocsánat, olyan kísértetiesen villantak fel az első őszi árnyak! Aztán még Holnap is van, nemcsak Ma. Kedvcímcnges utazásra iogositó igazolványok a Délmaguarosiág kiadóhivatalában. Érvényes Budapestre és vissza augusztus 28-tól szeptember 13-ig. Létszámapaszíás a szegedi tanfelügyelőségnél Az állami kereskedelmi Iskolában helyezik el az uf főigazgatóságot i (A Délmagyarország munkatársától.) A szeedi tanfelügyelőség létszáma az utóbbi időben lényegesen leapadt. Egy évvel ezelőtt még 14 volt a személyzet létszáma, most mindössze nyolcan teljesítenek szolgálatot. Évközben a tanfelügyelőséghez beosztott négy tanítót tanyai iskolákhoz rendelte ki a kultuszminiszter, most legutóbb pedig Kardos István és Várkonyi Ferenc igazgatókat nyugdíjazták. Évek óta mindketten a tanfelügyelőségnél teljesítettek szolgálatot és hirszerint nem is fogják már a helyüket betölteni. A létszámapasztás folytán jelentékenyen megnövekedett a tanfelügyelőség meghagyott HAZFARTASI CIKKEK: Zománcozott kávéfőző —,,78§ NveW teiforraló zománcozott —.38® Gyorsfődő öntött vasból —-58* Palacsinta sütő —.68^ Galuska szakgató —.58' Tölcsér —.24 Express galuska szakgató — .58 ÉLELMISZEREK: 1 kg staniolos fé!sov;íny sajt P 1.18 1 kg szegedi téli szalámi P 3.38 1 kg burgonyacukor —.98 1 kg gyümölcsíz P 1.28 1 kg 10 csomag kéttojásos levestészta —.98 CIPŐÁRU: 1 pár gyermek bőr bébé cipő —.98 1 pór bőrtalpú reklám női papucs —88 1 pár cordbnrsonv házi cipő bőrtalppal P 1.58 PAPÍRÁRU: 12 drb szekrény papir színes —.24 8 drb szekrény papír képes —.24 5 iv barna csomagoló papir —.24 4 iv fehér csomagoló papir —.24 12 iv pergament utánzat papir —.24 1 doboz 200 drb háztartási rajzszeg —.24 PÁRISI NfiGY ÁRUHÁZ RT. SZiaiD, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK személyzetének a munkája. Amig ugyanis a személyzet számát csökkentették, a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozó iskolák és ovodák száma emelkedett. Jelenleg 304 elemi iskola (7074 tanteremmel) tartozik a szegedvidéki tanfelügyelőség hatáskörébe. A tanítók száma ezen iskoláknál 793; ezenkívül 8 gazdasági iskola, a vármegyében lévő valamennyi iparos és kereskedő tanonciskola, valamint az ovodák felügyelete is a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozik. A létszámapasztás minden valószínűség szerint az uj tankerületi főigazgatóság működésével van összefüggésben. Az uj főigazgatóság szeptember elsején kezdi meg munkáját, egyelőre a reálgimnázium épületében jelöltek ki számára helyet. Ez az elhelyezés azonban nem végleges, mert novemberben az állami kereskedelmi iskola földszinti részét engedik át. A kereskedelmi iskolában már hozzá is kezdtek a földszinti tantermek renoválásához, az uj tankerületi főigazgatóság és a tanfelügyelőség ugyanebben az épületben nyer elhelyezést, a két hivatal sok tekintetben egyült fog működni. Az idő A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 34.2, a legalacsonyabb 18.6 C. A barométer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 756.7, este 753.0 mm. A levegő páratartalma reggel 90, délben 45 százalék. A szél iránya északkeleti, nyugati, erőssége 1—8. A lehullott osapadék mennyisége nyomban. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Idő jóslat: Több helyen újból záporeső és zivatar. Élénk szél, a meleg kissé csökken,