Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-28 / 192. szám

A D ÉL MA GYÁR OR SZAG (933 »ujru*rtua 20} Öszi árnyak A napok rohamosan rövidülnek, huszonnégy óra épp ugy siet, mint maga aiz élet, amely felcsalja az embert az Ígéretek hegyére, hogy megnézhes­sen minden szépet, aztán ne váltson be semmit belőlük. Hajnali köddel kezdődik a nappal, de közben is homály takarja a reménységet. A he­gyekben már ősz van ilyenkor, egyre sötétedő drapp-kosztümjükbe öltöznek a fák s megtisztul­tan csillog a patak hűvös vize, amely elszakított testvéreink könnyét, panaszált hozza hozzánk, lesve, hogy elcsitult-e már errefelé minden szenve­dély, érdemes-e sóhajtozva kívánkozni a régi testvérek után. A küszöbön levő szeptember már esak süt, melegít, de nem hevit, viszont belőlriíl megborzongat, mert kezdődnek vele a gondok, amiket olyan Jó volt a nyár izzásában pillana­tokra elfelejteni, beleágyazni strandok homokjá­ba, rábinsi holdvilágos éjszakák dallamára, arra a legtermészetesebb emberi, megérthető kis-kőny­nyelmüségre, amely nem bün, csak megkapasz­kodásra való szalmaszál a sivárságok tengerében. Engedj csak huszonnégy órát, hogy ma ne kell­jen gondolkoznom, adj alkalmat a kacagásra, mi­kor csordultig tele a szivem gonddal és bánattal, lásd, itt vagyok, itt muszáj maradnom, sehogyan sem szökhetem meg, akárhogyan csábit a vágy, kisért az alkalom, hogy ne várjam be a holnapot, amely esőt borit rám minden meteorologiai sze­retetreméltóság ellenére is, lehűti a fennhéjázáso­mat s földi féreggé ránt vissza a vágyak, a hitek, a könyedén megfestett elképzelések sztratoszférá­jából. Az első őszi árnyakat a tutajok vetik a vízre, a stráfkocsik az utakra, a melódiát hozzájuk a gőz­fürészek nyikorgása adja. Mindennek van határa, ennek is. Nem a lárma lenne a fő, végtére a lár­mának száz variációjához szoktunk hozzá, hétköz­napi beszédünk is kapkodó, ideges, tulhangos lett, — a hatás az arramenők szemében villan fel. „Ezek már beszerezték, mikor jutok én ennyire?" Egy­egy ilyen rakomány különb látvány attrakciók fel­vonulásánál, {gerincvelőkbe mártja tőrét az el­gondolás, hogy mikor teszi aktuálissá a szeszélyes­ségében klasszikus csúcspontra emelkedett tert­roészet az első fűtést? Közben akad közelebbi fűtő­anyag is az iskolai be Íratásokkal. A pótvizsgák, a helyek biztosítása, a tankönyvgyártó szenvedé­lyek jólakatása, őrült problémák, hogy miért kell például a matematikából uj tankönyv, mintha igaza volna a tréfának, hogy kétszer laettő már nem négy. Semmit se tudunk, bizonytalanság min­den, aimi az életűnket körülvette, azt a négyet rég lecsökkentették legalább háromra, de akadnak területek, amelyeken már kettőt se számit. Ha ennek az elviselésére tanítanának meg az uj könyvek .még megérnék a költséget. De ott a sok tétel, amit nem engednek el, ott a kezdet, ami­kor a tandíj mindenkire kötelező, mert majd meg­látjuk a félévben..,. ezt pedig elő kell izzadni. Az iskolakérdésben csaknem eloszIhatatlan zavart okoz az a nézet, hogy benne a gyerekekről van szó. Mi azt hisszük, igazabb a tétel, ha azt mond­juk, hogy a szülőkről, hiszen a természet hatal­mas ösztöne parancsolja, hogy mindenki tobb.it vArjon a gyermekétől, mint amennyit ő tudott el­érni, több alkalommal szolgáljon neki a fejlő­désre, több fegyvert adjon a kezébe az életharea s a miaga kárán, vagy tapasztalatán okulva mentse meg mindentől, ami akadály lehet az érvé­nyesülésben. A gyerek a legritkább esetben erősza­koskodik, hogy taníttassák, ezt csak az olvasó­könyvek híresztelik, a gyerek tanulását és tanítta­tását a szülők forszírozzák. A legjobb diák, aki­be valahogyan beleszorult a megértés, párosult a szilárd akarattal, épp ugy örül az apró szünidők­nek, mint a leglustább s épp ugy elkeseredik, ha csalódnia kell a számításában. Ezért a legnagyobb ütközőpont az iskolázás kérdésében a szülő s ez­ért esik kétségbe, mikor szelektálásokról van szó Szó sincs róla, a lapdarugás isteneknek tetszőbb elfoglaltság, viszont az a törekvés sem százszáza­lékban okos, amelyik el akarja riasztani a gyere­ket az iskolától, hangsúlyozva sok támasztott aka­dállyal, hogy menjen praktikus életpályára. Mind­össze csak azt felejtik el megmondani, hogy me­lyek azok a praktikus pályák? Tanulja meg az áildogálástant a kereskedői soron, vagy a légyto­gássa! kapcsolatos plafon-nézészetet, mint iparos? Csak bele kell nézni a statisztikai adatokba, hány régi, megalapozott, örökre megingathatatlannak hitt kereskedő cég szűnik meg egy évben! Olyanok, amelyek erejéből generációk nevelődtek fel, kőz­tlíztességben, vagvonosodásban egyaránt. Szomorú névsort tudnánk itt felvonultatni, hová lettek azok a hajdani famíliák, amelyek 150—200 év előtt s azután is jósokéi* ennek a szabad királyi város­nak elképzelhetetlen hatalmú vezetői voltak, ide­gen nyelvi származásuk mellett is büszke magya­rok. Határvárosi mivoltunkban sinylődve micso­da gyilkos hatásn volna a vagyon el tolód ások sta­tisztikája csak a háború óta, voltaképen nem is eltolódás, hiszen nem kerültek más kézbe, hanem teljesen szétfoszoltak! Hol keressen hát elhelyez­kedést az életnek nekivágó ifjú, akit a praktikus pályák felé tanácsolnak? Egyáltalában ml prak­tikus manapság? Arról még lehetne beszélni, hogy az iparosnak sem árt az a sok matematikai, fi­zikai és kémiai tudás, amit a középiskolákban lehe( alapótszerzően elsajátítani, hogy az érettségizett iparoslegény mindig többre juthat a gyerekdaj­kálásban tökéletesitettnél, ehhez azonban elsősor­ban nyár kellene, mert ki tudja bevárni azokat a sorsfordulatokat, amelyekben csak a sors a biz­tos, nem a szerencsés fordulat? Az őszi árnyak pedig jönnek egyre-másra, b*t­terimoknál jobban szaporodnak a fojtottá teszik nemcsak a közélet levegőjét, hanem az egyes em­ber lélegzetvételét is. Mi lesz itt a télen, amikor a legszükségesebb élelmicikkek, az eltevésne szánt konzervanyagok drágábbak, mint máskor április derekán csemegekereskedésben; mi lesz a legsze­gényebb ember téli biztosítékaival, amikor egy­másután hullanak el a disznók, a kukorica pedig maholnap delikatesz-számba megy; meldkora böl­csességre lesz szükség a költségvetés összeállítá­sánál, amikor veszélyben forog minden tétele s a legfrekventáltabbnak az „előre nem látható kia­dások" ígérkezik... nem is jó gondollnl rá. Az újságírónak is lehetne jobb dolga, mint hogy ilyesmikkel bíbelődik, de bocsánat, olyan kísérte­tiesen villantak fel az első őszi árnyak! Aztán még Holnap is van, nemcsak Ma. Kedvcímcnges utazásra iogositó igazolványok a Délmaguarosiág kiadóhivatalában. Érvényes Budapestre és vissza augusztus 28-tól szeptember 13-ig. Létszámapaszíás a szegedi tanfelügyelőségnél Az állami kereskedelmi Iskolában helyezik el az uf főigazgatóságot i (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­edi tanfelügyelőség létszáma az utóbbi idő­ben lényegesen leapadt. Egy évvel ezelőtt még 14 volt a személyzet létszáma, most mind­össze nyolcan teljesítenek szolgálatot. Évköz­ben a tanfelügyelőséghez beosztott négy ta­nítót tanyai iskolákhoz rendelte ki a kultusz­miniszter, most legutóbb pedig Kardos István és Várkonyi Ferenc igazgatókat nyugdíjazták. Évek óta mindketten a tanfel­ügyelőségnél teljesítettek szolgálatot és hir­szerint nem is fogják már a helyüket betöl­teni. A létszámapasztás folytán jelentékenyen megnövekedett a tanfelügyelőség meghagyott HAZFARTASI CIKKEK: Zománcozott kávéfőző —,,78§ NveW teiforraló zománcozott —.38® Gyorsfődő öntött vasból —-58* Palacsinta sütő —.68^ Galuska szakgató —.58' Tölcsér —.24 Express galuska szakgató — .58 ÉLELMISZEREK: 1 kg staniolos fé!sov;íny sajt P 1.18 1 kg szegedi téli szalámi P 3.38 1 kg burgonyacukor —.98 1 kg gyümölcsíz P 1.28 1 kg 10 csomag kéttojásos levestészta —.98 CIPŐÁRU: 1 pár gyermek bőr bébé cipő —.98 1 pór bőrtalpú reklám női papucs —88 1 pár cordbnrsonv házi cipő bőrtalppal P 1.58 PAPÍRÁRU: 12 drb szekrény papir színes —.24 8 drb szekrény papír képes —.24 5 iv barna csomagoló papir —.24 4 iv fehér csomagoló papir —.24 12 iv pergament utánzat papir —.24 1 doboz 200 drb háztartási rajzszeg —.24 PÁRISI NfiGY ÁRUHÁZ RT. SZiaiD, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK személyzetének a munkája. Amig ugyanis a személyzet számát csökkentették, a tanfelügye­lőség hatáskörébe tartozó iskolák és ovodák száma emelkedett. Jelenleg 304 elemi iskola (7074 tanteremmel) tartozik a szegedvidéki tanfelügyelőség hatáskörébe. A tanítók szá­ma ezen iskoláknál 793; ezenkívül 8 gazdasági iskola, a vármegyében lévő valamennyi iparos és kereskedő tanonciskola, valamint az ovo­dák felügyelete is a tanfelügyelőség hatáskö­rébe tartozik. A létszámapasztás minden valószínűség sze­rint az uj tankerületi főigazgatóság működé­sével van összefüggésben. Az uj főigazgató­ság szeptember elsején kezdi meg munkáját, egyelőre a reálgimnázium épületében jelöltek ki számára helyet. Ez az elhelyezés azonban nem végleges, mert novemberben az állami kereskedelmi iskola földszinti részét engedik át. A kereskedelmi iskolában már hozzá is kezdtek a földszinti tantermek renoválásához, az uj tankerületi főigazgatóság és a tanfel­ügyelőség ugyanebben az épületben nyer elhe­lyezést, a két hivatal sok tekintetben egyült fog működni. Az idő A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa 34.2, a legalacsonyabb 18.6 C. A barométer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 756.7, este 753.0 mm. A levegő páratar­talma reggel 90, délben 45 százalék. A szél iránya északkeleti, nyugati, erőssége 1—8. A lehullott osapadék mennyisége nyomban. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Idő jóslat: Több helyen újból zápor­eső és zivatar. Élénk szél, a meleg kissé csökken,

Next

/
Oldalképek
Tartalom