Délmagyarország, 1935. augusztus (11. évfolyam, 171-195. szám)

1935-08-28 / 192. szám

T935 augusztus 28. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Amerika, Anglia és Olaszország tiltakozása a szovjet-propaganda ellen Páris, augusztus 27. Az az .-akció, amely Szovjetoroszország propagandája ellen irányul, mindenütt nagyobb méreteket ölt, amit a Newyork Héráidban megjelent moszkvai jelentés is bizonyít. A lap szerint hivatalosan közölték, hogy Amerika, Anglia, Olaszország és Lettország tiltakozott a szovjet kormánynál a harmadik inernacionale határozatai ellen. A tiltakozások a párisi jobboldali lapokbaj), nagy helyesléssel találkoztak. A Journal szerint az amerikai jegyzék azt bizonyltja, hogy Roosevelt sakkban akarja tartani a felforgató elemeket. Newyorki jelentés szerint Trojanszky washingtoni szovjet nagyköveit kijeién let le, hogy a moszkvai kormány kielégitő választ fog adni az amerikai jegyzékre. Ugyanekkor a szovjetkövet azt is kijelentette, hogy az Észak-amerikai Egyesült-Államok bizonyos köreiben szovjetellenes propagandát fejtenek ki. György exkirálv visszatér Görögországba? Athén, augusztus 2Í7. György volt görög király kijelentette, hogy a Balkán-egyezmény határozottan megszilárdította Görögország helyzetét) és Görögországra nézve nagyfontosságú, hogy a többi Balkán-állammal a jóviszonyt f-natartsa. — Az államforma nem személyi kérdés, hanem egész görög nép jövőjének kérdése. Szivesen térnék vissza Görögországba, de nem a saját érdekemben, hanem azért, hogy szolgálatot tegyek, hazámnak. Sohasem akartam nehézségeket okozni Görögországnak és nincs egyéb kívánságom, mint hogy Görögországban helyreálljon a nép egysége. A voR görög Jdrály Londonban találkozik a tförög pénzügyminiszterrel. A találkozó elé görög politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek. „PffiítOR" rádióval lövünh! Érdemes várn Árban, minőségben szenzáció! 8—10 napon belül kaphaló lesz. J^JJC^PJ^^JJJ** villamossági és csillárgyár R. T. Kárász u. Tel. 33 -76. A szegedi piacok elhelyezése (A Délmagyarország munkatársától.) Szegeden esztendők óta egyik legtöbbet vitatott kérdés a piacok elhelyezése. Ugy látszott, hogy cz a Mars-tér északi felének rendezésével egye lőre nyugvópontra jut és a város hatóságának hosszabb időn át nem kell a piacok kérdésé vei foglalkozni. Ez a feltevés azonban nem váll be, mert különböző érdekeltségek a piackérdésnek további rendezését sürgetik és a hatóság is kénytelen lesz a különböző piaci kérdésekkel újból foglalkozni. Még julius folyamán egyes érdekeltségek részéről mozgalom indult meg. hogy a Szent István-téri gabonapiacot és a víztorony körül elhelyezkedett fuvaros kocsisokat a város a Mars-térre telepítse át, • a Szent István-teret pedig inségmunka keretében töltesse fel és parkiroztassa. Ezzel a tervvel szemben a Szent István-téri kereskedők, iparosok, vendéglősök és háztulajdonosok a legélesebben állást foglaltak, mert attól tartottak, hogy a terv megvalósítása esetén az ottani üzletek fogalma a minimumra fog reduládódmi és a házak értéke is rohamosain le fog esni. A Szent István-téri érdekeltek közös beadványban fordultak a kamarához, hogy szempont jaikat tegye magáévá és támogasa azt a kérelmüket a város polgármesterénél, hogy a piac elhelyezése helyett a város ln! kább rendeztesse a Szent István-teret és a gabonapiacnak jobb elhelyezést biztosítson. ! Beadványukban a Szent István teri kerjskedők rámutattak arra, hogy a háztartási és gabonapiac annyira eltérő természetűek és függetlenek egymástól, hogy semmi ok sincs arj ia, hogy a kettő a Mars-téren egysegesittessék. Különben is véleményük szerint nem szabad a piackérdést az idei rossz év szempontjából megítélni, mikor a Mars-tér nincsen teljesen kihasználva. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy jó termésű években az egész Marslér is kicsiny a tanyai kocsik befogadására, mi történnék, ha ezek mellé a gabonapiacot és a fuvarosokat is odazsufolnák. A kamara a Szent István-téri érdekeltek beadványának vétele után érdeklődött Tóth Béla polgármesterhelyettesnél, aki a szabadsáv gon levő polgármester helyett az ügyekel intézte és azt a felvilágosítást nyerte, hogy hivatalosan a város hatósága ilyen tervvel nem foglalkozott. Mindenesetre, ha a kérdés bármely oknál fogva aktuálissá válnék, a város módot fog nyújtani az érdekelteknek, hogy észrevételeiket előadhassák és szempontjaikat kifejthessék. Meghallgatásuk nélkül a város ebben a nagyfontosságú kérdésben semmieseire sem fog intézkedni. A kérdés most ujra aktualissá vált, mert a szegedi piaci árusok egyesületének nevében nyahhendo KUionieoessageH - Diuat SEortfnoeh esM - Esoernuoh - BoraruH m ^wi A gyerek A sápadt, sovány Doktorné alaposan szemügyre vette a karcsúságától megfosztott Marit és beszontotta a nappali szobába. — Mari, és magát rendes, szorgalmas lánynak ismertem s most mégis kénytelen vagyok szolgálatán felmondani. Igy nem járhat a vendégeim között . . . Felkelt az asztaltól és átnyújtotta a szürkefedetü könyvecskét a bizonyítvánnyal a szőnveg szélén szinte megkövesülten álló Marinak. — Majd, ha tul lesz, visszajöhet, — ha akar... Kurtán rendelkezett, de hangjában sok melegig. szanalom és részvét is volt. Ez utóbbi inkább önmaga iránt. Forró hullámot érzett átnyargalni 2ÜLZ t€s,én Renitens szive hevesen dobogott, enyhe szédülés fogta el. Szenvedett a már beteges tünetté vált vágyakozás gyötrő súlya alatt. Egy Kényelmes fotőjbe süllyesztette lázas, vonagló testét és nagy önuralommal harapdálta vérteíen ajkát. Mari pedig csak állt, nedves, riadt szemekkel kérdően bámult úrnőjére. A fehér csipkés kötény s a fekete klott ruha már erősen feszült rajta, de mindent eltakart. — Nagyságos asszony, én nem vagyok hibás... — pityeredett el. — Tudom, tudom, gyermekem. Nem maga, hanem a katonája a hibás. Igy szokott ez lenni, aki gyakran kimenőzik és sok az unokatestvére... Most pedig jöjjön a szobájába, szedje össze a holdját és menjen. Majd találkozunk még! Nem akarom, hogy az uram jeleneteknek legyen a szemtanuja. Mari vontatottan, szégyenlősen rakta le magáról a szobalányi uniformist. Amikor az aszszonyától kapott selyemkombinéhez ért, egy pillanatra megállt, két karját meztelen mellén öszszefogta, tétovázva nézett asszonyára. — Azit csak hagyja magán. Elviheti... A cselédszoba küszöbén állt sárga pongyolában a Doktorné s onnan dirigálta Marit. Aszott arca magán viselte a nap eseményének nyomait. Ruzsos ajkát bigyesztgette, de megcsodálta ezt a tizenhétéves leányt, aki nemcsak az anyaságtól, de az élettől is duzzadt. Szinte elbűvölte a leány teltsége, ringó melle, széles medencecsontjai... Mari már indulásra készen állott. Nagy, fekete, tüzes szemeit asszonyára emelte. — Kézit csókolom nagyságos asszony. — Isten vele Mari — szólít az asszony és berohant a legbelső szobába. A patentzáros előszobaajtó kattant és Marika már lent járt a nagyváros kövezetén. * Tizennégyesztendős házasságuk alatt sohasem érezite annyira azt az iirt, amelyet egy gyereknek kellett volna betölteni. Most erőt vett rajta a tudat, hogy férje kezdi elhanyagolni. Sokat utazik hivatalos ügyekben ... A tükör elé állt. Elég csinosnak találta magát, de irigykedve gondolt Marira. Elmélkedéséből éles csengőberregés riasztotta fel. Gyorsan letörölte nedves szemeit, rendbehozta ruháját és sietett ajtót nyitni. Utazásra készülő férje volt. — Hol van Mari? — kérdezte, miért te nyitsz ajtót — A Mari? A Mari elment, Elküldtem... A férj némán tudomásul vette a hirt. — Utazom szivem. A frakkot és a zsakettet becsomagolja nekem ugye? Félóra múlva itt a i®c» értem. Az asszony meglepődve néz az urára. — Igen, igen... Délelőtt az államtitkárnál vizitelek, este meg az Operába megyünk. Tudod szivem, négy-öt nap alatt nem tudhatja az ember, hova kerül... Az asszony szótlanul csomagol. A férj öltözködés közben érdeklődik. — Mi történt köztetek? — Maga nem látott semmit? Mar! anyaság előtt áll. Ilyen állapotban nem tarthatom a háznál... Együtt meguzsonnáztak, de csakhamar autótftlkölés hallatszott. A férj elment s csak egy hideg csókot hagyott az asszony vigasztalan arcán. * Mari a Tisza mellett haladt. Néha belenézett a sötét hullámokba, melyeket a márciusi szél fázósan borzolt fel. Nem mondhatni, hogy jó kedvvel ment át a faluján, mert kíváncsi szemek tapadtak terebélyesedő alakjára. Otthon csak nyomorék néniét és kilencéves öccsét találta, szülei kommericiós mezei munkára mentek a szomszédmegye uraságához, ahonnan csak késő ősszel térnek haza. Most Marika főzött, mosott mindnyájukra. Egyszer csak Marika elmaradt a templomból. Ugy október elején két prüszkölő pej to nyerített be Balogék udvarába. Szülei és testvére érkeztek megrakott szekérrel. Kis öccse nyitott ajtói s egyszuszra elmondta a történteket. — Itthon a Mari Van neki'kisgyeröke ... A szülők azt hitték, .trfcjl a gyerek » ess*