Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-28 / 168. szám

1935 julius 28. DÉLMAGYARORSZÁG 7 ABESSZÍNIA Irta TONELLI SÁNDOR Ezt a cikket megrendelésre irom, ami ugy ján, a franciák kezében levő Dzsibutival Lzt a cikket megrendelesre írom, ami ugy értendő, hogy nemrégiben egy vasárnapi cik­kemben röviden megírtam az 1895—96. évi olasz-abessziniai háború lefolyását, amire egyik olvasómtól azt a felszólítást kaptam, hogy ennek kiegészítésében írjam meg azt is, ""ÖJ .• u jaiu iii. f, *'c-1 ' hogy milyen ma a helyzet Abessziniában és ilyenek a küszöbön álló háború kilátásai. Ha becsületesen akarok a feltett kérdésre ŰAOIUA d idilli megfelelni, akkor azt kell mondanom, hogy nem tudom. Két ország konfliktusánál az em­ber mérlegelheti ugyanis az erőviszonyokat, ismertetheti a földrajzi adottságokai, vázol­hatja a leendő hadszíntér viszonyait, maga a háború lefolyása azonban számtalan előre nem látható eshetőségtől is függ, amelyeket megjósolni teljességgel lehetetlen. Igy ma leg­feljebb annvit lehet mondani, hogy a negy­ven esztendő előtti tapasztalatok alapján az olaszok most egészen nagyarányú módon ké­szülnek neki az abesszíniai háborúnak, ne­hogy meglepetések érjék őket. Viszont kétség­telen az is, hogy ebben a háborúban gyors si­kerekre számítani nem lehet. A háború,^ ha csakugyan kitör, esztendőkig fog eltartani és az országot csak tömérdek véráldozattal lehet pacifikálni. Számok helyett inkább összehasonlítások formájában beszélek. Abesszínia kiterjedése körülbelül akkora, mint Német- és Francia­ország együttvéve, lakosainak száma 11—12 millió! Addis-Abeha, a főváros, annyira esik egyik oldalon az olasz kézben levő Massauá­toí, mint Budapest Berntől, a másik oldalon pedig a szintén olasz kézben levő Mogadisco­tól, mint Budapest Hamburgtól. Akármelyik kaltonaviselt ember meg tudja ítélni, hogy ekkora terület megszállása és ekkora távolsá­f ok legyőzése egy ellenséges országban, mek­ora fegyveres erőt igényel, még ha nem számítjuk is a katonai ellentállást és a terep nehézségeit. A terep pedig kivételesen nehéz és Abesz­szin iának belső része földrajzilag egy termé­szetes fellegvárral hasonlítható össze. Az or­szág legnagyobb része hegyvidék és ez a hegyvidék maidnem meredeken emelkedik fel a tengerparti lapályok és a Nílus medencéje felől. Földrajzi tekintetben Abessziniát négy régióra szokták felosztani. Az első a legala­csonyabban fekvő rész, a samhar, ez fátlan, kis részben füves, nagvobb részben homokos és sziklás terület, körülbelül ezer méter ma­f asságig. A klímája ennek a területnek _a emencével hasonlítható össze. A kö­vetkező régió 1000—1700 méter között a kolla, ennek a klímája nedvesen tropikus, tömérdek mocsárral, kiöntéssel és sürü őser­dőkkel. Ezen a magasságon felül van 2100 méterig a voima dega. a gazdag termőterület, az ország leggazdagabb része, gabonafoldek kel, gyapotültetvényekkel, kávétermelessel és kul turvidékekkel. 2400 méteren felül az orok hó határáig emelkedik a dega. ahol a gabo­natermelés'folvtonosan ritkul és vegezetul csak állattenyésztésre alkalmas hegvi legelők­nek ad helvet. Nváron ennek a régiónak a klímája a legkellemesebb, de télen igen nagy hidegekkel h kell számolni. Maga a főváros. Addis Abeha, 2650 méter magasságban fek­szik, tehát alig valamivel alacsonyabban, mint a régi Magyarország legmagasabb hegy­csúcsai. Geologiai alakulás szempont inból igy az ország lépcsőzetesen egvmás fölött emelkedő felföldekből áll, de ezeket n Mföldeket ke­resztül-kasul magas és szakadékos hegysé­gek hálózzák be. A folvók hihetetlenül mélv, megannvi közlekedési akadályt képező völ­gyet váitak ki maguknak és nem ritkaság, hogv légvonalban tíz-tizenöt kilométeres tá­volságokon. lefelé és meginl felfelé ezer mé­teres szintkülönbségekkel kell megküzdeni. A vizek esése mindenütt igen nagv, az összes folyóvizek torrens jellegűek, amit legiobban bizonvit az. hogv Ahesszinin vizekben nagvon gazdag belső részének egyetlen hajózható fo­Ivóvize nincs. ' Annak, aki meg akarja hódítani Abesszi­niát, legelőször ezeket a természetes nehezse­geket kefl leküzdeni. Utak egva'falan nincse­nek. A 7*3 kilométer hosszú vasútvonaltól el­tekintve. amelv a fővárost a Vörös tenger part­kapcsolja össze, az egész forgalom csak ös­vényeken bonyolódik le. Az alsó régiókban a közlekedés állata a teve, felfelé emelkedve a ló, /öszvér és szamár. Az esős évszakban a folyók annyira megdagadnak, hogy néha a völgyeket teljesen elzárják. A Nílusnak egyik keleti mellékvize, amely egv darabon Al>esz­szinia és Eritrea határát alkotja, méltán vi­, seli a Takkaze nevet, ami a bennszülöttek I nyelvén rettenetest jelent. Minthogy pedig az j esős évszak az ország legnagyobb részében | juniustól szeptemberig tart nem is hiszem, hogy az olasz hadvezetőségnek szándékában I volna szeptember eleje előtt megindítani a hadmüveleteket. Ez természetesen nem jelen­ti azt, hogy valami előre nem látott esemény, például egv összeütközés a határőrségek kö­zött. ne vonhatná maga után az ellenségeske­dések rögtöni kitörését. Nvilvánvló abból, amit a terepviszonyokról és klímáról elmondottam, hogy a támadó fél­nek. ha eredményt akar elérni, túlerővel kell fellépni az abesszíniai harctéren. A katonai tiilerő azonhan önmagában még nem elégsé­ges. A hadszíntér hétezer kilométerre van Olaszországtól és különösen nehéz az után­pótlásról való gondoskodás. Egyáltalán nem látszik túlzásnak, ha azt tételezem fel, hogv a komhattáns seregnek minden embere után legalább még egy embert kell számítani a munkásosztagokban, katonai raktárakban és általában a mögöttes országrészekben. A lő­szer- és élelmiszerszállítás, a sebesültek gon­dozása, a motorizált csapatok technikai mű­helyeinek felszerelése cs száraz évszakban még a víz szállítása is. egészen kivételes fel­adatok elé állítja a hadrakelt csapatok inten­daturáját. Ezeknél az általános megállapításoknál sok­i kai nehezebb Abesszínia katonai erejének fel­j becslése. 1895—96-ban, mikor az olaszok szo­1 moru tapasztalatokat szereztek az abesszíniai j harctéren, Menelik négus körülbelül kétszáz­I ötvenezer embert tudott a harctérre vinni. A fegyverfogható férfink száma ma Abessziniá­ban egy—másfél milló. Modernül felszerelve és európai módon kiképezve lehet ebből a létszámból körülbelül kétszázezer. Egy olyan terepen azonban, amelv kiválóan alkalmas rajtaütésekre, guerilla harcokra, a lakosság­nak régimódi puskákkal felszerelt és ki nem képzett része sem tekinthető megvetendő el­lenfélnek. Ha elgondoljuk, hogv Bosznia­Hercegovina okkupálása annak idején meny­nyi időt és mennyi véráldozatot követelt, könnyen el lehet képzelni, hogv húszszorta nagvobb területen és még sokkalta nehezebb terepen a feladatok mennyire megneheznek. A viszonyok egészen mások lesznek ugvan­is. mint egy európai háboruban. Autók, tan­kok előrehaladásának nincs meg a lehetősége, rsak ha előzőleg utakat építenek számukra. Nagyon korlátozott lesz a nehéz tüzérség és a rcniilók tevékenvsége is Igazi városok, amelveket bombázni lehetne, alig vannak s a ritka népsűrűség és a mi tanvai viszo­nyainkhoz mérhető települések mellett nin­csenek célok a remii ők számára Minden lalp­alattnvi földet emberi erővel kell meghódila­ni és a megszállott területen ismét tömérdek erő latbavetésével kell a meghódítottakat fé­kentartani és^ az utánpótlást biztosítani. Több, mint valószínű, hogv Olaszországnak ">z abesszíniai háború legalább félmillió embe­rét le fogja kötni. Az egvetlen tényező, amelvre Olaszorsznc föltétlen bizonvossásrgal számithat, az idő Abesszínia, h» AnejlJa és Franciaország nem akaria. «em lőszerekben, sem fegyverekben nem ka"bat utánpótlást s igy bízonvevs idő múlva ki kell merülni i>eki. még abban az öliben is bn esetleg sikerül, vagv már si­kerűit is k-sebb lőszergvörakat felállítani az tv ez r. kimerülés bekövetke­zik, addig sok víz fog,lof0]vnj a Niluso" és a7 Aibnrán A régi leszámolás, amelvre Mus­solini hivatkozott, mikor a sardiniai liadosz­talvt útnak indította, nem lesz egvszerü bün­tető expe^co. naiM'ir, nagyon is isérvbe fog­I? venni Olaszország katonai és pénzügvi ere­Felhivás a szegedi vendéglősöknek és kávéliázaknrti;, hogy a szabadtéri játékokkal kapcsolatos óriási idegen­forgalomra már most szerelje fel üzemét, mert félő. hogy az utolsó órákban esetleg nem tudunk mindenkit a nálunk megszokott előzékenységgel teljes egészében ki'.''é«itoái. Vz összes vendéglői üveg-, poroellán- ét? valamint evőesz közök ben gyári raktárt tartunk és ugy a ki­váló minőséggel, mint olcsó szabott árainkkal állunk vevőink rendelkezésére. Ne halassza egy nappal sem, hanem jöj jön be és jegyeztesse elő szükségletét <1z íeie to »7-j2 EDÉNYC SA RMOK Szeded, Tisza Lajoí-körnl •ban »Egész Olaszországban beszélnek a szegedi szabadtéri játékokról Dante Inferlandi olasz publicista Szegeden (A Délmagyarorszáy munkatársától.) Szombaton délben ülusztris vendége volt dr. Tóth Béla pol­gármesterhelvettesnek Dante Interlandi olasz pub­licista jeleit meg nála és bejelentette, hogy huza­mosabb időn át szándékozik Szegeden időzni, a feleségével együtt. Dante lntertandi több római napilap munkatársa és egész sereg olasz újság tudósítója. A beszélgetés során az olasz publicista elmondotta, hogy a szegedi szabadtéri játékok híre már messzire eljutott, egész Olaszországban beszélnek róla és kizárólag azért jött Szegedre, hogy a nagysikerűnek Ígérkező szegedi szabadiéri előadásokról cikkeket küldjön lapjainak. Kijelen­tette az olasz ujságiró, hogy meglepte Szeged kulturáltsága és fejlettsége és bizonyos benne, hogy a nagyhírű szabadtéri játékokra Olaszországból is tömegesen fognak Szegedre érkezni. Dante Inter­landi politikai cikkeket is szándékozik írni az olasz lapok számára és ezért a napokban kirándul Röszkére, hogy ott a trianoni hrrtdrt megszemlélje Létezik ez máshol? Tennisz zokni -'24 I. Pup'ín sporting 5-90 I. Tropikál sporiing 6a90 Szoknyás fürdőruha 3*90 femkcuhms BOROS-cfjg nyári kiárusításán. Tartós ondolálás! "éppe\ pép nélkiil, olajoreparátumraal, hajfestést a legjobb anyagokkal, szak­szerűen, felelősséggel végez art és női lodr&sz, Dnqonics tér II. 1 Te'e'nn 14 51. ­Szántat. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarok­hoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA Böz, kádfürdő,t,vizgyógyintézef (VII., Dohány-uooa 44. szám) '•9?*1 • «r«kor. - dői- éi Hád­fürdő éra P 1.- Klssolg*l*»| dlj 6»ak 10 Hll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom