Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)
1935-07-28 / 168. szám
1935 julius 28. DÉLMAGYARORSZÁG 7 ABESSZÍNIA Irta TONELLI SÁNDOR Ezt a cikket megrendelésre irom, ami ugy ján, a franciák kezében levő Dzsibutival Lzt a cikket megrendelesre írom, ami ugy értendő, hogy nemrégiben egy vasárnapi cikkemben röviden megírtam az 1895—96. évi olasz-abessziniai háború lefolyását, amire egyik olvasómtól azt a felszólítást kaptam, hogy ennek kiegészítésében írjam meg azt is, ""ÖJ .• u jaiu iii. f, *'c-1 ' hogy milyen ma a helyzet Abessziniában és ilyenek a küszöbön álló háború kilátásai. Ha becsületesen akarok a feltett kérdésre ŰAOIUA d idilli megfelelni, akkor azt kell mondanom, hogy nem tudom. Két ország konfliktusánál az ember mérlegelheti ugyanis az erőviszonyokat, ismertetheti a földrajzi adottságokai, vázolhatja a leendő hadszíntér viszonyait, maga a háború lefolyása azonban számtalan előre nem látható eshetőségtől is függ, amelyeket megjósolni teljességgel lehetetlen. Igy ma legfeljebb annvit lehet mondani, hogy a negyven esztendő előtti tapasztalatok alapján az olaszok most egészen nagyarányú módon készülnek neki az abesszíniai háborúnak, nehogy meglepetések érjék őket. Viszont kétségtelen az is, hogy ebben a háborúban gyors sikerekre számítani nem lehet. A háború,^ ha csakugyan kitör, esztendőkig fog eltartani és az országot csak tömérdek véráldozattal lehet pacifikálni. Számok helyett inkább összehasonlítások formájában beszélek. Abesszínia kiterjedése körülbelül akkora, mint Német- és Franciaország együttvéve, lakosainak száma 11—12 millió! Addis-Abeha, a főváros, annyira esik egyik oldalon az olasz kézben levő Massauátoí, mint Budapest Berntől, a másik oldalon pedig a szintén olasz kézben levő Mogadiscotól, mint Budapest Hamburgtól. Akármelyik kaltonaviselt ember meg tudja ítélni, hogy ekkora terület megszállása és ekkora távolsáf ok legyőzése egy ellenséges országban, mekora fegyveres erőt igényel, még ha nem számítjuk is a katonai ellentállást és a terep nehézségeit. A terep pedig kivételesen nehéz és Abeszszin iának belső része földrajzilag egy természetes fellegvárral hasonlítható össze. Az ország legnagyobb része hegyvidék és ez a hegyvidék maidnem meredeken emelkedik fel a tengerparti lapályok és a Nílus medencéje felől. Földrajzi tekintetben Abessziniát négy régióra szokták felosztani. Az első a legalacsonyabban fekvő rész, a samhar, ez fátlan, kis részben füves, nagvobb részben homokos és sziklás terület, körülbelül ezer méter maf asságig. A klímája ennek a területnek _a emencével hasonlítható össze. A következő régió 1000—1700 méter között a kolla, ennek a klímája nedvesen tropikus, tömérdek mocsárral, kiöntéssel és sürü őserdőkkel. Ezen a magasságon felül van 2100 méterig a voima dega. a gazdag termőterület, az ország leggazdagabb része, gabonafoldek kel, gyapotültetvényekkel, kávétermelessel és kul turvidékekkel. 2400 méteren felül az orok hó határáig emelkedik a dega. ahol a gabonatermelés'folvtonosan ritkul és vegezetul csak állattenyésztésre alkalmas hegvi legelőknek ad helvet. Nváron ennek a régiónak a klímája a legkellemesebb, de télen igen nagy hidegekkel h kell számolni. Maga a főváros. Addis Abeha, 2650 méter magasságban fekszik, tehát alig valamivel alacsonyabban, mint a régi Magyarország legmagasabb hegycsúcsai. Geologiai alakulás szempont inból igy az ország lépcsőzetesen egvmás fölött emelkedő felföldekből áll, de ezeket n Mföldeket keresztül-kasul magas és szakadékos hegységek hálózzák be. A folvók hihetetlenül mélv, megannvi közlekedési akadályt képező völgyet váitak ki maguknak és nem ritkaság, hogv légvonalban tíz-tizenöt kilométeres távolságokon. lefelé és meginl felfelé ezer méteres szintkülönbségekkel kell megküzdeni. A vizek esése mindenütt igen nagv, az összes folyóvizek torrens jellegűek, amit legiobban bizonvit az. hogv Ahesszinin vizekben nagvon gazdag belső részének egyetlen hajózható foIvóvize nincs. ' Annak, aki meg akarja hódítani Abessziniát, legelőször ezeket a természetes nehezsegeket kefl leküzdeni. Utak egva'falan nincsenek. A 7*3 kilométer hosszú vasútvonaltól eltekintve. amelv a fővárost a Vörös tenger partkapcsolja össze, az egész forgalom csak ösvényeken bonyolódik le. Az alsó régiókban a közlekedés állata a teve, felfelé emelkedve a ló, /öszvér és szamár. Az esős évszakban a folyók annyira megdagadnak, hogy néha a völgyeket teljesen elzárják. A Nílusnak egyik keleti mellékvize, amely egv darabon Al>eszszinia és Eritrea határát alkotja, méltán vi, seli a Takkaze nevet, ami a bennszülöttek I nyelvén rettenetest jelent. Minthogy pedig az j esős évszak az ország legnagyobb részében | juniustól szeptemberig tart nem is hiszem, hogy az olasz hadvezetőségnek szándékában I volna szeptember eleje előtt megindítani a hadmüveleteket. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valami előre nem látott esemény, például egv összeütközés a határőrségek között. ne vonhatná maga után az ellenségeskedések rögtöni kitörését. Nvilvánvló abból, amit a terepviszonyokról és klímáról elmondottam, hogy a támadó félnek. ha eredményt akar elérni, túlerővel kell fellépni az abesszíniai harctéren. A katonai tiilerő azonhan önmagában még nem elégséges. A hadszíntér hétezer kilométerre van Olaszországtól és különösen nehéz az utánpótlásról való gondoskodás. Egyáltalán nem látszik túlzásnak, ha azt tételezem fel, hogv a komhattáns seregnek minden embere után legalább még egy embert kell számítani a munkásosztagokban, katonai raktárakban és általában a mögöttes országrészekben. A lőszer- és élelmiszerszállítás, a sebesültek gondozása, a motorizált csapatok technikai műhelyeinek felszerelése cs száraz évszakban még a víz szállítása is. egészen kivételes feladatok elé állítja a hadrakelt csapatok intendaturáját. Ezeknél az általános megállapításoknál soki kai nehezebb Abesszínia katonai erejének felj becslése. 1895—96-ban, mikor az olaszok szo1 moru tapasztalatokat szereztek az abesszíniai j harctéren, Menelik négus körülbelül kétszázI ötvenezer embert tudott a harctérre vinni. A fegyverfogható férfink száma ma Abessziniában egy—másfél milló. Modernül felszerelve és európai módon kiképezve lehet ebből a létszámból körülbelül kétszázezer. Egy olyan terepen azonban, amelv kiválóan alkalmas rajtaütésekre, guerilla harcokra, a lakosságnak régimódi puskákkal felszerelt és ki nem képzett része sem tekinthető megvetendő ellenfélnek. Ha elgondoljuk, hogv BoszniaHercegovina okkupálása annak idején menynyi időt és mennyi véráldozatot követelt, könnyen el lehet képzelni, hogv húszszorta nagvobb területen és még sokkalta nehezebb terepen a feladatok mennyire megneheznek. A viszonyok egészen mások lesznek ugvanis. mint egy európai háboruban. Autók, tankok előrehaladásának nincs meg a lehetősége, rsak ha előzőleg utakat építenek számukra. Nagyon korlátozott lesz a nehéz tüzérség és a rcniilók tevékenvsége is Igazi városok, amelveket bombázni lehetne, alig vannak s a ritka népsűrűség és a mi tanvai viszonyainkhoz mérhető települések mellett nincsenek célok a remii ők számára Minden lalpalattnvi földet emberi erővel kell meghódilani és a megszállott területen ismét tömérdek erő latbavetésével kell a meghódítottakat fékentartani és^ az utánpótlást biztosítani. Több, mint valószínű, hogv Olaszországnak ">z abesszíniai háború legalább félmillió emberét le fogja kötni. Az egvetlen tényező, amelvre Olaszorsznc föltétlen bizonvossásrgal számithat, az idő Abesszínia, h» AnejlJa és Franciaország nem akaria. «em lőszerekben, sem fegyverekben nem ka"bat utánpótlást s igy bízonvevs idő múlva ki kell merülni i>eki. még abban az öliben is bn esetleg sikerül, vagv már sikerűit is k-sebb lőszergvörakat felállítani az tv ez r. kimerülés bekövetkezik, addig sok víz fog,lof0]vnj a Niluso" és a7 Aibnrán A régi leszámolás, amelvre Mussolini hivatkozott, mikor a sardiniai liadosztalvt útnak indította, nem lesz egvszerü büntető expe^co. naiM'ir, nagyon is isérvbe fogI? venni Olaszország katonai és pénzügvi ereFelhivás a szegedi vendéglősöknek és kávéliázaknrti;, hogy a szabadtéri játékokkal kapcsolatos óriási idegenforgalomra már most szerelje fel üzemét, mert félő. hogy az utolsó órákban esetleg nem tudunk mindenkit a nálunk megszokott előzékenységgel teljes egészében ki'.''é«itoái. Vz összes vendéglői üveg-, poroellán- ét? valamint evőesz közök ben gyári raktárt tartunk és ugy a kiváló minőséggel, mint olcsó szabott árainkkal állunk vevőink rendelkezésére. Ne halassza egy nappal sem, hanem jöj jön be és jegyeztesse elő szükségletét <1z íeie to »7-j2 EDÉNYC SA RMOK Szeded, Tisza Lajoí-körnl •ban »Egész Olaszországban beszélnek a szegedi szabadtéri játékokról Dante Inferlandi olasz publicista Szegeden (A Délmagyarorszáy munkatársától.) Szombaton délben ülusztris vendége volt dr. Tóth Béla polgármesterhelvettesnek Dante Interlandi olasz publicista jeleit meg nála és bejelentette, hogy huzamosabb időn át szándékozik Szegeden időzni, a feleségével együtt. Dante lntertandi több római napilap munkatársa és egész sereg olasz újság tudósítója. A beszélgetés során az olasz publicista elmondotta, hogy a szegedi szabadtéri játékok híre már messzire eljutott, egész Olaszországban beszélnek róla és kizárólag azért jött Szegedre, hogy a nagysikerűnek Ígérkező szegedi szabadiéri előadásokról cikkeket küldjön lapjainak. Kijelentette az olasz ujságiró, hogy meglepte Szeged kulturáltsága és fejlettsége és bizonyos benne, hogy a nagyhírű szabadtéri játékokra Olaszországból is tömegesen fognak Szegedre érkezni. Dante Interlandi politikai cikkeket is szándékozik írni az olasz lapok számára és ezért a napokban kirándul Röszkére, hogy ott a trianoni hrrtdrt megszemlélje Létezik ez máshol? Tennisz zokni -'24 I. Pup'ín sporting 5-90 I. Tropikál sporiing 6a90 Szoknyás fürdőruha 3*90 femkcuhms BOROS-cfjg nyári kiárusításán. Tartós ondolálás! "éppe\ pép nélkiil, olajoreparátumraal, hajfestést a legjobb anyagokkal, szakszerűen, felelősséggel végez art és női lodr&sz, Dnqonics tér II. 1 Te'e'nn 14 51. Szántat. BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA Böz, kádfürdő,t,vizgyógyintézef (VII., Dohány-uooa 44. szám) '•9?*1 • «r«kor. - dői- éi Hádfürdő éra P 1.- Klssolg*l*»| dlj 6»ak 10 Hll.
