Délmagyarország, 1935. július (11. évfolyam, 145-170. szám)

1935-07-28 / 168. szám

DELMAGYAR OR S Z X G 1935 fulíus 28. q R két wezetfi világmárka: STYRIK és STEYER _ XJffSfl T'&lfrftl^^ ­Első dob fékkel alUMvm, mint a motorok ritka szép kivitelben eaak nálam kaphatók Alkalmi vétel 300 drb szépséghibás külső gumit rendkívül olcsón kaphat, mig a készlet tart. WOLF PÉTER i i — i Egy autó, egy kerékpár, egy szekér. . . Megkezdődött a szegedkörüli or­szágutakon a forgalomszámlálás. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt érdekes statisztika elkészítését kezd­ték meg a szegedkörüli országutakon. Az utkapa­rók jegyzékeikkel felszerelve, az utak különböző, meghatározott pontjain figyelik a közlekedést és számbaveszik az összes jármüveket. Szeged kör­nyékén harminc számlálóhelyet jelöltek ki, ezeken a helyeken feltétlen keresztül kell haladniuk a vá­rosba bejövő és innen kifelé me^ő jármüveknek. A forgalomszámlálás ugy történik, hogy minden harmadik na/pon számlálják a jármüveket, még pedig az első alkalommal éjféltől reggel hat óráig készül . statisztika a közlekedésről, a kővetkező harmadik napon reggel hat órától délig számlál­ják a forgalmat, ujabb három nap múlva pedig déltől 6 óráig, végül a délutáni óráktól éjfélig tart a jármüszámlálás. Minden egyes napszakról kü­lön statisztikát készítenek és a forgalomszámlálás során számbavesznek mindem lófogatu jármüvet, géperejű szeméig- és teherautókat, tnotorhicikliket, kerékpárokat, traktorokat, gőzekét és cséplőgépe­ket is. Külön meg kell állapítani a számlálóknak azt is, hogy az egyes utszakaszoko-n hány tonna a napi átlagos forgalom és ennek megfelelően tör­ténik az intézkedés az utvonalak kijavítására is. A másik célja a statisztikai felvételeknek, hogy az egyes vidékek közúti forgalmát mí.l-'Pamtsájj. Legutóbb nyolc esztendővel ezelőtt számlálták a forgalmat Magyarországon és a most készülő sta­tisztikát majd összehasonlítják a nyoc év előttivel. A forgalomszámlálás egy évig tart és minden hó­napról is külön kimutatás készül. Országszerte 1936 junius végéig be kell fejezni a számlálást, de már havonkint fel kell terjeszteni a kereskede­lemügyi minisztériumba a statisztika adatait. Tarhonyának - rétesnek a legjobb hódmezővásárhelyi és tótkomló­si liszíek legolcsóbban Heqedlls Nándor fűszer- és terménykereskedőnél, Tisza La­jos krt. 51. — Pontos és figyelmes kiszol­gálás, legkisebb rendelést is hazaküldöm. Filléres keréknárjavitó Mikszáth Kálmán ucca 6. az. alatt i Varrógépét, kerék párját itt javitassa! 01 cs.ón, felelősséggel végezzük! iaS** Fodor Sándor és Társa. Legújabb férfi cipő­modeílek „be mu i atása R&CZ -cipőstalonban. Kölcsey ucca 7. s*. Roosevelt eziistpoiitikája Ha az európai politikusokban csak husz stóaa­léfe arányában ugy találkozna az emberi jóindulat az okossággal, mint az amerikai elnökben, akkor valószínűleg kevesebb utazgatás, tanácskozás nél­kül is jobb gazdasági helyzet lenne Európában, mint amilyen jelenleg van. Csodálatos, hogy az európai hatalmak- képvi­selői nem látják, vagy nem akarják meglátni, hogy a hiba a pénzrendszerben, illetve a valuták értékeltolódásában van. A pénzértékek nagyará­nyú eltolódásai a háborús és azt követő években történtek, a háború szörnyű munkaerő- és érték­ptisztítása természetes folyományaként. Ezt az óriási értékpusztitást a háborúból hazatért, le­gyengült, úgyszólván a gazdasági forgalomból kiront egyedekkel nem lehetett a békebeli tempó­ban regenerálni. Gyors, kapkodó építőmunka in­dult meg világszerte és minden töke kevésnek bi­zonyult a nagyarányú prosperitás finanszírozásá­ra. A háborúban nyertes országok mohó kapzsi­sággal vetették magflfkiat a legyőzött államok ha­disaroának iinkasszálására s ezzel úgyszólván el­viselhetetlen terhet róttak a meddő és pusztító há­borús éveik után magukat összeszedni akaró or­szágokra. Ezek az országok először fedezetlen banJcjegysBaporitással próbáltak magukon segí­teni, de mivel a jóvátételt is aranyértékben vagy nemesvalutában kellett fizetniők, továbbá ex­port-import üzleteiket is osak ezzel tudták fedez­ni, az infláció csak ideig-óráig segített. Ezután jöttek a kisebb-nagyobb külföldi köícsönök a vesztes országokban, melyek súlyos kamatai és tőketörlesztése a nagyarányú prosperitás után gazdasági válságba kergették őket. E gazdasági válság ki mélyülése az évek folyamán mindjob­ban lecsökkentette a fogyasztást a vesztes orszá­gok népeinél, mely ma már a minimálisra lefo­kozott külföldi árubehozatal éítal, a győző orszá­gok gazdaságát is válságba sodorta. Jól érvénye­sült tehát ennél a témynél az az örök igazság, hogy az igavonó állatot szabad túlterhelni, mert összeroskad és ezzel kárt okoz annak, akinek hasznot hajtott addig. Az amerikai elnök volt az első a világ politi­kusai kőzött, aki felismerte a gazdasági válság bonyoJült okozóit, ö hangoztatta legelőször, hogy a népek terheit csökkenteni kell és fl fedezte fel azt, hogy a háború pusztításainak regenerálásá­hoz, valamint a technikai vívmányok felhasználá­sához és az általános emberi életigények fejlődé séhez a meglevő pénzmennyiség nem elegendő Nem elegendő egyrészt a fenti okok, másrészt a meglévő tőkék helytelen megoszlása és rossz felhasználása miatt. Roosevelt a körülbelül két év előtt megindult gazdasági újjáépítő munkájában elsősorban a forgalomban lévő bankjegymennyi­ség elégtelenségére mutatott reá és ennek orvos­lását tette legfontosabb kötelességévé. Pedig Amerikában a válság idejében is sokkal több pénzmennyiség esett egy emberre, mint péídául nálunk, azonban az ottani felfokozott életigé­nyekhez ez is kevés volt. Továbbá Amerika, mint hitelező állam, egyelőre nem volt képes behajta ni követeléseit, ami hitelezerveaeteit igen meg­rendítette és ujabb kihitelezés és tőkeforgalom­szaporítás szempontjából tétlenségre kárhoztatta. Ezen okok, továbbá a forgalomban lévő tőkék ter­melő munkából' való kivonása és bűnös spekulá­ciós játékokra való felhasználása, egyik ország­ból a másikba való bujkálása, késztették öt ar­ra, hogy uj tőkéket teremtsen a pusztuló gazda­ság s pusztuló emberi éJet megteremtésére. Az amerikai agytröszt első tanácsadásai alap­ján, fedezetien, de tervszerű inflációra gondolt, illetve le is értékelte a dollárt körülbelül 30 szá­zalékkal', osak később kezdte meg nagyarányú arawyvásárlásait az ujnyomahi dollárokkal, mi­által elérte azt, hogy egymillió dollár értékű arany felvásárlása folytán 4—5 millió dolíár ér­tékű uj bankjegyet teremtett és mégsem csök­kent tovább a dollár vásárlóereje, tekintve, hogy most már az árnnyal volt részben fedezve. E mesterkedés után természetesen óriási nj tő­kékre tett szert Amerika ugy, hogy nemcsak sokszázezer munkanélküli lett állami közmunkák révén munkába állítva, de a szerencsétlen eladó­sodott farmerek, kereskedők és házbirtokosok, kik a deflációs pénzszűke folytán háromszorosé­ra emelkedett terheiket képtelenek voltak viselni, — állami kölcsönök és adósság leírása által, vaía­mint terményeik eladása által, szintén talpra áll­tak. Azonban az igazi prosperitás 'tftég:-'. mindig nem születhetett meg, njfután sem az európai, sem 4 többi külföldi piac még TBÍTidtg súlyos gaz­da$ágj fingás sál viaskodva, n«m felverőképes. Ezért akarta Roosevelt már i^gebben az európai államokat is az aranyalap feladására hirni. hogy minden országban, egyöntetű fizetőeszközszaperi­tás induljon meg. Az ő elgondolása, bármennyire Rövid fekete gyakorlózongora 200 P. Külfölöi 400. Valódi Bösendorfer 600­ZongorAk, pianinók feltűnő olcsón, leg­kisebb részletre ia. OPERA zengoraterem. Budapest, Klauzál u. 35. BJ> vádolják is öt kommunisztikus érzefmekkel, mé­gis azon nemes intenciókból indult ki, hogy meg­felelő életlehetőséget biztosit minden becsületes, dolgozni akaró egyénnek. A kapitalista tőke, ha gondolkozni tudna, csak helyeselni tudná módsze­rét, mellyel az általános elkeseredettség katasz­trofális kirobbanásait tudta megakadályozni é« az általános emberi jólét megteremtésével, a ter­melést megerősítette. Azonban minden fáradozása ellenére az euró­pai tőke dogmatikus felfogását nem tudta meg­változtatni, az aranyialap feladását Illetőleg. S ha lassankint reá is vannak már erre kényszerülve, az európai államok, ez a müvelet oly lassan és nem e gyöntetűen történik, hogy az általános gaz­dasági fellenüíést nem hozza magával, inkább még nagyobb valutáris zavart idéz elő. Roosevelt te­hát most már az ezüstvalutához nyul, hogy dol­lárállományét megsokszorozza és az amerikai pénzpiac után az európait is megrendszabályozza. Elképzelhetetlen, hogy az ezüst nagyarányú felvá­sárlásával más oéíja legyen, mint a bimetallizmus kiépítése, amiáltal oly nagyarányú uj tőkéhez jut­na ismét, mellyel Európát is elárasztaná dol­lárkölosönökkel. S hogy mily égetően szükség len­ne már erre az olcsó kamatozású kölcsönre, azt érzik Európa minden államában, legyen az gyfl­ző vagy vesztes ország, mert az előbbiben a tőke spekulációs játékai, az egészséges termelés he­lyett, az utóbbiban pedig a tőkehiány nyomorítja a népeket. Ezt a lehetetlen pénzügyi helyzetet nem képesek az európai politikai hatalmasságok meg­sei'wvtetai, jellemző erre tétova ide-odautazgatá­suk, évek óta vajúdó, meddő tárgyalásaik, látszó­lagos segíteni akarásuk. Ahogy a jelenlegi hely­zet fest, ugylátszik, hogy a gazdasági harcot min­denképpen politikai ellentétekké akarják átgyur­j ni, hogy ismét egy 1914-hez hasonló barbájr tabu­! larázával oldják meg azt, amit Amerikában az in­telligencia és a tudás nemes fegyverével már ré­gen megoldottak MfHhoffer V. 2505 munkanélkülit tartanak nyilván Szegeden Mintaszert! a szegedi munkaközvetítő adminisztrációja — Miniszteri megbízott Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton Szegedre érkezett dr. Dragsits Gellért miniszteri tanácsos és felülvizsgálta a hatósági munkaköz­vetítő hivatal adminisztrációját. Lung Mhály, a hivaital vezetője kalauzolta a miniszteri kikül­döttet, aki a vizsgálat végén teljes megelégedését fejezte ki és kijelentette, hogy a szegedi munka ­közvetítő beszervezésénél és adminisztrációjánál fogva egyedülálló az ország munkaközvetítő hi­vatalai között. A munkapiac is Szegeden van a legtökéletesebben megszervezve. Az országot sta­tisztikában Szeged meglehetősen kedvezőtlen he­lyet foglal el, mert seholsem olyan puntos a nv'nka­statísztka, mint éppen Szegeden. A szegedi munka­közvetítő statisztikájával szemben a többi vároa munkaközvetítő nem a helyes képet tünteti fel. Budapesten ugyanis 4801, Pécsett 3818, Szegeden pedig 2505 munkanélkülit tartanak nyüvén, a debreceni kimutatásban ezzel szemben mindössze 75 munkanélküli szerepel. Nem valószínű ennek az adatnak a helyessége, mégha Debrecen mező­gazdasági jellegét is számtásba vesszük. A miniszteri megbízott kijelentette, hogy a aar­gedi hatósági munkaközvetítő hivatal admiipisrtrá­ciója mintaszerű és ugyanezt fogják megvalósí­tani a többi vidéki munkaközvetítőknél ls, ahol még nem egészen pontos az adminisztráció tm • munkapiac nyilvántartása. Elsőrangú textilipari vállalat Szeged éa kör­nyékéro jól b«vezetett, textilárukban gyakorlott helyi ügynöküket karas. Réazletea aiániatok eddigi működéssel, referenciákkal 6a igényak fe tüntetésével Black­ner j. hl de'ő Indába. Budapest, IV.. VárssMz a. m 10. küldendők. Be P

Next

/
Oldalképek
Tartalom