Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-28 / 143. szám

I TQS'í juniua 28. MAGYARORSZÁG A v££övátnok ööue. az Fbcr ngllatkozaf is a nqárl Kiárusítás a Kamara csütörtöki Idles Ölése elöli (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara csütörtök délelőtt teljes üléet tartott. Vértes Miksa elnöki jelentésében, megemlékezett a hetedik szegedi ipari vásár nagy sikeréről ós a kamara nevében köszönetét fejezte, ki a vásárrendező bizottságnak. Reszámolt ezután b makói hagymat'rtckesilés problémájáról és bejelentette, hogy a szindikátus sorsa még nemi dőlt el véglegesen. A kamara állandóan nagy figyelemmel kíséri a hagymaértékesités ügyét és annak hangsúlyozása mellett — mondotta beszámolójában Vértes elnök —, hogv elvileg a szabadkereskedelem gyakorlását véljük helyesnek, a fennforgó valutapolitikai érdekek folytán clőreláthatóag kénytelenek leszünk az eddigi megoldással megelégedni, ha az értékesítésben minden arra hivatott kereskedő elhelyezést nyerhet. Az elnök ezután a kamara fontosabb ténykedéseit ismertette és a nemzetközi kereskedelmi kamara kongresszusáról számolt l>e. Pleskó András titkár ismertette a kereskedelmi miniszter ujabb rendeleteit. A rádióvevőkészülékek: megrendelésének gyűjtéséről, a menet jegy irodák létesítéséről, a kisiparosokkal és kiskereskedők" kel szemben biztosított visszatartási jog gyakorlásáról adtak ki rendeletet. Bejelentette, hogy a kamara felterjesztéséi>en kérte a kereskedelmi és a pénzügyminisztereket, liogv az építési adókedvezményeket Szegedre is terjessze ki. At, elnöki jelentéshez először Paskesz Sámuel (Makó) szólt hozzá és szóvátette, hogy a makói hagymatermelök milyen súlyos helyzetben vannak. Sérelmesnek tartotta, hogy a makói hagymaszindikátus tagjai ellen a pénzügyigazgatóság milyen szigorúan jár el. A kamara a panasz orvoslása ügyében eljár. Joanovits Ferenc (Csongrád) szükségesnek tartaná, ha a kereskedelmi miniszter ujból rendszeresítené a kamaraközi értekezleteket. Szóvátette, hogy a köteles nyomdai példányok feladása ügyében ínég mindig nem történt döntés. Papp József (Makó) napirend előtti felszólalásában Éber Antal országgyűlési képviselőnek, a budapesti kamara elnökének múltkori, gyári;>are!'lenes parlamenti beszédét tette s/óvá és ezzel kapcsolatban a védővámok eltörlését követelte. \zt javasolta, hogy A kamara indilson akciót a védővámok eltörlése erdekében, mert szerinte, ha az építőanyagoknál eltörölnék a védővámokat, jelentékenyen olcsóbban volnának beszerezhetők és az építkezés fellendülne. Sürgette a szénárak leszállítását. Hibáztatta a txitlnkiirlel legújabb eljárását, amellyel 110 százalékkal emelte fel egyszerre a vatta árát. Azt kérte, hogy a kamara elnöksége 30 napon belül hívja össze ismét a teljes ülést és foglalkozzon a védővámok kérdésével. Vértes elnök kijelentelte, hogy a kamara vezetősége adatgyűjtő munkát indít a védővámok ügyében és a keríiletl>e tartozó ipartestületeket közös értekezletre fogja összehívni. í)r. Tonclli Sándor ezután főtitkári jelentését ismertette és ennek kapcsán Takács Ferenc vásárhelyi országgyűlési képviselő ugyancsak foglalkozott Éber Vnlal beszédével. Hibáztatta, hogy a szegedi kamara a vidéki kamarákkal együtt, egy nyilatkozatban bizalmatlan- | ságát fejezte ki Éber Antallal szemben, annak ellenére, hogy szerinte Éber a kisiparosság érdekélten szólalt fel. Javasolta, hogy a kamara vezetőségének eljárása felett fejezze ki sajnálkozását a teljes ülés. Veress József szóvá let le, hogy az Éber-iig«ryel foglalkozott már a szegedi ipartestület is. Szérsv Márton (Gyula) nem találja helyesnek, hogy a kamara elnökségéi a nyilatkozatoknál korlátozzák. Puk Jenő elismerte a kamara elnökségének jószándékát a nyilatkozal meghozatalánál és a kamara egységének érdekében azt kérte, hogy az ügy felett a teljes ülés térjen napirendre. Közben az elnöldést Grósz Marcell alelnök vette ál. K i fejtette, hogy a szegedi kamara elnöksége nem kívánt résztvenni abban a vitában, amely] a gyáripar és Éber Antal között felmerült, csupán azt igyekeztek taktikailag elérni, hogy ne következzék be ebből az afférból a gyáriparnak a kamarákból való kiválási. Ezt a céljukat cl is érték. A teljes ülés elhatározta, hogy a nyári szezonvégi árusítás idejét juliiis 15 és 30-¡ka között tiizi ki. Pleskó András titkár a németországi zsirkivilei kérdését tette szóvá és előterjesztésére a telje.? ülés elhatározta, hogy a kontingens felemelését kéri a kormánytól. A bércséplés iparjogi minősítéséről tárgyalt! még az ülés, majd dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkár az egységes ipari kódexről tett jelentéit. Ugyancsak dr. Landesberg ismertette a társadalmi egyesületek és népkörök kereskedelmi tevékenységét és bejelentette, hogy a kamara felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. Horváth Ferenc ezzel kapcsolatban beadványában szóvátette, hogy az egyesületek és köröld nagyrésze vendéglős és kocsmáros ipart űz, holott ehhez nem volna ioga. Azt kérte, hogy i kamara irfon fel a pénzügyminiszterhez, hogy csakis ipariga:o'vánnyal ellátott vendéglősök részére adjon italmérési engedélyt. \z indítványt az ülés elfogadta. Bejelentette dr. Landesberg, hogy egy masiK indítványban azt sérelmezték, hogy a Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete nörényrédelmi szereket oszt ki tagjainak. Elhatározta a teljes ülés, hogy megbízza a kamara vezetőségét, lépjen érintkezésbe a Gyümölcstermelők Egyesületével és igyekezzen kielégítő megoldási létrehozni. Dr. Cserzy Mihály litkár bejeiü l ¡ette, hogy Szőreg község a szegedi telefonhálózatba való belcapcso'ását kérte. A kamara az akciót támogatja; remény van rá, hogy rövidesen Szőreg lelefone.Iöfizetői a szegedi hálózatba lekapcsolódhatnak. A kisipari és kiskereskedelmi kölcsönakrióról, majd a kamara 1934. évi zárszámadásáról tárgyalt a teljes ülés, végül elfogadták Iritz Rélának azt az indítványát, amelvl>er) a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatban azt kívánja, hogy n rendelkezés vegye figyelembe a kisiparosok érdekeit is és a kamara indítson akciói, hogy a gazdavédelmi rendelkezések alól von jói; ki ae iparosok árukövete'ését. Az ülés befejezése előtt Vértes Miksa elnök az Éber-ügvben nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozat hangoztatja, hogy ugy őt, mint a ka« mara főtitkárát is a kamara egysége, vezette, ami-« kor eljárásukat megtették és sajnálják, hogy eI-> járásuk nem minden kamarai tagnak a vélemé< nyét fejezte ki. Az elnöki nyilatkozatot a teljes ülés Uidonuisui vette, a vezetőség éljenzése közben fejeződött ha e teljes ülés. Szombaton Kalmár Pá! a Rádió kedvence cigányzenekisérettel énok^l A Beiaarosi moziban. II tábla bizonyifáskiegészitést rendelt el a halálraítélt ujszegedi feleséggyilkos bűnügyében (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla /vouacs-tanácsa csütörtökön dólelőtt tárgyalta az ujszegedi feleséggyilkosnak, Szalay Illésnek a bűn [terét. Szalay Illés ujszegedi kertésa — inint ismeretes — három esztendővel ezelőtt megfojtotta fe'eségél és a holttestét elásta a• uccai kerítés mellett. A rendőrségre Szalay azt] jelentette, hogy felesége eltűnt. Sokáig keresték, az eltűntnek vélt asszonyt, de nem találták. Az aklák azzal zárultak le, hogy Szalayné mlószinüleg a Tiszába ugrott. Ezt a felievést támogatta több tanú vallomása, akik azt állitotlák, hogy a jelzett időben az asszonyt a közúti hídon látták és nagyon szomorú volt. Később az újszeged iek arról suttogtak, hogy Szalay megölte feleségél. A innlt év őszén névtelen feljelentés alapján a rendőrség ismét nyomozást indított és ez a nyomozás eredményre vezetett. Szalay kétnapi, vallatás után beismerte, hogy feleségét megölte és holttestét elásta. Szalay Illés tettére régóta ké-szült, tettének kettős oka is volt — ahogy a nyomozás kiderítette —, a szerelem és a pénz. \ gyilkos kertész házasságkötése után nemsokkal megismerkedett Nagy D. Rozália nevő nővel, akit megszeretett. Feleségét ettől kezdve bánSzéclienul Mozi Péntektöt vasá napig Molnár Farenc világsikerű vígjátéka Jó tündér K.iszereplők: Margarette Salavan és Paul Morgan. HÍRADÓ talraazta és viselkedéseivel elüldözte az asszonyt a háztól. Nagy D. Bozália foglalta el a feleség, helyét az ujszegedi házban. A kertész és vadházatársa eveken keresztül harmonikus életet élt, a törvényes feleség fiedig idegenben szolgált. A' nyomozás szerint Szalayné nőtartási peri índitott férje ellen és ugy volt, hogy ingatlanát lefoglalják. Ekkor határozta el a kertész, hogy végez fe'eségével. Feleségét visszahívta, miutárí Nagy D. Rozáliát elküldötte a háztól. Szalayné visszatért, férje |>edig három héttel később, egy éjszaka, megfojtotta. Nagy D. Ro/ál ujból viszszatérhetelt, nem állott már útjukban a feleség. Az ügyészség Nagy D. Rózáit bűnrészességgel vádolta meg. A szegedi törvényszék Gőmöry-taná< sa előli megtartott főtárgyaláson a kertes/, elismerte bűnösségéi, de tagadta, hogy előre készüli vohui felesége megölésére. Elmondotta, hogy feleségővel boldogtalan házaséletet élt, mert az asszony nem szerelett dolgozni, nem volt tiszta ós emiatt sokat veszekedtek. Ezért is távozott el a háztól., ezután pedig Nagy D. Rozál költözött hozzá, akii, nagyon szeretett. Tagadta, hogy ő csalogatta visz-» sza feleségét, az asszony volt az, aki felajánlkozott neki. Tagadía azt is, hogy az árverésektől' való félelmében végzett feleségével. \ gyilkosság ugy történt, hogy a kritikus éjszakán feleségével összeveszett, az asszony megütötte, mire ő a torkát megszorította. Megdöbbeiléssel látta, ho^y amikor eleresztette a feleségét, az halott volt. \ törvényszék gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek a kertészt ós ezért köté'állali halálra