Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-28 / 143. szám

OÉLMAGYAR OR SZAG <935 iuni ire 28. Dr Horváth szanafórfnm flbbazsa pen9őbenfizethető°icsóPenzióá^^^ Orvoal elölrda axerlntt meleg tengert fUrdttk éa orvoat felügyelet alatti dléldlc díjmentesen - Felvlldgoaftds : lift, kitűnő magyar konvha, központi fekvés közvetlen a tenger partján Nemzeii Hiiéiiniézei, SS ítélte. A törvényszék megállapította, hogy a ker­tész tervszerűen, előre készült felesége megölé­sére, tettét aljas indokból követte el azért, hogy anyagi romlását elkerülje. Nagy D. Rozáliát a biróság felmentette bizonyítékok hiányában. Az Ítélőtáblán a tárgyalás megnyitása után az iratokat ismertették, majd bizonyítás kiegé­szítésére ken'ilt sor. Dr. Líszlcay Loránd ügyész­nek nem volt indítványa, Szalay Illés védője, dr. Burger Béla arra vonatkozóan telt bizonyítás ki­egészítése iránti indítványt, hogy nem Szalayi csalta vissza a feleségét,hanem az asszony ajánl­kozott a visszatérésre, továbbá, hogy a nőtartáá perből kifolyólag nem érték őt az asszony ré­széről támadások, árveréstől nem kellett tarta­nia, mert a ház a városi telken épült és így nem volt árverezhető. A másik védő, dr. Eisner Manó kérte a nyomozást végző detektívek kihall­gatását arra vonatkozólag, hogy a meggyikolli nő ruháit a kutatás alkalmával ott találták a padláson, tehát Nagy D. Rozália nem tüntette el azokat. A tábla a védők kéréseinek helytadott, a hi­zomyitáskiegéezitést e'rendelte és ennek lefolyta­tását a törvényszók vizsgálóbirájára bízta. A tár­gyalást ezután elnapolták. Kérjen mindenütt kávéházban, vendéglőben, vásárlásnál szabadtéri számolócédulát Minden számolócédula a Dóm-téri játékok hírét és sikerét szolgálja Megkezdődött az aratás a szegedi határban Jó közepes termésre lehet számítani (A Délmagyar ország munkatársától.) A káni­kulai melegben a kalászosok rohamos érésnek indultak a szegedi határban. Egyes helyeken az ősn árpa aratását már hétfőn megkezdték, csü­törtökön pedig mindenütt hozzáfogtak az ara­táshoz. A hírtelen beköszöntött kánikulában be­érett a buza is és tegnap már számos helyen megkezdődött az aratása, sőt Szeged közvetlen környékén, főkép a homokos talajokon már az első keresztek is állnak. Pénteken általában már mindenütt hozzákezdenek az aratáshoz, mert attól tartanak a gazdák, hogy a nagy melegben a rozs­da, vagy gomba léphet fel. A hőség fokozódása folytán a szem megszorulásától is félni kell. Az aratással kapcsolatban az Alföldi Mezőgazdasági Intézetben a következőket mondották: — Az intézet gazdaságában már a mult héten, szombaton megkezdtük az őszi árpa aratását, hétfőn pedig a buza egy részét kezdtük aratni. A rozs Í6 már teljesen beérett, pár nap múlva pedig a tavaszi buza is »elkészül*. Az utóbbi napok szokatlanul meleg időjárása a legtöbb he­lyen Szeged környékén beérlelte a gabonaneműe­ket, ugy, hogy az aratás az idén egy héttel ko­rábban megkezdődhetett. — \ várható terméseredményekkel csak az első próbaeséplések után lehetünk tisztában, ná­lunk a gazdaságban csak két hét rnulva kezdődik a próbacséplés. Annyi azonban máris előrelát­ható, hogy Szeged környékén jó közepes termés várhaló a gabonafé'éknét. Most látszik, hogy a májusi fagy különösebb kárt nem tett a búzában, a rozsnál lesznek ellenben komolyabb hiányos­Az Alföldi Mezőgazdasági Intézet gazdaságá­ban az idén is folytattak kísérleteket búzatermesz­tésével kapcsolatban. Több fajta Hatvani-féle bú­zát termeltek és bár végleges eredmény még) nincs, annyi máris bizonyos, hogy meglehetős korán érő bwafajlát sikerült az idén kitermelni. Park a Szent István-iéri kátyúk helyén (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged e^yik régi megoldatlanul hagyott városrende­zesi problémája a Szent István-tér, ahol szé­gyenletes állapotok uralkodnak télen éppen ugy, mint nyáron. Ezen a téren táboroznak az úgynevezett koplalósok. a fuvarosok és itt van a gabonapiac is. A tér kövezete botrányos, egy részén ugyan nincs kőburkolat és még ez a jobbik resze. mert ahol van. ott a teljesen sza ­bálytalanul és redszertelenül elhelyezett ter­méskődarabok minden kocsit tengelytöréssel fenyegetnek. A tér ezenfelül rendkívül mély fekvésű, méterekkel fekszik mélyebben a Tisza Lajos-körutnál és ez az oka annak, hogy a nagyobb esőzések alkalmával a rsatornalefolvó nyílások kellemetlen szökőkutakká változnak át, amelyeken keresztül vastag, méteres su­gárban tör fel a csatornákból az a szennyes víztömeg, amely nem folyhat le elég gyorsan a záporlevezető csatornákon a Tiszába. Ilyenkor a tér viz alá merül és csak a közepén marad kicsinyke seiget amelyen a víztorony áll. Ezek miatt az állapo­tok miatt az idegeneket nem is merik elvezet­ni a Szent István-tér felé, pedig a viztoronv a maga nemében egyike 3 legsikerültebb építé­szeti alkotásoknak. De a Szent István-teret, ha csak léhet, a szegediek is messze elkerülik. Már többször történtek kísérletek a Szent István-tér rendezése érdekében, különösen kí­vülről hangzott el számtalan kifogás és sür­getés, de foglalkoztak a kérdéssel a torony alatt is, igaz. hogv eredménytelenül. Most, ha nem csalnak a ielek, rövidesen végre mégis sor kerül a tér rendezésére. A gazdasági ügyosztály készített elő az iigv­ben elfogadhatónak látszó javaslatot. Tekin­tettel arra, hogv a Mars-teret a város modern piactérré építette ki, a gazdasági ügyosztály azt javasolta a polgármesternek, hogy helyezze át a Szent István-térről a Mars-térre ugv a koplalós-slandot, mint a termény piacot, hiszen a Mars-tér kíépilcsének egyik célja éppen az volt, hogy lehetőséget teremtsen vele a város a szétszórt piacok központosítására. Az igy fel­szabaduló Szent István-térről azután szedesse fel a gyalázatos kövezetet és bízza meg a vá­rosi kertészetet a tér fásításával és parkosításával. Megfelelő kertészeti terv alkalmazásával a Szent István-tér egyike lehetne a város leg­szebb köztereinek, hiszen a központja és érde­kessége, a víztorony megvan, csak a körnveze­tét kellene összhangba hozni. Mivel pedig a viztoronv tetőterraszáról szép a kilátás a vá­rosra, idegenforgalmi szempontból is jelentő­sége lenne a tér rendezésének, parkosításának. A polgármester a keddi referáló ülésen fog­lalkozott az életrevaló javaslattal és kijelen­tette, hogy az ellen elvi kifogása nincs, mivel azonban a piacok átcsoportosítására lesz a terv végrehajtása esetén szükség, döntés előtt ki fogja kérni a rendőrség véleményét. A gazdasá­gi ügyosztály most érintkezésbe lép az állam­rendőrséggel és abban az esetben, ha a rend­őrségnek sem lesz kifogása a koplalósok és a gabonapiac áthelyezése ellen, valószínűleg még az idei szükségmunkák keretében végrehajtják a térrendezés mimká ját. Tárgyalások a Külkeres­kedelmi Hivatalban a hagymaértékesitésrfil (A Délmagyarország munkatársától) Tegnap a Külkereskedelmi Hivatalban a makói hagy­matermés értékesítéséről tárgyaltak Serbán Iván elnöklésével. Megjelentek az értekezleten dr. N i k e 1 s z k y Jenő makói polgármester, as Országos Mezőgazdasági Kamara, a Futura, a szegedi kereskedelmi és iparkamara és a ma­kói kereskedők képviselői. Elsőnek vitéz dr. Galamb Sándor, a Makó és Vidéke Hagymatermelők Szövetkezetének vezetője szólalt fel és azt kérte, hogy az angol hagymakivitel hasittassék ki a megalakítandó hagymaszindikátus üzleti tevékenységéből és bízzák az angol exportot a makói hagymater­melők szövetkezetére. A szövetkezet a londoni Kamstra céggel kötne szerződést, ez a cég egye­dül lesz iogositva Angliában makói hagymát eladni. Előterjesztette még dr. Galamb a ter­melők szövetkezetének azt a kívánságát, hogy a létesítendő kiviteli szindikátusban a terme­lők 30, a kereskedők 70 százalékban vegyenek részt. A kereskedők képviselői azonban a 30:70 százalékos arányhoz nem járultak hozzá, htp­nem a pontarányszámnak 20:80 százalékban való megállapítását kérték. Erdei Ferenc, a Hagvmatermelók Egyesü­letének elnöke a bevásárlási jutaléknak a kö­vetkezőkben való megállapítását kérte: 3 pen­gő bevásárlási árig 8 százalék. 5 pengőig 10 százalék, 10 pengőig 12 százalék, 15 nengóig IS százalék. Ez a százalékolás a vöröshacvmára vonatkozna, fokhagvmánál 25 pengőig 10 szá­zalék. 35 pengőig 15 százalék, azontúl 18 szá­zalék volna a iutalék Az üzleti év végén mu­tatkozó nvereség felosztására azt javasolta, hogv 100.000 pencő tiszta nvereségi* a terme­lők és kereskedők közt a haszon 50 százalék­ban osztassék fel, 150.000 pengőig a termelők­nek R0. 200.000 pengőig 3 termelőknek 65, ezen­felüli nvereség esetén pedig a termelők 70. a kc­rp^l.-rdők 30 százalék aránvban részesedjenek. A kereskedők képviselői ezzel szemben azt kívánok, hosrv a nveresée összesbe való tekin­tet nélkül ugv osztassék fel, hogv abból a ke­reskedőknek 55. a termelőknek pedig 45 száza­lék iusson. Megállapodás nem jött létre, a jelenvoltak véaül egvhaneulag kérték, hogv az idénv elő­rehaladott voltára való tekintettel, a miniszter mielőbb döntsön az export lebonvolitása, e szindiVáti's aránvszámá és a felosztandó nye­reség kérdéséiben. MineX filléres vacsora a R A F F A Y-ÉTTERCM kerthelyisê&ében. Hizlalt rost^lvog v. bécsi sise ot v. sertéskaraj köri­t-ssel 70 fillér. Minden pénteken harcai« halászlé. Rendelésre bármikor. »1

Next

/
Oldalképek
Tartalom