Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-20 / 137. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 8ZEOEO. SzcrkeazlOség: Somogyi ucca 22. I. em. Telelőn: 23-33..KladAhlvatal, kOlctSnkttnyvUti é* legylroda: Aradi ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomdn: Lőw Up6l ucca 1®. Teleion: 13-üö. - 1 avlratl éo levélcím: DélmaararortzAa Szeged. I»égi védelem A légvédelmi törvény céljával, törek­vésével és szándékával nem akarunk, nem is fogunk perbeszállní. A nemzetvédelmet s a nemzetvédelem biztonságát mindennél fon­tosabbnak és mindennél előbbrevalónak tart­juk s ennek a sorrendnek megállapításában nincs közöttünk különbség. Nem a törvény célját, hanem a törvény eszközeit vesszük most vizsgálat alá s igyekszünk ki­mutatni, hogy az egyformán fontosnak tar­tott cél s egyformán elsőrendűnek vallott fel­adat megoldási módjainak egyikével, vagy másikával szemben indokolt aggályok s jo­gosult kifogások emelhetők. A törvénytervezet szerint azt, hogy a lég­védelmi eszközök beszerzéséről és berende­zések létesítéséről ki, milyen mérvben, mennyi idő alatt köteles gondoskodni, valamint azt, hogy a légvédelmi eszközök és berendezések költségeihez magáno­sok, városok, községek, intézmények, vagy vállalatok milyen mértékben kötelesek hozzájárulni, esetenkint a minisztérium álla­pítja meg. A magánosokra kirótt költségeket közadók módjára kell behajtani. Ha ebből a tervezetből törvény lesz, a min­denkori reszortminisztertől fog függni, hogy ebben az országban bármelyik polgár meny­nyi vagyonnal rendelkezzék. Ez a törvényter­vezet olyan felhatalmazást kivan adatni, ami­lyen korlátlan felhatalmazással Magyarorszá­gon miniszter még felruházva nem volt. A miniszter fogja megállapítani, hogy a légvé­delem céljára ki, mikor és milyen berendez­kedéseket és eszközöket köteles létesíteni s a létesített berendezések költségeihez a hozzá­járulás mértékét is a miniszter fogja megálla­pítani s a miniszter által kirótt összegeket köz­adók módjára lehet majd behajtani. Abban a kérdésben, hogy a jövedelmi adót két pengővel emelhetik-e, határoz az adóhivatal, határozata ellen jogorvoslattal le­het élni az adófelszólamlási bizottság elé s a másodfokon hozott határozat ellen bírói pa­naszt lehet benyújtani a közigazgatási bíró­sághoz. Ha ötven fillér illetékkövetelést tart jogtalannak valamelyik polgár, az alap­fokon eljárt hatóság határozata, vagy intézke­dése elíen kétfoku jogorvoslatot vehet igénybe s végeredményben a közigaz­gatási biróság elé viheti az ötven filléres il­letékügyben keletkezett jogvitát. S ez a tör­vény most a miniszterre akarja bízni annak a kizárólagos eldöntését, hogy magánosok és vállalatok milyen mértékben kötelesek légvé­delmi berendezkedéseket létesíteni s a létesi­tettekhez milyen összeggel kötelesek hozzá­tárulni. Amikor törvényt alkotnak, soha nem sza­bad azokra a személyekre gondolnunk, akik a törvény megalkotása idején hajtják azt vég­re. A törvényt ugy kell megalkotni, hogy ne­csak azokkal szemben is, akik a törvényt vég­rehajtják, teljes biztonságot nyújtson. A mai miniszterre talán rá mernénk bízni még ezek­nek a kérdéseknek eldöntését is, de ki tudja azt, hogy milyen kormányok jutnak még irra­lomrn s ki tudhatja azt, hogy milyen kormány milyen minisztere élhet még azzal a felhatal­mazással, amit a törvénytervezet meeadni ja­vasol. Csütörtök, 1935 junius 20. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 137. sz. Hátha jön még egyszer — antiszemita kor­mány, annak a minisztere két nap alatt elve­heti a zsidó vallású állampolgárok vagyonát, mert olyan légvédelmi berendezkedés létesí­tésére kötelezi őket, hogy csak vagyonuk árán tudnak majd rájukrótt kötelezettségnek megfelelni. Dehát nem kell ennyire — sze­mélyeskedni, jöhet egy elfogult agrár-kor­mány, amelyik majd a kereskedőktől és ipa­rosoktól követel olyan szolgáltatásokat, ami­ket csak exisztenciájuk feláldozásával lehet tőlük közadók módjára behajtani. Jöhet egy­oldalú merkantil irányzatú kormány is, ame­lyiknek minisztere viszont a földbirtokosokra fogja róni a légvédelemnek egész költségét. Ez a felhatalmazás módot ad minden kor­mánynak arra, hogy jószágvesztéssel sújtsa azt a polgárt, akit légvédelmi berendezkedé­sek létrejöttére kötelez. S a határozat ellen nincs jogorvoslat, nincs birói se­gély, ha akármelyik kormány minisztere ki fog róni valamelyik polgárra százezer pengőt légvédelmi berendezkedések költségeihez Budapest, június 19. A független kisgazda­párt képviselői szerdán délben Eckhardt Tibor elnöklésével értekezletet tartottak. A kö­zel másfélóra hosszat tartó tanácskozáson be­hatóan megvitatták a párt helyzetét érintő kér­déseket, az Ulain-ügy végleges elintézésére Eckhardt Tibor tett javaslatot. Az értekezlet után a következő hivatalos közleményt adták ki: „A független kisgazdapárt képviselői cso­portja ma délelőtt értekezletet tartott és tár­gyalás alá vette az időközben felmerült kérdé­seket. A pártértekezleten a pártvezetőség Eck­hardt Tibor iránt egyhangú és törhetetlen bi­zalmát és ragaszkodását fejezte ki és megbízta azzal, hogy a pártegység és pártfegyelem szemnont jábó> szükséges intézkedéseket meg­tegye." Budapesti tudósítónk jelenti; Az Ulain-affér a kisgazdapárt értekezletével még nem nyert megoldást Politikai körök fei'fogása szerint ebben a kérdés­ben még ¿les kirobbanásokra lehet számítani, mert egyrészt U I a i n nem hajlandó álláspontját revizió alá venni, másrészt Eckhardt sokkal in­kább exponálta magát Bethlen felé, semhogy megváltoztathatná álláspontját. A képviselőház előreláthatóan a jövő héten be­fejezi tar ácskozásait és megkezdődik a Ház nyá­ri szünete. A képviselőház szerdai üléséről rlizletes jelentésünk a következő: A képviselőház szerdán délutáni ülésén foly ­tatta a filmjavaslat tárgyalását. B; ódv Ernő helyesli a miniszter intencióit, rsak azt kívánja, hogy a filmszínészek és al ­kalmazoltak helyzetet is rendezzek. LSSHBMaHaHMMHHHMMBB^HHMMMB ELÜEIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken ét Budapesten 3.60, KUlIHldtSn A 40 pengd. — Egyes MAM ara hélKöz­nap ÍO, vntAr- é» Ünnepnap »6 Ilii. Hir­detések »elvéiele larlla szerint. Megje­•••lik Mtlö Kivételével naponta regael. való hozzájárulás címén, akkor minden ]o*f~ orvoslat és minden birói jogsegély nélkül hf jthatják be, — ha tudják, — a kivetett ösz­szeget. Ez a törvénytervezet a mozgási sza­badság korlátozását is lehetővé teszi. Be­látjuk azt, hogy a hadviselés érdekében erre szükség lehet, tudjuk azt is, hogy harcászali gyakorlatok idején most is tehetnek ilyen in­tézkedéseket. Ez a felhatalmazás azonban tágkörü, feltétel nélküli. Ezt a jogot természe­tesen meg kell adni, de a jog gyakorlását fel­tételektől kell függővé tenni, esetekre kell korlátozni. Ne fordulhasson elő például az sem, hogy választások idején légvédelmi in­tézkedéssel korlátozzák az egyik párt tagjai­nak mozgási szabadságát. A törvényt meg kell alkotni, de a helyes cél aggályos eszközeivel szemben táplált nyugtalanságot is el kell csittitani. Azt a kormány sem akarja, hogy ez a törvény biz­tonságot adjon a levegőben és nyugtalansá­got keltsen a földön. Kun Béla kérte a minisztert, hogy erélyesen hajtsák végre a javaslatot, mert a siker a vég­rehajtáson múlik. Szabó József hangoztatta, hogy a szinkro­nizálás mellett ne hanyagolják el a magyar filmgyártás fejlesztését sem. Kozma Miklós belügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy a javaslat a magyar nyelv jogainak elismeréset jelenti. A javaslat normalizálni kivánja azt, hogy milyen mértékben adjanak elő nálunk gyártott és külföldi filmeket. A szikronizálás elsősorban a filmszínházak, főleg a vidékiek érdeke, amelyek látogatottsága sokkal nagyobb volt, ha magyar film volt műsoron. A szinkro­nizálás fiatal magyar mérnök találmánya, aki 00 pengő éhbérért dolgozott. Amikor tudomást szerzeit erről, állást adott neki. Ennek a fiatal magyar mérnöknek szinkronizáló el járása jobb, mini bármely más európai nemzeté. A Ház a javaslatot elfogadta. Több jelentést fogadtak el ezután, majd F a­binyi Tihamér pénzügyminiszter benyújtot­ta a törvényjavaslatot II. Rákóczi Ferenc, em­lékének megörökítésére verendő kétp^ngös emlékérmékről. Vita nélkül elfogadta a Ház az elnöknek azt az indítványát, hogy a legköze­lebbi ülés hétfőn délután legyen. Áttérve az az interpellációkra. Kun Béla sürü közbeszólásoktól kisérve, a hadikölcsönök valorizációját sürgette különös tekintettel az. árvákra és gondnokoltakra. Fabinyi pénzügyminiszter: A mai telje­sen leromlott agrárszinvonal mellett a hadi­kölcsönöket valorizálni nagyon nehéz dolog. Lelkiismeretesen nem tenet olyan ígéretet, hogy még ebben a költségvetésben valorizálni Interpellációk a hadikölcsönök valorizálásáról, választási sérelmekről, gyülésbetiltásokról Letárgyalták a filmjavaslatot A kisgazdapárt még nem intézte el az Ulain-ügyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom