Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)

1935-06-20 / 137. szám

z DÉLMAGYAR ORSZÁG 1935 funlus 20. b6nyakoksz és tojásbrikett SSWT^ ^»mim"-« A német fegyverkezés Németország a tengeren egvenfő erös akar lenni Franciaországgal és Itáliával fogja • hadikölcsönöket. rarkasfalvy Farkas Géza: Senkisem kételkedik a miniszter ur jóhiszeműségében! Fahinyi Tihamér: A mai nehéz időkben nem teszünk jó szolgálatot azzal, ha Nagyma­gyarország idején, a gyózelmes előnyomulás napjaiban jóhiszeműen elhangzott nyilatkoza­tokra válaszolunk. Kun Béla kijelentette, hogy a pénzügymi­niszter jóhiszeműségét nem vonta kétségbe. T átja, hogv a miniszter a reménvkeltés e'ól nem zárkózik el. ez azonban még nem elég és ezért nem fogndja el a választ. Szabó József amiatt Interpellált, hogy a keszthelyi választások óta a hatóságok egyes embereket, akik a kereszténypárti jelöltre sza­vaztak, állandóan zaklatják. Vizsgálatot kért és eseteket emlilelt fel. Kozma Mikós belügyminiszter kijelentette, hogv egyetlen panasz sem érkezett ebból a ke­rületből. Bizonyos kerületekben egvebet sem tesz, minthogy a nyugalom helvreállitására tö­rekszik. Ez azonhan nem sikerült akkor, ha a másik oldalról végzetessé válható demagógiá­val találkozik. Nem ismer tréfát ezen a téren és a legnagyobb energiával meg fogja akadályoz­ni. hogy ilyen módon izgalomban tartsák a né­pe'. A panaszok komoly kivizsgálását megne­hezíti az. hogy valahányszor közbelép, ezt a panaszlók olyan formában használják fel. hogy a miniszter ázt teszi, amit a panaszlók kíván­nak. B a s s a y Károly: Ki mondta ezt? Kozma belügyminiszter: Adatokat szolgál­ta Ihatok a képviselő urnák. Gyulavári község­ben bojkott alá helyeztek egy borbélyt azért, mert — a kormánypárti jelöltre szavazott. Ma senki sem megy hozzá borotválkozni. Tgen ve­szélyes, ba politikai ellentéteket ilyen térre vi­szik ál. Ha ilyesmi előfordul, kénytelen olyan rendszabályokat életbe léptetni, amit egyébként elkerülni szeretne. Keszthelyen az volt a hely­zet, hogy a bukott jelölt olyan szélsőséges de­magógiát folytatott, hogy saját pártelnöke, gróf Zichy János is kijelentette, hogv a jelöli agitációs módszerét nem tartja pártjához illő­nek. Csík József a párbaj szigorú büntetése ér­dekében mondott interpellációt, amelvet kiad­tak az igazságügyminiszternek. E c k h a r d t Tibor a független kisgazdapárt gyűléseinek betiltása miatt interpellált és til­takozott a betiltó határozatok ellen. Kozma Miklós belügyminiszter kijelentel­te. hogy maga seni helyesli, ha a betiltó ren­delkezést késői időpontban közlik. Miután sze­mélyes tapasztalattól is arra a meggyőződésre Í-utott. hogv a békét és nyugalmat helvre kell Hilani az országban, továbbá, mert a fagy- és jégkár is nyomasztó helyzetet teremtett, a mi­niszteTe'nö&kel és pártja vezetőségével érintke­zésbe lépett, hogy a Nep a legnagyobb munka­idő idejében gyűléseket ne tartson és szerve­zési munkát ne folytasson. Felhívta a közigaz­gatási hatóságokat, hogv különös figyelemmel legyenek azokra a vidékekre, ahol a kedélyek ingerlékenyek. Másutt, ha a kormánypárt nem is. de az ellenzéki pártok tartottak üléseket, amelyek a legnagyobb nyugalomban folytak le. Nines tehát egy ellenzéki párt ellen irányuló akcióról szó. Ez alkalommal is azzal a kérés­sel fordul az ellenzéki pártokhoz, hogy tekin­tetbe véve az ország mai helyzetét, politikai gyűlések megtartása nélkül engedjék elmúlni a nehéz munka hónapjait, ősszel azután eliön az idő a gyűlések tartására és a szervezkedésre. Eckhardt Tibor köszönetet mondott a miniszterelnöknek őszinteségéért, a választ azonban nem veszi tudomásul, mert pártja n^m tud lemodani arról, hogy gyűléseket tartson, hogy választóival ilven módon érintkezzék. Ha a belügyminiszternek közérdekű aggályai van­nak. azokat közfilje vele, mindig szem előtt fogja tartani azokat. Az ülés egynegyed tíz órakor ért véget. London, junius 19. Legnagyobb jelentőségét az <mgol—német flottaegyezménynek — amely a német és angol tengeri haderő űrtartalmát 35:100 ariányszimban állapítja meg — angol politikai körökben abban látják, hogy az angol kormány az egyezmény megkötésével ünnepélyesen elismerte a páriskörnyéki békeszerződések katonai rendel­kezéseinek tarthatatlanságát. Németország lépése, amellyel egyoldalúan lerázta magáról a versaillesi szerződés katonai béklyóit, ezzel megkapta az an­gol kormány szankcióját s most tőrtént meg elő­ször a viágháboru befejezése óta, hogy a győztes hatamak egyike a békeszerződések katonai ren­delkezéseinek figyelmen kivül hagyásával katonai természetű megállapodást kötött az egyik legyő­zött halalommal. Gyakorta ülag ez annyit jelent, Budapest, junius 19. A felsőház szerdán foly­tatta a költségvetés tárgyalását. Szontagh Jenő volt az ülés első szónoka. A költségvetéssel kap­csolatban kijelentette, hogy abban luxuskiadá­sokat, ajándékozásokat és borrava'ókat Iát. Ami fény és pompa van, abból semmi sem hiányzik — mondotta. A továbbiakban kifogásolta, hogy az ország­gyűlést egy nappal hamarabb hivták össze, ami 200.000 pengős többletkiadást okozott, mert a parlament áprilisra kétszeresen kapta illetményét. Szóvá tette a képviselőház volt elnökének meg­szavazott 15 ezer pengőt, amivet precedenst csi­náltak. Ilyen dolgokkal a kormány lélekrombo­lást visz végbe. Ezután a miniszterelnöknek gróf Széchenyi Ala­dár beszédére adott válaszára tért ki, amelyben azt mondotta, sajnálja, hogy a mai időkben a felsöhái egy órát a választási kérdésekkel töltött el. Ennek a kijelentésnek az a látszata, mintha a kormány a felsőház felett lévő hatóság volna és rossza'ását nyilvánítja, mint valami tanárféle, ha nem az ő szájaize szerint viselkedik. A felső­háznak joga van a politikai kérdésekkel fog­lalkozni. A választási visszaélésekre tért át ezután Szontagh. A miniszterelnök ur sze­rint — mondotta — az ellenzé/c részéről történ­tek atrocitások. Mi vis ont azt tapasztaltuk, ha valaki a hivatalos jelölt ellen szónokolt, akkor lecsukták, kiutasították, vagy internálták. — Ami a reformokat illeti — folytatta —, nem tartja reformnak, ha uj minisztériumot ál­lítanak fel. A totalitás nem a fasizmus, nem a nemzeti szocializmus, nem a kommunizmus, nem az autokrativ állam totalitása — mondotta. Azok megfelelhetnek az olasz, német, orosz ter­mészebiek, de nem felelhetnek meg a magyar természetnek, v nely ezer év óta nem lür semmifélf abszolutizmust és nem fog tűrni most sem, ha az nem is csá­szártól és királytól, hanem Ducetöl. Führertöi, vagy Vezértől ered. hogy Németország mostantól kezdi>e egyenrangú fél lesz a tengereken Franciaorslággal és Olasz­országgal és a nemzetközi flottatárgyalásokban ia egyenrangú félként vesz részt. A harmincöt száza­lékos arány megállapítása miniden egyes !hajó­kategóriára nézve külön-külön történik s az egyez­mény egyik legfontosabb rendelkezése az, amely kimondja, hogy ez a külön rendezés nem érvé­nyes a tengeralattjárókra, amelyekből Németor­szág ugyanannyit építhet, mint Anglia. A német tengeralattjáró flotta tehát majdnem korlátlanul fejleszthető, tekintet nélkül ama, hogy a többi hajókategóriában a német hadihajók össztonn*­sulya nem haladhatja meg az angol flotta össz­tonnasulvának harmincöt százalékát A reformkorszakról beszélve azt fejtegette, hogy a változástól, a haladástól nem szabad félni, sót kívánni kell, mert elpusztul az a nemzet, amely nem akar haladni Legfeljebb az ellen lehet kifo­gást emelni, ha hebehurgya elhatározással intéz­nék az ország sorsát. Láng Lajos: Kétségbevonja a költségvetés rea­litását. Épitőmunkára van szükség. De nem lehet ugy építeni, hogy beverjük egymás fejét. Simonsits Elemér beszédében azt hafingoztatta, hogy az abszolutikus kísérleteket a nemzet min­dig visszaverte. Nem tudja aíáirni azt a kijelen­tést sem, hogy a liberalizmus korszaka lejárt. A liberalizmus korszakát azonosítani kell a ma­gyar nemzet leghatalmasabb virágzásával. — A miniszterelnök ur legutóbb tanúsított ma­gatartása és kijelentései arra kényszerítenek — folytatta —, hogy a költségvetést ne fogaldjam el. A miniszterelnök ur külpolitikai vonalvezetése el­len is vannak súlyos aggályaim. Aggályosnak lá­tom, hogy a költségvetés kiadási oldala 10 millió pengővel emelkedett. Amig Imrédy alatt a leg­szigorúbb takarékosság érvényesült, ez most el­tűnt, ennek helyébe ugylátszik a könnyű költeke zés korszaka lép. — Jött a házfeloszlatás — mondotta tovább — és meglepetésünkre a miniszterelnök egy mellék­mondatban kijelentette Szegeden, hogy hibát kö­vetett el, amikor az alkotmányjogi javaslatokat sorrendben előre tette és ezt a sorrendet meg fogja változtatni. — Bocsánatot kérek, ez mégsem lehet, hogy a miniszterelnök megállapodást kőt a felsöhái tag­jaival és azután azt egyszerűen félretegye. Ez felelőtlen játék, milyent a miniszterelnök ur An­gliában nem tehetett volna. — A másik momentum, ami engem bizalmatlan­ná tesz a miniszterelnök úrral szemben, ai titkos választójog ügye. Legutóbb azt mondotta, hogyha arról győződne meg, hogy Ígéreteit a nemzet ér­dekében nem válthatja be, a legnagyobb flegmával teszi félre azokat. Bocsánatot kérek, ezt egy dik­tátor megteheti, de egy miniszterelnök nem. Ha a miniszterelnök ur azt látja, hogy Ígéreteit be­váltani nem tudja, akkor távoznia kell helyéről s ha ezt nem teszi, parlamentáris értelemiben akkor is bukott miniszterelnök. A felsőház pénteken folytatja a költségvetés Vi­táját A NEUMANN tfl« pécsi tejirsidssásr kitfinő pasterizált SZAMÓCA CSIM10IVAJA napont» friss minőség­ben kapható a I icilA *">*' V*J' turöOsletbcn, Watlü Széchenyi tér fVáro«i bérháí) llhnvfcélr ««Jtcrméh eladási UllCl IddII Üzletében, Tisza Laps kőrat 32. (Villamos kitérőnél) i I Jó ^ nm mm j ji 1 • elsőrendű anyagból Zsurkónál Tarlóft M 1 jy^^ H vásárolhat. A pénzéért teljes ér­Elegáns ^^^ m W JL té^et kap, cs&k az fízet Olcsó és nem a kűlsö dekorációért. Szíveskedjék áras kirakataimat megtekinteni s olcsó áraimról meggyőződni. 7ciivl/Á f ánne Kossuth Lftfos suqárul 6. A. B. C. beszerzési forrás. £/5»UrKtF «JfMUFS CSaiát ház). ím A titkos választójog és a liberalizmus a költségvetés felsőházi vitájában Szon.'agh Jenő és Simonsits Elemér ellenzéki beszédei

Next

/
Oldalképek
Tartalom